Artmagazin 2010/4.

INTRO

Előző számunk nagy vihart kavart Robert Capa szerelmeseinek körében, a hullámok átcsaptak a mostani számba is, vaskosra duzzasztva a Reflex-rovatot. A cél persze nem a bálványdöntés és nem is a zseniális magyar fotós-legenda sárbatiprása volt, hanem a hamis mítoszok felfejtése, sőt, még inkább a mítoszképződés folyamatának megértése. Ez pedig bizony azzal jár, hogy egyegy ügyes kalandorról kiderül, hogy nem volt gáncstalan gavallér, pusztán zseniális fotós, aki halott szerelmének, Gerda Tarónak felvételeit is reciklikálta életművébe. Újabb kiállításkritikánk után mindenki eldöntheti, miért: féltékenységből, önzésből, figyelmességből vagy értékmentésből.

 

A művészettörténet felől nézve mi számít kegyeletsértőnek és mi kegyeletőrőznek? Hasonló, de még kényesebb kérdés a Herzog-ügy. Az örökösök ismét pert indítottak a Magyar Állam és a hazai közgyűjtemények ellen. A fordulat nem meglepő, éppen másfél évvel ezelőtt (Artmagazin 2009/1. 12–20. o.) mondta el lapunknak a nemzetközi restitúciós ipar legmagasabb köreiben forgolódó Konsztantyin Akinsa, hogy a Belvedere elvesztett Klimt-festményei olyan precedenst jelentenek az amerikai jogi praxisban, amit hasonló keresetek cunamija fog követni. A hullám már meg is érkezett, a Herzog-örökösök szintén az idegen állam immunitása alóli kivételekkel akarnak kikényszeríteni világhírű remekműveket a Szépművészeti Múzeumból. Friss példaként a Kasseli Állami Múzeum szolgál, amely visszaszolgáltatta Georg Pencz reneszánsz portréját Herzogék leszármazottainak. A Herzog-örökösök sajtóközleménye a jó példa követésére buzdította a magyar államot is, nem nagyon törődve a történeti apróságokkal. Pedig a restitúció már rég nem fekete-fehér játszma. A leszármazottak se sokáig örültek a Pencz-portrénak, hanem egyből piacra dobták, hatalmasat kaszálva. Nyugat-Európából (pláne az Egyesült Államokból) könnyű dirigálni, hiszen 20. század előtti jóvátétel nincs, így nekik csak egy totalitárius rendszer utáni múzeumi csontvázakat kell eltakarítaniuk. Nálunk viszont egymás sarkát taposták a barna és a vörös műtárgykommandók, a műkincsek „árjásítása” még így sem ment automatikusan, a későbbi államosításuk annál inkább, ráadásul az oroszok még mindig hadizsákmányként ülnek egy jelentős műkincs-adagon. Nehéz per elé nézünk...



Tartalom:

REFLEX: Capa “leleplezése” re: Mórocz Csaba: Robert Capa a színpadon – A fotográfia diadala Artmagazin 39 2010/3 42-49.o. | Válasz Jósvai Péternek
Adél Thüroff: MÍG A HALÁL EL NEM VÁLASZT – Gerda Taro (1910–1937)
ARTANZIX
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
Csákány István: Marcel Breuer emlékszoba - 21. SZÁZADI SZOBROT PÉCSNEK – A hiány emlékműve
Mélyi József: A JÖVŐ ALULNÉZETE – Gőbölyös Luca fotóival - Duna-parti szobrok 3.
Földes András: LÁTHATATLAN JÁTSZMA A BUDAI VÁR FELÚJÍTÁSÁÉRT
Dékei Krisztina: „A MEGHALÁS ANYAGILAG MEGMENTETT ” – Birkás Ákos festő
Teleki András: BELFASTI FALKÉPEK – Terrorizmus és street art
Veszprémi Sára: I AM BARNIE – Urbán Betyár
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
Fáy Miklós: MADÁRPISZOK A SZÜRKE DUNÁN
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
Rieder Gábor: RENESZÁNSZ KI KICSODA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL – Rieder Gábor interjúja Tátrai Vilmossal, a Régi Képtár főmuzeológusával
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
Topor Tünde:RESTITÚCIÓ ÉS AUKCIÓS REKORDOK
Németh István: Nemes Marcell ➔ Herzog-gyűjtemény ➔ Szépművészeti Múzeum, Budapest ➔ ?
Németh István: WANTED: Nemes Marcell személyére, illetve egykori műgyűjteményére vonatkozó adatok, dokumentumok, információk
KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ
Martos Gábor: “MOST IS AZT MONDOM: A VIDÉKI NAGYVÁROSOKAT NEM LETT VOLNA SZABAD FELADNI.” – Fertőszögi Béláné, a BÁV Kortárs Galériájának, majd Aukciós Irodájának volt vezetője - Műkereskedő Portrék 4.
Zombori Mónika: A MŰVÉSZET ÉS AZ IPAR TALÁLKOZÁSA A CSŐHENGERÍTŐ CSARNOKBAN
ŐSI LÁSZLÓVAL BESZÉLGET HERNÁDI MIKLÓS - Festőélet Magyarországon 10.
GUTENBERG - GALAXIS