Tekintsük át röviden, hogy egy kortárs művekkel kereskedő galéria hogyan használja az információtechnológia (IT) legújabb vívmányait, valamint hogy a vele kapcsolatban lévő intézmények és iparágak világában milyen szerepet játszik az IT, elsősorban az internet. A galéria bolt, tehát kereskedés. Ugyanakkor bizonyos formájú menedzsmentet is biztosít azoknak a művészeknek, akik rajta keresztül értékesítik műveiket. A galéria megkerülhetetlen intézmény a műalkotások sorsának alakítása szempontjából. Ha tartósan fennmarad és működik a galéria, akkor anyagi bevételt jelenthet a művész számára, tehát produktivitásának folytonosságát biztosíthatja. A galéria mint az üzleti élet szereplője kiegészíti az állami, önkormányzati, alapítványi (stb.) támogatási formákat. Mivel ezek szűkösek, és támogatási koncepciójuk általában következetlen, a művészeknek az ezektől való totális függését lazíthatja - szerencsés esetben függetlenségét is biztosíthatja. A galéria az alkotót (jobb esetben) autonóm termelőnek fogja fel, be kell tehát látnia a nonprofit művészeti infrastruktúra funkciói (múzeumi kiállítások, kurátori projektek stb.) és a kereskedelmi tevékenység között tagadhatatlanul meglévő ellentmondásokat. A galéria közreműködik a művésznek olyan projektjeiben is, amelyek nyilvánvalóan nem jelentenek közvetlen kereskedelmi hasznot, viszont a művész karrierjének alakulásában meghatározó szerepet játszanak. A galériának - a francia csoport által elemzett network szereplőjeként - kommunikálnia kell és információt cserélnie a többi szereplővel. A digitális technológia és az internet elterjedése jelentős változásokat hozott ezen a téren. Bizonyos értelemben minőségi, más értelemben csak mennyiségi változás ez -mindkettőre látunk majd példákat.

 

Az 1990-es évek második felében az interneten megjelentek a művészek saját online galériái és portfoliói, némely esetben maguk az alkotások is e web-anyagokban találhatók meg. Nézzük meg Eduardo Kac online katalógusát http://www.ekac.org ! A weboldal egy tucat nyelven olvasható, többek között kínaiul és japánul is. Nemcsak a művész életrajza, alkotásainak reprodukciója, hanem működő online alkotást is megtekinthet a látogató. Sőt tevékenyen részt vehet az interaktív részekben. A Kacról szóló sajtó is olvasható e sok nyelven. Másik példaként álljon itt Koronczi Endre webanyaga http://www. koronczi.hu, amely hasonlóan összetett. Tehát egy weboldallal rendelkező művész életéről, műveiről, kritikai megítéléséről, esetleg megvásárolható műveiről viszonylag gyorsan szerezhetünk információkat. Szükségtelennek látszhat, de mégis megemlítem: nincs bosszantóbb egy csak régi információkat közlő weblapnál. Egy karbantartott, funkcionális weboldal viszont nagyon megkönnyíti egy művész érvényesülését: elég egy URL-t (a webanyag címét) megadnia egy érdeklődőnek, gyűjtőnek, kurátornak, galeristának, kritikusnak stb. Ismerek olyan magyarországi művészt, akinek itthon a nevét sem hallottam, nem is szerepel kiállításokon, ugyanakkor rendkívül ügyesen működtetett weboldalának köszönhetően az USA-ban számos kiállításon szerepel, és gyűjtőköre is szépen épülget.

 

 

A művészeti eseményeket, főleg kiállításokat listázó weboldalak megtekintése mellett feliratkozhatunk ezek levelezőlistájára is. Kiváló az ikOn http://www.ikon.hu, Koronczi Endre eléggé nem dicsérhető (műalkotásként született!) progamlistája. A regisztrált művészeti intézmények itt választhatnak olyan napot, amely ideális az események megrendezésére, itt publikálhatják azok alapvető adatait. Ha kiállítást szeretnénk látni, az ikOn-t kell felkeresni elsőként. Az olyan webhelyek és levelezőlisták, mint az artinfo, moderált listák. Szűrve kerülnek a listán szereplőkhöz a művészeti eseményeket, ösztöndíjakat, projekteket reklámozó infó-levelek, naponta akár 20-25.

 

A magukra valamit adó múzeumoknak a weboldala egy sémára épül. A kötelező szekciók: az intézmény elérhetőségei, működési struktúrája, stábja, aktuális programjai, archívumában a korábbi események anyaga, lehetőség a levelezőlistára és/vagy hírlevélre való feliratkozásra, támogatók, partnerek, kontakt, linkek. Példák: a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet http://www. ica-d.hu, az Art Institute of Chicago http://www.artic.edu, a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum http:// www.ludwigmuseum.hu vagy a Műcsarnok http://www.mucsarnok.hu. A weboldalak vizuális megjelenése egészen különböző, mint ahogy - sajnos - funkcionalitása is igen színes képet mutat. Mint a művészek esetében, a múzeumok virtuális anyagának is aktuálisnak és életszerűnek kell lennie. Mert például egy művészeti intézménynek, amelyikről tudható, hogy nem jött létre potens támogatói testülete, anakronisztikus azt a praxist részleteznie a weboldalán, hogy mit nyújt a különböző fokozatú támogatóinak. A Műértő magazinban Kozma Zsolttól olvashatunk rendszeresen izgalmas elemzéseket a művészek és művészeti intézmények weboldalairól.

 

Mind a művészek, mind a művészeti szervezetek esetében nagyban megkönnyíti a pályázati anyagokhoz való hozzáférést, ha azoknak van virtuális helyük. A letölthető kérdőívek, pályázati formulák, pláne, ha online is vissza lehet küldeni őket, sok utánajárástól és papírmunkától kímélhet meg. http:// www.hungart.hu, http://www.nkom.hu, http:// www.nka.hu, http://www.kultur-pont.hu. Az online műkritikai „lapok", a Balkon vagy az Ex-Index http:// www.balkon.hu, http://exindex.c3.hu archívumakutatás és referenciák begyűjtése szempontjából értékes. Kisebb-nagyobb mértékben a kortárs művészet aktualitásairól is értesülhetünk e felületeken, valamint recenziók, tanulmányok, tematikus vitasorozatok is fel-felbukkannak itt. Egyes esetekben a művészeti intézmények weboldala tartalmazza magát a műalkotást is, amennyiben az virtuális formában létezik csak. Ilyen a Kommunikációs és Kulturális Központ, a C3-gyűjteménye http://www.c3.hu, vagy a kiváló, az USA-ban alapított Rhizome http://www.rhizome.org, amely a digitális kultúra egyik legfontosabb teoretikus és praktikus felülete.

 

 

Természetesen a galéria számára evidens egy funkcionális oldal fenntartása. Mindjárt itt kínálkozik példaként az acb galéria weboldala http://www.acbgaleria.hu. A felület és a struktúra a Frutta Electronica http://www.frutta.hu munkáját dicséri. Az anyag frissítése és a struktúra bővítése a galéria, pontosabban Szőke Katalin munkája. Az anyag eleve kétnyelvű, a nyitóoldalon választhatjuk meg, hogy magyarul avagy angolul kívánunk-e megismerkedni a galéria tevékenységével és kínálatával. A nyitóoldal térképpel, elérhetőséggel, valamint az aktuális kiállítás általában mozgóképes reklámbannerjével is szolgál. Itt jelenik meg a főmenü is, ahonnan közvetlenül léphet be a látogató a következő szekciókba: aktuális kiállítások, a galéria által képviselt művészek online portfoliója (amely az alkotó műveinek reprodukcióin kívül a művek adataival, életrajzzal, bibliográfiával és a művész portréjával van kiegészítve), a korábbi kiállítások fotóarchívuma (a kiállításokat ismertető szövegekkel együtt), a galéria szolgáltatásainak listája, a galéria sztorija, munkamódszere és missziója, a galéria partnereinek, barátainak és támogatóinak listája, valamint a galéria működtetőinek adatai.

 

Az utóbbi években a hazai kortárs anyaggal kereskedő galériák többsége megjelent az interneten. A Várfok Galéria weblapja http://www.varfok-galeria.hu példás, bár az angol anyag a magyar mögött van néhány hónappal. A Várfok weboldalán keresztül lehetőség van online vásárlásra, de csak sokszorosított grafikák esetében. Van térkép, history, hírlevél, archívum, virtuális galériatúra, és mindebben könnyű navigálni. A Vintage weboldala nagyon világos, egyszerű, igényes, szintén könnyen navigálható http://www.vintage.hu. A Godot Galéria weboldala szép, de a repróknál nincsnek adatok, s nincs minden művésznél CV. Ugyanakkor van sajtószekció, s van hírlevél http://www. godot.hu. A Vadnai Galériának szintén nagyon jó a webanyaga http://www.vadnai.hu, a mostanában költözött Blitz oldala viszont még magán viseli a költözés viszontagságait - fejlesztés alattinak látszik http://www.blitz.hu. A Bolt Galéria weboldala a legkevésbé konformista, minden lényeges adatot közöl http://www.c3.hu/~bolt. Az Erlin Galéria webhelye - amely, a weboldalon található mission statement szerint, nem elsősorban kereskedelmi galéria - a művészet egy keskeny szeletét ígéri, ugyanakkor vagy 40 művésznevet mutat fel. Elképesztő sok kiállítás adata, 10 év munkája, építészeti tervezés és referenciák alkotják a weboldal szekcióit http://www.erlin.hu. A weboldalak mint kereskedelmi felületek igen lényegesek. Lehetőséget nyújtanak a gyűjtőknek a művészek és a művek megismerésére. Az online vásárlásra láttunk példát a Várfok Galéria weboldalának esetében, további példa az Art and Antique oldala http://www.artandantique.hu. Az online vásárlás azonban még gyermekcipőben jár. Egyfelől a vásárlói szokások mások még. Ugyanakkor egy gyűjtő - akiknek általában igen szoros az időbeosztása - az online vásárlással jól járna. Másfelől az online fizetés és a hiteles virtuális aláírás iránt hazánkban még bizalmatlanok az érintettek. Ezeknek a weboldalaknak a használatával nagyon gyorsan lehet tájékozódni, kommunikálni és döntéseket hozni. Ugyanakkor számos intézmény és művész nagyon gyatrán használja az internetet, például akkor, ha megteremti a virtuális felületét, aztán jól elhanyagolja. Másik probléma - főleg a levelezőlistákkal -, hogy túl sok az információ, nehéz kiszűrni a fontos és lényegtelen adatokat. Persze a tájékozottság tudja csak ellensúlyozni az információdömpinget. A napi 30-50 e-mailre egy-egy pillantást kell vetni, aztán továbbítani, kidobni, megválaszolni vagy későbbre halasztani a sorsáról való döntést. A napi telekommunikáció formáinak aránya így alakul: 50% e-mail, 50% telefonálás. Egy galéria életét rendkívül megkönnyíti az, hogy egy óra leforgása alatt a következő hónap számomra fontos eseményeit beírhatom a naptáramba, hogy egyszerre fél tucat művész kiállításainak adminisztrációját intézhetem e-mailben, s hogy nem kell a grafikus, a papírnagyker, a levilágító és a nyomda között ingáznom egy héten át, mire összeáll egy meghívó tervezése és kivitelezése.

 

 

A meghívók legyártása egyébként jó példa a digitális információtechnológia használatára, szemben a korábbi évek gyakorlatával. (A következő történet ebben a formában kb. nyolc évvel ezelőtt nem eshetett volna meg. Nem lenne benne e-mail, de lenne benne Syquest cartridge, ami pedig már kiment a divatból mára.) Tehát, e-mailben egyeztetnek a közreműködő felek a következőkről: ki nyitja meg a kiállítást, milyen egyéb események kerülnek megrendezésre. Az ikOn és az artinfo segítségével történik a dátumok összehangolása. A szponzorok lógóinak begyűjtése e-mailezéssel történik, s a szponzorok számára adekvát hirdetési felület egy galéria weboldala. A szöveg- és képfájlok (pl. a digitális kamerával készült reprodukciók) e-mailben mennek a grafikushoz. A nagyméretű képeket (amelyeket e-mailben nehézkes elküldeni) a galéria egy ftp-oldalon helyezi el, ahonnan a meghívót tervező grafikus közvetlenül letöltheti. A nyomda e-mailben ad árajánlatot, s megadja saját ftp-oldalának hozzáférését a grafikusnak. A galériának pedig szintén e-mailben adja meg számlaszámát az átutaláshoz. A grafikus a kész fájlokat pdf-fájlként (nézőkép) átküldi jóváhagyásra, amelyet a galéria javít, majd visszajelez e-mailben. A grafikus a post script-formában megírt meghívó-anyagot a nyomda ftp-oldalára küldi át. Fizikai akció mindössze annyi van, hogy a kész meghívóért el kell menni - ha a nyomda nem hozza házhoz.

 

A nyomtatott anyagok, a virtuális katalógusok és meghívók rivalizálása is érdekes területre vezet. Nyilvánvaló, hogy a levilágításnak, a nyomdai munkának és a kötészetnek az árai igen magasak, bonyolult a tervezési-gyártási procedúra, s - kevés kivételtől eltekintve - a drága pénzért gyakran nem azt kapjuk a nyomdából, amire vágyunk. Egy nyomtatott katalógusnál jóval olcsóbb egy weboldalt összerakni, s a nyomtatott meghívónál szintén olcsóbb az e-mailes meghívók kiküldése. Ugyanakkor ma még sokan nem használnak számítógépet és az internetet Magyarországon - a helyzet a nemzetközi statisztikák ismeretében elég siralmas. A számítógépek ára adott, de a világ legdrágább internetelőfizetési és telefonszámlái nálunk vannak. További probléma, hogy ha túl sok kiállításmeghívó jön e-mailben, a címzett egyként dobja ki őket. A levelezőlistákra fel- vagy bekerülést sokszor nem szeretik, s a levelezőlisták lemásolásának az az eredménye, hogy egy eseményről egy címzett tizenöt meghívót is kaphat. A katalógusoknak még van presztízse, s a weboldalakat még mindig kevesebben nézik rendszeresen, mint egy kötetet. A nyomtatott reprodukció (a sokat kárhoztatott színeltéréssel együtt) még mindig szebben és hitelesebben képviseli az alkotást, mint például egy weboldal 72 dpi-s, 450 x 650 pixeles képe. Egy szállodában a brossura ott van a recepción, nem kell utánajárni, mert fizikai valójában ott van. Ménesi Attila és Christoph Rauch INDEX-e hasonlóképpen fontos: ha ott van a zsebben, táskában, minden lényeges információ a rendelkezésre áll egy galériatúrához.

 

Az információtechnológia legújabb vívmányait - mint minden iparág - a műkereskedelem is felhasználja. Ugyanakkor érdekes lenne megtudni azt, hogy egy-egy galéria weboldala kötelező penzumként készül-e el, vagy PR- és marketingszempontból a hazai galériák számára valóban funkcionális instrumentum az internet.