Miközben november első hetében már második alkalommal rendezik meg az Abu Dhabi Art Fairt az Egyesült Arab Emírségek egyik központjában, addig a szomszéd metropolisz sem tétlenkedik: a Christie’s ugyanis október 26-án modern és kortárs aukciót tartott Dubaiban.

Mahmoud Said: Kerengő dervisek, 1929 (Courtesy Christie's Images Ltd. 2010) Az európai futurizmus és expresszionizmus stílusjegyeit idéző, jellegzetes muszlim témát ábrázoló egyiptomi festmény jelenleg a legdrágább közel-keleti műalkotás.

A 14 millió dollár összbevételű esemény azért került a nemzetközi művészeti piac figyelmének központjába, mert Mahmud Said 1929-es Kerengő dervisek (Whirling Dervishes) című képe 2,5 millió dollárért (kb. 480 millió forintért) kelt el: ezzel a legdrágább közel-keleti műtárggyá avanzsált. Az aukció sikerességét az is jól mutatja, hogy a becsült 6,7 millió dolláros bevételt sikerült megduplázniuk. Az Artinfo jelenti.

A Kerengő dervisek annak a Mohammed Said Farsinak a gyűjteményéből származik, aki összesen 30 művet adott be az aukcióra. (Érdekesség: ez a 30 alkotás már önmagában túlszárnyalta a kezdeti becsléseket, mivel összesen több mint 6,7 millióért kelt el.) A Farsi-kollekció másik része – mintegy 40 darab egyiptomi művészektől származó munka – november 9-én, Párizsban kerül kalapács alá a Christie’s-nél, ahol várhatóan további rekordok dőlnek majd meg.

Az árverésen a kortárs művészek is jól szerepeltek. Gondoljunk csak az iráni származású Mohammed Ehsai 2009-es, kalligrafikus ihletésű triptichonjára, a Díszebédre (Banquet), amelyet közel 662 és félezer dollárért aukcionáltak, vagy Afshin Pirhashemi 2010-es fotórealista képére, a Csábításra (Seduction), amely 518, 5 ezer dollártért talált gazdára.

Afshin Pirhashemi: Csábítás, 2010 (Courtesy Christie's Images Ltd. 2010) A fiatal iráni hiperrealista festő képe kardokkal és pisztolyokkal felfegyverzett, kihívó manökeneket ábrázol, akik fekete leplekbe burkolva, vörös rúzsokkal festik az ajkukat.

Az aukciós rekord érdekessége inkább az, hogy már nemcsak a kortársak kelnek el csillagászati árakon. A közel-keleti klasszikus moderneket, a „nagy elődöket” is próbálják bevezetni a piacra – és ahogy ábra mutatja, a vállalkozást siker koronázza.

Michael Jeha, a Christie’s közel-keleti ágazatának vezérigazgatója rámutatott, hogy 15 országból érkeztek művek az aukcióra, melyekre 18-féle nemzetiségű vevő licitált. Habár a vásárlók túlnyomó többsége (60%) még közel-keleti származású, nem kis számban európai és amerikai érdeklődők is részt vettek az árverésen. Az eladók és vevők ilyen jellegű keveredése – Jeha szerint – a közel-keleti műtárgypiac gyors felemelkedéséhez vezethet. A helyi vevőkör mellett a regionális, illetve a globális vásárlóerő is egyre jelentősebb lehet Dubaiban.

Az Egyesült Arab Emírségek a műkereskedelem mellett múzeum-fronton is erősít: elég csak megemlíteni a Frank Gehry tervezte Guggenheim Abu-Dzabit vagy a Jean Nouvel nevéhez fűződő Louvre Abu-Dzabit, mellyel megkerülhetetlen tényezővé válik a nemzetközi kortársművészeti színtéren. Arról nem is beszélve, hogy az Emirátusok szomszédja, Katar megerősítette azt a híresztelést, miszerint fontolgatják a Christie’s megvásárlását – ezáltal az egyik vezető aukciós ház (így a műkereskedelem) központja a Közel-Keletre kerülne.

Szerző: A. Kovács Ági.