Kevesen kezdik megnyitóval az évet mindjárt az első héten, akik viszont igen, azok alaposan feladják a leckét.

Ma (kedden) este 7-kor nyílik a fiatal rotterdami művész, Jay Tan kiállítása a Trapéz Galériában. „Nagyszerű úgy gondolni a világra, mint egy olvadó joghurtos málnafagyira, ami az apparátusok és szubsztanciák között feszül. És Emma Bovary egy tökéletes példa erre. Fluktuál, csapong, egy eszköz, egy a világ és mások által alakított kövér agyagdarab, tárgyiasult és idealizált” – idézi a sajtóanyag az alkotót; nos, aki kíváncsi, hogy mindez miként ölt képzőművészeti formát, annak ott a helye a ma esti vernisszázson.
(Jay Tan: You can stand and watch or spar – Trapéz Galéria, január 8 – február 14.)

Hogy ne csak a fővárosból ajánljunk programot: a miskolci Herman Ottó Múzeum Miskolci Galériája Komoróczky Tamás tárlatával indítja az évet csütörtökön délután 5 órakor. A cím: Vektorok – írás egy jövendő őskoponyán egymásra vetülő idősíkokat, egyfajta jövő-archeológiai szemléletet sejtet. A projektleírás kissé bonyolult képisége („a szubjektivitás parttalanságba hajlamos torkollni”) és a téma meghatározása (a művész „az anyag és a tudat egymásra utaltságát, együttműködését egy vektor-tér fényinstallációban és egy álomszerű animációban teszi fizikailag átélhetővé és érzékelhetővé”) komplex és izgalmas élményt ígér.
(Komoróczky Tamás:  Vektorok – írás egy jövendő őskoponyán – Miskolci Galéria, január 10. – február 8.)

Aki nem jut el Miskolcra, annak az újonnan egyesült Platán Galéria és Latarka (a Platán alatt) ígér „provokációt” csütörtökön 7 órától. „A felső teremben csak lányok, az alsó teremben csak fiúk lesznek. Szigorúan elkülönítve. A fiúk kiállítását a lányok provokálták ki!” – így a meghívó, és csak remélni tudjuk, hogy ez a látogatókra nem vonatkozik, hiszen míg a fiúk „szétcincált testképeiket” mutatják meg, addig a lányok a halállal és a címadó pańska skórka nevű kemény, rágós cukorkával foglalkoznak, amit a lengyelek a temetőkben árulnak halottak napján – érdemes lehet tehát a kettőt egymással összefüggésben szemlélni.
(A lányok tudják, a fiúk nem – Latarka, január 10-20. Művészek: Bánki Ákos, Dallos Ádám, Hajas Tibor, Piars Tomas, Szöllősi Géza, Tanka Péter, Vibrart Projekt férfiművészei, Zana Krisztián; és Pańska Skórka -  Platán Galéria, január 10-16. Művészek: Fajgerné Dudás Andrea Julia, Kusovszky Bea, Oláh Orsolya)

Végül pénteken 7 órakor a tranzitban nyilvános adásvételi szerződéskötésen vehetünk részt. A szerződő felek egyrészről a Sostar? / Why? {roma} művészcsoport, másrészről olyan intézmények és magánszemélyek, akik vásárolnak tőlük – de mit is? A cím (Szerződés az etnikai hovatartozás eladásáról) és a leírás, mely szerint „művészcsoport nem az etnikai származását bocsátja áruba, hanem azt a tudathasadásos állapotot akarja megváltoztatni, amely a csoport tagjait, mint roma származású írókat, művészeket etnicizáló és moralizáló szerepvállalásra kényszeríti”, egymásnak ellentmondani látszanak. Azonban a mondat második részében megfogalmazott kétségtelenül problematikus, figyelemreméltó jelenség (a szerepbe kényszerítés) és egyáltalán: a roma művész fogalom körüljárása elég izgalmas témának ígérkezik ahhoz, hogy akár az egész napos szimpóziumon, akár az esti eseményen részt véve megpróbáljuk feloldani a látszólagos ellentmondásokat.
(Metszéspontok II., Stratégiák 1957-2014 szimpózium a tranzit. hu nyitott irodájában, január 10. 9-18 óráig; és {roma} The contract to sell the ethnicity / Szerződés az etnikai hovatartozás eladásáról, január 11. - február 14. Nyitvatartási idő: hétfő -  péntek 10-15 óra. Majakovszkij 102, a tranzit. hu nyitott irodája)