Bilbaói fiaskó

Artanzix

R. G.

Miután a nemzetközi kortárs művészet működtetésében egyre riasztóbb súllyal van jelen a piaci szemlélet, sok szakértő közgazdasági ismereteket kér számon a múzeumigazgatókon. A múzeum nem a humán értelmiség félhomályos fészke többé, hanem sikerben és pénzben fürdőző látványtár. Ahol a méregdrága sztárművészeket felszentelik.

Richard Serra Idő kérdése című munkája a bilbaói Guggenheimben

Richard Serra Idő kérdése című munkája a bilbaói Guggenheimben

Ezt hol tudnák jobban, mint a Guggenheim Alapítványnál, a globális múzeumipar úttörő nagyragadozójánál. Most mégis náluk bukott meg a rendszer. Történt ugyanis, hogy a Baszk Kulturális Tanács átvizsgálta a bilbaói Guggenheim-múzeum pénzügyeit. Ilyenre nem került eddig sor az intézmény tizenegy éves fennállása óta. Váratlanul is érte a menedzsmentet. Az hagyján, hogy a pénzügyi igazgatóról kiderült, hogy majdnem félmillió eurót sikkasztott. Ő már ügyvédjén keresztül vissza is fizette az eltűnt pénz felét. A múzeumigazgató viszont, Juan Ignacio Vidarte szomorúan vallotta be a spanyol parlament előtt, hogy pénzügyi ügyeskedéseinek hála, a múzeum 4,2 millió euró közpénzzel lett szegényebb. A bilbaói sikermúzeum pár évvel ezelőtt megvásárolta a világhírû minimalista amerikai szobrász, Richard Serra egyik alkotását. A pár méter magas, rozsdás acéllapokból álló, több száz tonnás műegyüttest (Idő kérdése) több mint 20 millió dollárért vette meg az intézmény. Az ikonná vált épület íves alagsorában helyet kapó mamutszobrot 2004 és 2005 között három részletben fizették ki. A The Art Newspapernek nyilatkozó szóvivő szerint mikor megkötötték a szerződést, abban bíztak, hogy a dollár erősödik majd az euróval szemben. Számításuk nem jött be, így az igazgató izzadhat a közpénzek fölösleges elköltése miatt és ábrándozhat valódi közgazdász-ismeretekről.