HETI POP – Volkswagen vs. Ai Weiwei, zöld Tate, egy kevésbé sikeres űraukció és a James-Simon-Galerie

Az Artmagazin Online felületén hetente egyszer, minden pénteken szemezgetünk az elmúlt időszak legmeghatározóbb, legpoposabb és legszínesebb képzőművészeti, dizájn- és társművészeti híreiből. Előtérbe kerülnek a divat, az építészet, a formatervezés, az urbanisztika vagy az aukciók eredményei, legfrissebb történései mind nemzetközi, mind hazai fronton.

 

Dánia Volkswagen importáló cégét a koppenhágai bíróság arra kötelezte, hogy 226 ezer eurós díjat fizessen Ai Weiwei-nek, miután a művész egyik munkáját az ő beleegyezése nélkül használták fel reklámjukban. Az ominózus reklám hátterében mutatott munka 3500 mentőmellényből készült, amelyeket a művész a Lesbos városába érkező menekültektől gyűjtött össze. Az említett pénzösszeg mellett Ai Weiwei még 38 ezer eurós kártérítésben is részesül a nem anyagi jellegű megkárosítás miatt.

A Tate vezetősége klíma-vészhelyzetet hirdetett és a továbbiakban felelős működéssel szeretné kivenni a részét a klímakatasztrófa elleni harcból. A kulturális szektor jelentős szereplőjeként a nagymúzeum 2023-ra legalább 10 százalékkal szeretné csökkenteni ökológiai lábnyomát, valamint mind a négy hozzá tartozó intézménye és múzeumshopjai zöld villamosenergiára állnak át. A bejelentés Olafur Eliasson Tate Modernben nyíló kiállításának debütálása után történt – többek között annak érdekében, hogy a kortárs művészekkel együtt dolgozó intézmény felelősséget vállaljon az élő művészek által megfogalmazott problémás kérdésekben.

The Unilever Series 2003: Olafur Eliasson, The Weather Project. Photocredit: Marcus Leith and Andrew Dunkley, Tate Photography ©TATE 2019
Forrás: tate.org.uk

A Christie’s Apollo–11 tematikájú aukciót tartott, de az este eredményei nem feltétlen egyeznek az aukciósház előzetes reményeivel. Az 1969-es holdra szállás ötvenedik évfordulóját ünneplő esemény 907 ezer amerikai dolláros nettó pénzmozgást tudhat maga mögött – viszont ez jóval kevesebb az előzetes becsléseknél. A tételek között szerepelt többek között az Apollo–11 LM Timeline Book, azaz az a manuál, ami az űrhajósokat segítette az út során. Ezt a tételt előzetes 7-9 milliós összegre becsülték, ehelyett 5 millióért kelt el. A majdnem négy órás eseményen egy igazán kiemelkedő eredményt elérő tétel volt: egy Buzz Aldrint ábrázoló fotográfia, amelyet Neil Armstrong készített – és amely majdnem háromszoros áron, 32 500 dollárért kelt el.


Forrás: news.artnet.com

Átadták a berlini Múzeumsziget új kapujának számító James-Simon-Galerie-t, amit Angela Merkel német kancellár nyitott meg. Az építkezést számos bírálat érte, mert a beruházás az eredetileg tervezett 71 millió euró helyett csaknem kétszer annyiba, 134 millió euróba került. A David Chipperfield sztárépítész által tervezett épületnek ráadásul már hat évvel ezelőtt el kellett volna készülnie. A James-Simon-Galerie több mint 4000 négyzetméteres kiállítóterülettel rendelkezik és egy előadóteremnek is otthont ad. Legfontosabb funkciója, hogy mostantól a szigeten található összes múzeum bejárataként szolgáljon, ezért sokan a párizsi Louvre előtti üvegpiramishoz hasonlítják, míg mások az építési költségek emelkedése és az épület formája miatt a világ legdrágább ruhatárának csúfolják. A német sajtó egy része szerint viszont az új épület nem más, mint a Múzeumsziget 180 éves fejlődésének záróköve. A galéria a korábbi raktárház területére került, az épületre egy tartóelem emlékeztet a Neues Museumba vezető átjáróban. A hatalmas faoszlop az építkezés egyik fő problémáját is jelképezi: a jégkorszakban jelentkezett kimosódás miatt a stabil alap megteremtése érdekében 1200 cölöpöt kellett búvároknak leverniük az iszapos berlini talajba. A galéria kőtalapzata magasan a csatorna vonala fölé emelkedik. Közvetlenül a vízparton egy sor vékony oszlop uralja az épület megjelenését. Széles lépcsősor vezet a fénnyel elárasztott előcsarnokba, ahonnan a jegypénztárakhoz, a ruhatárakhoz, a kávézóhoz, a szuvenírbolthoz, a nagy auditóriumhoz és a kiállítóhelyhez vezet az út. Az épületet James Simon zsidó származású német vállalkozóról és műgyűjtőről nevezték el, aki a 19. század második felétől 1932-ben bekövetkezett haláláig mintegy 10 ezer műtárgyat adományozott a berlini múzeumoknak, és ezzel Németország egyik legnagyobb művészeti mecénása volt.


Fotó: Simon Menges / forrás: wallpaper.com

Források:

hyperallergic.com, tate.org.uk, news.artnet.com, MTI

full_006387.png
HETI POP – Újabb Notre Dame-terv, a festmények illata és a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál díjazottai

Az Artmagazin Online felületén hetente egyszer, minden pénteken szemezgetünk az elmúlt időszak legmeghatározóbb, legpoposabb és legszínesebb képzőművészeti, dizájn- és társművészeti híreiből. Előtérbe kerülnek a divat, az építészet, a formatervezés, az urbanisztika vagy az aukciók eredményei, legfrissebb történései mind nemzetközi, mind hazai fronton.

 

full_006402.png
HETI POP – David Bowie-ról mintázott baba, újabb művek a Musée d'Orsay-ban és Kanye West sc-fi lakásai

Az Artmagazin Online felületén hetente egyszer, minden pénteken szemezgetünk az elmúlt időszak legmeghatározóbb, legpoposabb és legszínesebb képzőművészeti, dizájn- és társművészeti híreiből. Előtérbe kerülnek a divat, az építészet, a formatervezés, az urbanisztika vagy az aukciók eredményei, legfrissebb történései mind nemzetközi, mind hazai fronton.