Idén nyáron is lesz Köz.kemp alkotótábor

Ajánljuk

2018-07-12

A négy éve indult kezdeményezés lassan hagyománnyá válik a tokaji Erdőbényén, ahol tíz napig a fővárosból kiszakadva, intenzív műhelymunkákon keresztül töltekezhet fel és alkothat szabadon a fiatal képzőművész közeg. A workshopokat Csörgő Attila, Frazon Zsófia (elmélet), Ladik Katalin és Sőrés Zsolt vezetik, az idei tematika pedig a rítus. A szervezők készülnek esti kiegészítő programokkal is, előad például Mélyi József, Bencze Péter és a Szkeptikusok Társasága, de lesznek filmvetítések, beszélgetések is. A táborozókon kívül a szervezők szeretettel várnak átutazó látogatókat is az esti programokra, egy jó vacsorára vagy egy kis borozgatásra.

További információ: www.kozkemp.com

Hozzám alapvetően a közvetítő szerep áll a legközelebb

Idén a vásárlátogató szemével is néztük a standokat, így esett a végső választás az Everybody Needs Artra, amely már a nevével (mindenkinek szüksége van a művészetre) is sugall valami kis demokratizmust egy erősen elitista közegben. A stand Brückner János, Fukui Yusuke, Omara, Rade Petrasevic és Szabó Ottó munkáival próbálja népszerűsíteni a műgyűjtést, installációs megoldásai pedig a vásáron kevés esetben tapasztalt frissesség érzetét keltik. Szerettük, hogy nincs túlzsúfolva a stand, de nem választottak múzeumi helyzetet imitáló white cube-megoldást sem. Egy olyan vásáron, ahol nemcsak műgyűjtők járnak-kelnek vásárlási szándékkal, hanem rengeteg fiatal, a kortárs művészet iránt érdeklődő, nyitott szellemű ember is megfordul, jó, ha valaki mindkét csoporthoz tud szólni. És hogy Omara elementáris és különleges művészetével is lehetett itt találkozni, az külön pluszpont.

„Hiszünk a halál előtti életben” – megnyitóbeszéd

Jancsó Miklós Fényes szelek című filmjének egyik legfeszültebb jelenetében a nékoszos fiatalok a Dubniczay-palota előtt állnak szemben az egyházi iskolásokkal. A film vége felé járunk, az újonnan hatalomra került ifjúsági vezetők már a terror elméleti és gyakorlati lehetőségét mérlegelik. Az állítólagos provokációkra hivatkozva a mozgalmi dalokat éneklő kommunista fiúk és lányok először máglyát készítenek elő az egyházi könyvekből, majd új rigmusokba kezdve ellenfeleiket behajtják a palotába: „Nem állunk meg félúton, reakció pusztuljon! Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni! Ez még csak a kezdet! Folytatjuk a harcot!” A háttérben és a tér fölé kifeszítve vörös és fehér alapra festett jelszavak állnak: „Egységes ifjúságot!”, „Szabadságot az ifjúságnak!” és „Erőszakra erőszakot!” Felcsendül az Avanti popolo, és a radikális nékoszosok kövekkel kezdik dobálni a málladozó vakolatú palota ablakait. Csörömpölve törnek be az üvegek; az egyházi iskolások az utolsó jelenetekben már nem tűnnek fel.

Csörgő Attila: Ütközések

Videóinterjú