David Bowie legutolsó fontos rendezője most egyetlen estén Budapesten

Winkler Nóra

Nemcsak Díszletnéző rovatunk – ahol színpadi előadások látványvilágában detektáljuk a képzőművészeti kiindulópontokat – miatt kaptuk fel a fejünket az Armel Operafesztiválra, hanem jól ismert Bowie mániánk okán is. Címlap, cikkek és az öt ráadást kikövetelő Bowie – Bauhaus előadásunk után nagyon várjuk, mit rendezett az a férfi, akit személyesen Bowie kért fel, hogy legutolsó művét színpadra vigye.

Ivo van Hove a világ egyik legmenőbb színházi rendezője jelenleg. Rengeteget dolgozik, az amszterdami Nemzeti Szinház művészeti vezetője, közben látványos Broadway darabokat rendez sztárszínészekkel New Yorkban, Londonban, néha Párizsban is. Díjai, darabjai, életútja is szépen végigírható, de izgalmasságáról, kelendőségéről sokat mond, hogy a New York Times három fontos színházi kritikust kért fel, üljenek össze, hogy mind elmondhassák, mitől tartják zseniálisnak a színház világába egyáltalán nem beleszületett belga Van Hove-t.

Budapestre az Armel Operafesztivál hozza el egyetlen estén az általa rendezett darabot, az Egy eltűnt férfi naplóját, Janacek művét, egy megállíthatatlan erejű szerelem történetét.


Egy eltűnt férfi naplója (részlet). Fotó: © Jan Versweyveld

Van Hove gyógyszerészcsaládba született egy kézeter lakosú belga településen, ahova a szórakoztatóipar lüktetése lassú hullámokban ért csak – egyetlen mozi üzemelt, ami három hétig ugyanazt a filmet játszotta. Iskolai éveiben kezdett szinjátszókörbe járni, és az el is döntött mindent.

Van Hove öt új áriát íratott a főhősnőnek, és Janacek valódi szerelmi életét is erősebben beemeli, noha a mű eleve egy plátói szerelemből született, ami egy utazáson lobbant fel benne a negyven évvel fiatalabb, szintén családos Kamila Stösslova iránt – a darabban a köztük folyt levelezésből is felolvasnak.  

David Bowie 2015-ben utolsó művéhez, a Lazarushoz keresett színpadi rendezőt.


Ivo van Hove. Fotó: Michiel Hendryckx / Wikimedia Commons

Van Hove rég fanatikus rajongója volt, fiatalkorában, amikor semmi pénze nem volt, különmunkákat vállalt, hogy New Yorkba utazhasson, élőben látni az Elefántemberben. Úton találkozójukra, a repülőn végig azt mantrázta magának, ne a rajongói pozícióból beszéljen majd, ne elbűvölni próbálja, vagy bármi más módon meggyőzőnek tűnni, csak normálisan meghallgatni, mit szeretne ez az ember élete utolsó nagy írott és komponált művéhez, amihez egy Enda Walsh-regény adta az alapot, az inspirációt pedig egy másik regény, a The Man Who Fell to Earth – ebből a hetvenes években film is készült, Bowie szerepelt is benne. 2015 december 7-én volt a Lazarus New York-i premierje, ez az este volt Bowie utolsó publikus megjelenése, január 10-én halt meg. Négy hétre tervezték játszani, de hatra bővítették, amikor félóra alatt elkeltek a jegyek a színház oldalán.

Nagy érzelmekre számíthatunk ezen a Hove rendezésen is, az előadás fotói alapján pedig látványos, dinamikus színpadképre.


Egy eltűnt férfi naplója (részlet). Fotó: © Jan Versweyveld

 

 

Janáček – Ivo van Hove – Annelies Van Parys: Egy eltűnt férfi naplója 
Időpont: 2019. július 3., szerda 19.30
Helyszín: MÜPA Fesztivál Színház, Budapest
A Muziktheater Transparant (Belgium) produkciója