Alig ötszáz méterre Abu-Dzabi partjaitól, a Boldogság-szigetnek nevezett, 27 négyzetkilométeres, természetes földdarabon minden idők legnagyobb és legösszetettebb építészeti beruházása zajlik. (Artmagazin 2007/1., 29. o.) A Föld ismert kőolajtartalékának majd tíz százaléka fölött rendelkező közel-keleti emirátus 2018-ra készül el a lenyűgöző méretű és árú luxusnegyeddel. A Boldogság-szigeten világhírű múzeumok leányvállalatai és újdonsült intézmények gondoskodnak majd a turisták szórakoztatásáról. A tervnek sikerült megnyerni a világ legnagyobb sztárépítészeit.

Például a brit építészmatuzsálemet, Frank Gehryt, aki a globalizált múzeumóriásnak, a Guggenheim Alapítványnak tervez új hajlékot. A bilbaói Guggenheim Múzeummal korszakszimbólumot teremtő építész szétszórt geometrikus formák dekonstruktív játékaként álmodta meg az új intézményt. A zen minimalizmus ihletett japán mestere, Tadao Ando a Tengerészeti Múzeum tervezésére kapott megbízást. A megfagyott hullámot imitáló óriási kapu a szárazföldet köti össze a Perzsa-öböl sós vizével. A francai múzeumépítészet sztárja, Jean Nouvel a Louvre kölcsön-műtárgyait befogadó Klasszikus Múzeumot jegyi majd. Nouvel hatalmas, lapos kupolát húz több kisebb pavilon fölé, önálló miniatűr várost teremtve a szigeten. A legkülönlegesebb épületet mégis az iraki származású Zaha Hadid tervezte: Előadó-művészeti Központja egy számítógéppel kikalkulált, futurisztikus, szerves objektumra emlékeztet, tele titokzatos energiával és földön túli rejtéllyel.

R. G.

2007/3. 30. o.