Képtolvaj, képrongáló vagy vandál?

Művészeti bűnözői profilok

 

A Csontváry-kép márciusi elrablása, majd szenzációs megkerülése miatt is érdekes látni,  milyen kriminalisztikai esetek fordultak elő a közelmúltban a nemzetközi színtéren.  A MutualArt cikke három típussal foglalkozik részletesebben.

 

Ha művészeti bűnözésre gondolunk, általában a rablótámadás ugrik be: kijátszott biztonsági őrök, hatástalanított lézerek, fekete ninja ruha. Mégis, ha sikerül elválasztanunk a valóságot Hollywoodtól, legalább abban reménykedhetünk, hogy a galériák és múzeumok biztonsági őrei meg tudják akadályozni, hogy festékspray-vel  flangáló emberek hagyjanak nyomot az adott kollekción, vagy nagy zsákokba rejtve raboljanak el műalkotásokat. Három különböző eset – csak júniusban! – azonban megmutatja nekünk, hogy a múzeumokat érintő bűncselekmények egész könnyedén megvalósíthatók. Elemeikben különböző kivitelezésükkel kis tipológiát készíthetünk arról, mi motiválhatja az elkövetőket a művészet elleni bűncselekményekre. Vizsgáljuk hát meg a bizonyítékokat.

Mestermű ellopása egyenesen a falról.
Nem okozott különösebb gondot annak a férfinak, aki június 19-én besétált a nemrég megnyílt Venus Over Manhattan galériába New Yorkban. Megállt Salvador Dalí Cartel des Don Juan Tenorio című festménye előtt és megkérdezte a biztonsági őrtől, hogy készíthetne-e a műről egy fotót (azt a választ kapta, hogy igen, amennyiben vaku nélkül teszi). Miután az őr magára hagyta a békésnek tűnő látogatót, az egyszerűen egy bevásárló szatyorba tette a képet, és elsétált a nagyjából 150 ezer dollár értékű szuvenírrel.

A Dalí-kép elemelése © MutualArt

Spray I.
Pablo Picasso Nő piros karosszékben című festményének értéke is bizonyára csökken a „bika“ és a „conquista“ szó miatt, amelyeket ráfújtak. Június 13-án a feltörekvő mexikói/amerikai művész, Uriel Landeros rongálta meg a festményt a houstoni Menil Gyűjteményben tett látogatása során. Akcióját egy másik látogató okostelefonjával videóra vette – ahelyett, hogy rászólt volna a vandálkodó művészre. Amikor Landeros végzett, a másik látogató követte őt az utcára, hogy meg tudja interjúvolni, miért fújta le a művet. Landeros állítólag a kubista mester iránti tiszteletét akarta így kifejezni.


Sparay II.
A pár nappal korábbi, június 11-én történt incidens – amikor is a jeruzsálemi holokauszt múzeum, a Yad Vashem falai piszkolódtak be spray festékkel – éppen a Picasso-esettel ellenkező indítékot mutatnak: a lehető legnagyobb tiszteletlenséget. A múzeum tíz különböző pontján elhelyezett „Hitler, köszönjük a holokausztot“-hoz hasonló Jeruzsálem-ellenes üzenetek sokkolták Izraelt és a holokauszt túlélőit szerte a világon. A rendőrség már korábban is keresett egy csoportot hasonló, áprilisban történt műemlék rongálások miatt, így két héttel a Yad Vashem-esetet követően három embert állítottak elő, akiknek közük lehet mindkét bűncselekményhez. A nagyszabású, zsidóüldözést és zsidóság történetet, emlékműveket és műalkotásokat is bemutató, vegyes tematikájú kiállítás sajtótájékoztatóján a múzeum igazgatója azt nyilatkozta, hogy ez volt a legszörnyűbb dolog, amit eddigi pályafutása során megtapasztalt.

Felirat a Yad Vashem falán © MutualArt

A tények láttán először a múzeumok biztonsági intézkedéseinek hatékonysága kérdőjelezhető meg. Egy kis galériában, mint a Venus Over Manhattan, nyilván kevesebb lehetőség van a biztonság megteremtésére, mint egy nagyvárosi múzeumban, így lopás szempontjából könnyebb célpont lehet. Ugyanakkor a világ legjobb múzeumai is gyakran támadások áldozatául esnek – mint az egyik, talán legismertebb rablás esetében, mikor is Vincenzo Peruggia a Louvre  faláról lopta el Leonardo Mona Lisáját 1911-ben, vagy amikor a Sikolyt lopták el 1994-ben a Munch Múzeumból Oslóban. A brit Norwich Castle múzeumi részlegének vezetője – ahol nemrég szigorítottak a biztonsági intézkedéseken, miután közel 56 ezer dollár értékben loptak el műalkotásokat tőlük – a következőképpen fogalmazta meg a nehézségeket: „A legnagyobb probléma az, hogy mi egy múzeum vagyunk, nem pedig a Fort Knox. Mi azt szeretnénk, hogy az emberek térjenek be hozzánk és élvezzék a gyűjteményünket – azt pedig nem szeretnénk, hogy mindezt csak barikádokon keresztül tehessék meg.“

Tudatában ennyi művészetet érintő bűncselekmények, elég példa áll rendelkezésre, amely indokolja az egész országot lefedő, művészeti bűnözéssel foglalkozó FBI-csoport létrejöttét – lehet egységesíteni a biztonsági intézkedéseket, és megrajzolni az egyes művészeti bűnöző-típusok profilját. 

A Dalí-festmény esete egyszerű: a kezdő bűnöző célja nyilván az volt, hogy értékesítse az alkotást. Robert Wittman, az FBI művészeti bűnözéssel foglalkozó csoportjának alapítója szerint: „Általánosságban elmondható, hogy a műalkotások elrablói rendszerint elég ügyes tolvajok, de csapnivaló üzletemberek. Márpedig az igazi trouvaille nem maga a lopás, hanem utána az értékesítés.“ Így általában ezek a műalkotások elég hamar visszakerülnek eredeti helyükre, hiszen pillanatok alatt magukra vonzzák a figyelmet, amint kikerülnek a piacra, ha egyáltalán kikerülnek. 

A másik két júniusi rongálás motivációja már jóval komplexebb. Picasso „megbikázásával“ Landeros, úgy tűnik, pont azt akarta elérni, hogy elkapják. Látszik ez abból is, hogy a média visszhangokat saját facebook oldalára is kiposztolta. Világos, hogy a felhajtással jövőbeni street art művész-karrierjét akarta elindítani, és Landeros talán nem is olyan őrült mint gondolnánk. Elvégre, 1974-ben Tony Shafrazi is kidekorálta sprayvel Picasso Guernicáját, méghozzá a New York-i Museum of Modern Artban. A következő mondatot festette rá: „Kill Lies All“. Később, egy 1980-as interjúban így nyilatkozott az indítékról: „Szerettem volna a művészetet teljes egészében naprakésszé tenni, visszaszerezni a művészettörténettől és életet adni neki.“ Shafrazi most sikeres műkereskedő Chelsea-ben, szép profitot termelve valamennyi értékesítésre kerülő modern műalkotással.

Az utolsó eset, a Yad Vashem, talán a leginkább zavarbaejtő, főként amiatt, hogy az elkövetők nem vágytak sem pénzre, sem hírnévre. Ez tisztán politikai gyűlölet, ideológiai megnyilvánulás. Függetlenül attól, hogy véleményük Izrael államot érinti, egy múzeumot használtak fel az üzenet közvetítéséhez.

Ezen a héten őrizetbe vettek három férfit a Yad Vashem-incidens kapcsán, emellett Landerost is vád alá helyezték, letartóztatási parancsot is adtak ki ellene. És ha reálisan nézzük, csak idő kérdése, hogy megtalálják a férfit, bevásárló szatyrában egy Dalí festménnyel, amint éppen értékesíteni próbálja az alkotást. A múzeumok és galériák pedig világszerte kénytelenek voltak elgondolkodni az elmúlt hetekben azon, vajon biztonsági intézkedéseik valóban elegendőek-e. És kedves művészetkedvelők – miután kihevertük a sokkot, amit ezek az egymást követő események okoztak, újra elcsodálkozhatunk azon, hogy a művészet milyen mértékben, és milyen típusú cselekvésekre készteti az embereket.

Forrás: www.mutualart.com


Fordította: Buzogány Anna