„Kedves Barátom, Nagyon kérlek, hogy addig, míg velem és Grünwalddal, meg a 8:asokkal, akik szintén felkeresnek, nem beszéltél, ne lépj érintkezésbe se Lyka, se Gerővel. Ez igen fontos. Ha beszélsz velük, vége mindennek. Nagyon kérlek, izend meg: legsürgősebben hol és mikor beszélhetek veled ma délelőtt? A régi változatlan szeretettel ölel tisztelő híved, Rózsa Miklós” – A Művészház papírjára írt üzenet Kernstok Károlynak szólt, valamikor az 1910-es évek elején született, szerzője a fáradhatatlan, örökmozgó művészeti menedzser, Rózsa Miklós.

Nem tudjuk, milyen sürgős eseményre utal – de a Művészházzal foglalkozó kutatók minden bizonnyal könnyedén beillesztik majd saját eseménytörténetükbe. Most már meg is tehetik, hiszen a levélke sok ezer másik dokumentummal együtt – hála az UNIQA Biztosító Zrt.-nek – az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet adattárában pihen, korábban pedig a Nyolcakat kutató művészettörténész, Horváth Béla hagyatékában volt. Horváth évtizedeken keresztül foglalkozott a század eleji avantgárd művészeti törekvések feldolgozásával. Felbecsülhetetlen értékű anyagot halmozott fel a témában, rangos festménygyűjteményéből – halálát követően – a Kieselbach Galéria rendezett nagy sikerű tárlatot Avantgárd a gangon címmel. A festményegyüttes végül a művészettörténész szülővárosába, Sümegre került.

Az aprólékos munkával összegyűjtött kutatási segédanyagok, a naplók, kéziratok, levelek, jegyzőkönyvek és fotográfiák azonban továbbra is az özvegynél maradtak. A korszakkal foglalkozó kutatók bele-belenézhettek, de szisztematikus feldolgozására nem kerülhetett sor. A több mint egymillió forintos vételi árat végül az UNIQA Biztosító Zrt. bocsátotta a Művészettörténeti Kutatóintézet rendelkezésére a közelmúltban. Az anyag komoly segítséget nyújt majd a 2010-es pécsi nagy Nyolcak kiállítás megrendezésében, Horváth Béla ugyanis rendszeresen publikált a csoport művészeiről, már a diplomáját is a társaság szellemi vezetőjéről, Kernstok Károlyról írta. A monográfiáig ugyan nem jutott el, viszont felkereste Kernstok özvegyét és menyét. Nem hiába: a padlásukon hatalmas anyag porosodott, közte vázlatok, műtermi képkezdemények, levelek, képeslapok, jegyzetek, személyes dokumentumok, fényképek, naplójegyzetek és egykori könyvtárának egy része is. Olyan izgalmas leletek akadnak az anyagban, mint Rózsa Miklós – már idézett – izgatott üzenete, Berény Róbert levele saját arcképével, Kernstok berlini naplója, a párizsi Julian Akadémia igazolása Kernstok Károly számára (Rodolphe Julian aláírásával) vagy egy színes fotó Kernstok lappangó, Diószedés című festményéről. A dokumentumok közül néhány nyáron az MTA-székház kiállításán is látható volt.