Gótikától reneszánszig

Rieder Gábor

A művészetírás atyja, Giorgio Vasari a germán törzsre utalva megvetően csak „gótikusnak”, vagyis barbárnak nevezte a középkor utolsó nagy korszakát. Sok-sok évszázadig hitték, hogy a gótikához hozzánőtt németektől ered a stílus, pedig az üvegablakokkal áttört, égbe nyúló katedráliscsodák mintaképei az Île-de-France-ban születtek meg, egy zseniális diplomata és főpap, Suger apát ügyködése során a 12. században.

Vasari megvető névválasztása is sugallja, hogy az itáliai szellem meglehetősen mostohán bánik az északi gyökerű gótikával. Az Alpoktól délre olyan erős volt az antikvitás kisugárzása, hogy a gótika szertelen fantáziája érthetetlen ömlengésnek tűnt. Az olasz szerzők mind a mai napig nehezen birkóznak meg a témával, hiszen a római romokból levezethető helyi művészeti kultúra és az egész Európát elborító gótikus láz között feszül egy kis ellentmondás. A Corvina kiadó új népszerűsítő művészettörténeti albumsorozata viszont nem tudja megkerülni a témát. A három olasz szerző gondosan végigveszi a katedrálisok születését és elterjedését Saint-Denis-től a prágai Szent Vitusig. Majd – a kötelező penzum letudása után – nagy fejest ugranak a késő duecento festészetébe és szobrászatába. Részletgazdag fotókon elemzik az ókori faragványok által inspirált Nicola Pisano szószékeit és azt a klasszicizáló formarendet, aminek több köze van az előreneszánszhoz, mint a gótikához.

34 gutenberg6

Cimabue, Giotto és Duccio a legfrissebb szaktudományi kutatások szerint tálalva érkezik, az Alpoktól északra eső – vérbeli gótikus – festészet viszont átkerült a következő kötetbe. Olasz logika – hagyjuk rájuk! Annál is inkább, mert a sorozat következő darabja, a Kora reneszánsz album kimerítő részletességgel tárgyalja a 1400 körüli virtuóz udvari kultúrát, az internacionális gótikát és a németalföldi mestereket. Mentségükre legyen mondva, ez a kötet eredetiben az Il quattrocento címet viseli, így kénytelenek voltak az előző évszázad művészeit válogatás nélkül átsorolni az előzőbe. A kora reneszánsz feldolgozása amúgy mintaszerű, ügyesen egyensúlyoz a szaktudomány és a közönségbarát olvashatóság között. Nemcsak a helyi iskolákra helyezi a hangsúlyt, hanem az olyan jelenségekre, mint a perspektíva feltalálása, a természetrajz beszüremkedése, a portréfestészet kialakulása, a korabeli divat vagy az asztronómia hatása a képzőművészetre.


Cristina Bucci: Korai reneszánsz. Corvina, Budapest, 2009, 432 oldal, 7000 Ft

Giulia Marrucchi – Elena Nesti – Cristina Sirigatti: Gótikus művészet. Corvina, Budapest, 2009, 432 oldal, 7000 Ft