Talán nincs a világon még egy olyan ókori kultúra, amelyről annyi tudományos, illetve ismeretterjesztő kiadvány jelent volna meg, mint az egyiptomi. Tény, hogy misztikus vallásosságával, lenyűgöző épületeivel, páratlan festészeti alkotásaival, föld alá rejtett mesés kincseivel kiapadhatatlan forrást biztosít a téma iránt érdeklődőknek, legyenek bár azok a könyvek szerzői vagy olvasói.

A Corvina könyvkiadó által most megjelentetett Egyiptomi művészet című könyv képek tekintetében nem sok újdonsággal szolgál a nagyközönség számára: a kiadványban fellelhető fotók a legismertebb, legtöbbször fényképezett alkotásokról készültek, mint például a hierakónpoliszi Narmer paletta (25. oldal), az Óbirodalom korából való „médumi ludak” festmény (72. oldal), Rahotep és Noferet szoborkettőse (90. oldal) vagy Nofertiti híres büsztje (251. oldal). Nincs ebben semmi meglepő, hiszen valóban ezek a legszebb emlékek az ókori Egyiptomból, mégis érdemes lett volna egy-két kevésbé ismert szobrot, falfestményt, sírleletet is felvonultatni, hogy a témában jártasabb olvasó is új élményekkel gazdagodhasson (említhetném itt a taniszi leleteket, köztük Pszuszennész fáraó halotti aranymaszkját, amely szépségében felveszi a versenyt Tutanhamonéval).

A könyv a hagyományos történelmi felosztás alapján taglalja Egyiptom művészetét, külön-külön foglalkozik a predinasztikus kor, az Óbirodalom, az I. Átmeneti Kor, a Középbirodalom, a II. Átmeneti Kor, az Újbirodalom, a III. Átmeneti Kor, a Későkor, valamint a Ptolemaiosz-kor irányzataival, sajátosságaival. Minden fejezetben találhatunk tömör műelemzéseket, amelyek az adott korszakra legjellemzőbb alkotások, építmények részletes leírását tartalmazzák, különválasztva a témát a kompozíciótól. Az elemzések mellett a könyv szerzői külön fejezetekben vezetik be az olvasót az egyiptomi művészetet jellemző ábrázolások és technikák világába (perspektíva alkalmazása, sírdíszítés, halotti szimbólumok), valamint a különböző korszakok építészeti és szobrászati stílusaiba (masztabák, piramisok, templomok, királyszobrok, kockaszobrok).

Az Óbirodalmat bemutató fejezetben a hangsúly a piramisok, illetve a fáraókat szolgáló előkelők nyughelyeinek (masztabák) bemutatásán van. Ebben a korszakban épül meg az első, piramisnak nevezhető építmény, a III. dinasztiához tartozó Dzsószer fáraó szakkarai lépcsős nyughelye, valamint a világ hét csodája között emlegetett, tökéletes gúlát formázó gízai Nagy Piramis, Kheopsz fáraó sírhelye. A Középbirodalommal foglalkozó részben a síremlékek helyett a figyelem a templomokban, illetve a sírokban elhelyezett műtárgyak – királyszobrok, kockaszobrok, szarkofágok, ékszerek, amulettek – felé fordul. Az Újbirodalom korszakát bemutató rész fő vonulata az istenek birodalmával, a templomokkal – Karnak, Luxor, Medinet Habu, Deir el-Bahari – foglalkozik, kissé háttérbe szorítva ezzel a Királyok és Királynék Völgyében található, csodálatos falfestményeket felvonultató királyi sírokat. Külön rész emlékezik meg az Amarna-korszakról, mely alapjaiban rengette meg Egyiptomot. A fejezet záróakkordjaként Tutanhamon fáraó sírleletéből láthatunk néhány tárgyat, amelyek híven tükrözik a kor gazdagságát és a kifinomult művészi tudást.

A Későkorról szóló fejezet arra mutat példákat, hogy bár ebben az időszakban a Nílus völgyének politikai jelentősége csökkent, a művészeti alkotások változatlanul magas technikai színvonalat képviselnek. Kiemelendő, hogy az albumban a nagy történelmi korszakok mellett a szerzők külön fejezeteket szentelnek a három átmeneti kornak, és találó képekkel igyekeznek megmutatni a meggyengült központi hatalom hatását a művészetben. A könyv szakszerűen szerkesztett, ezért is olyan bántó az a fülszövegbeli elírás, amely Memphiszt a mai Kairóval azonosítja. Az Óbirodalom egykori fővárosa, amelyből mára csak a pálmaligetekben szétszórt kőmaradványok láthatóak, Mit-Rahina falu mellett, Szakkarától mintegy két kilométerre fekszik. Alice Cartocci és Gloria Rosati könyve nem való tudományos elmélyülésre, de kiváló összefoglalását adja mindannak, amiért csodálattal tekintünk az ókori Egyiptom művészetére.

Alice Cartocci – Gloria Rosati: Egyiptomi művészet. Corvina, Bp., 2007, 360 oldal, 6000 Ft

R. Fonyó Barbara

2007/5. 87.o.