A szervezők szerint is mérföldkőként értékelhető a Sotheby’s június 7-i londoni Contemporary East aukcióján történt magyar siker. Az árverésen tíz magyarországi tétel szerepelt, amelyeknek a kiválasztását egy közel négy hónapos előkészítés előzte meg. A nagy számú orosz munka mellett a szlovák, a cseh és a magyar válogatás – mint, ahogy azt az eredmények is mutatják – nagyon jól sikerült, kedvező körülmények között talált gazdára a tételek nagy része.

VÁLOGATÁS, ELŐZMÉNYEK

A magyar anyag összeállításában a Sotheby's részéről Soraya Gräfin von Stubenberg hivatalos magyarországi konzulens és Ferenczy Bálint közreműködött. Komoly tanulság előzte meg az idei szelekciót: 2013. november 25-én a Sotheby’s Londonban önálló aukciót szentelt a közép- és kelet-európai kortárs alkotók munkáinak, amelyen kilenc magyar művész (Bak Imre, Csernus Tibor, Szabó Ákos, Korniss Dezső, Nádler István, Gyarmathy Tihamér, Orosz Gellért, Aczél Ilona, Fajó János) tizenegy kiemelkedő munkája is szerepel, de a siker – mivel a túlságosan magasra becsült árak miatt szinte minden tétel bennragadt – akkor elmaradt. Ebből a hátrányos helyzetből indult az a hosszas konzultációs folyamat, amely során gyűjtők, intézményi emberek, kurátorok, galeristák folytattak párbeszédet a következő hasonló lehetőséget jelentő árverésről a Sotheby's munkatársaival.

 

ÁRKÉPZÉS, ÁRAK

Az aukción szereplő árakat számos tényező befolyásolja. Először is fontos információ, hogy az adott alkotónak milyen jelentős intézményekben, hányszor volt már bemutatója; hogyan szerepelt – ha szerepelt már – nemzetközi aukciókon; mennyire tartja az adott művet az alkotót képviselő galéria és, hogy az említett párbeszéd során végül mindezeket figyelembe véve, milyen értékben tudnak megegyezni a résztvevők az aukciós házzal, amelynek minden eladással 25% prémium az osztályrésze.


MAGYAR MŰVEK, ÁRAIK

A magyar anyag tehát ezúttal a korábbi, 2013-as összeállításhoz képest egy jóval tágabb válogatás lett, hogy az árverésen történő szereplés eredményéből kiderülhessen, melyik irányba lehet tovább menni a jövőben – amennyiben tovább lehet. A jó összeállítást igazolja, hogy a katalógusban szereplő tíz magyar munkából nyolc gazdára talált a becsértéken belül: Szűcs Attila Érintés című olajfestménye a becsült értékén felül, 16.250 fontért kelt el. Maurer Dóra munkáit 8125 és 5250 fontért ütötték le, míg El Kazovszkij festménye rekord 13750 és Nádler István képe pedig 10000 fontos árral indult útnak a nemzetközi műtárgypiacon. Kepes György egy tételben kínált két nagyítását 3750 fontért vitték el. Tót Endre és Kicsiny Balázs műveire nem volt licit. Szűcs Attila munkája mellett, a magyar származású, de nem Kelet-Európában szocializálódott művészek munkái keltek el a legmagasabb áron: Havadtőy Sámuel 2008-as munkája 11875 fontért, Reigl Judit Guano-sorozatának egyik darabja pedig 115000 fontért kelt el. Sőt, a londoni aukciót követő párizsi esti Sotheby's árverésen egy újabb Reigl Judit-mű talált gazdára, immár rekord áron, 411000 euróért. Ezzel jelenleg ő a legdrágábban eladó élő magyar művész.

Szűcs Attila sikere egyrészt annak köszönhető, hogy az Érintés egy szerethető kép, másrészt nagyot nyomott a latban, hogy korábban egy Alexander Tineivel közös kiállításon a Sotheby's S2 Galériájában is bemutatkozott, így a nemzetközi közönség is figyelt már rá. Maurer Dóra képei esetében a jelenlegi, White Cube-beli kiállítása, a Tate Modern-beli szereplése (PERFORMING FOR THE CAMERA) segítette a becsérték beállítását és a sikeres eladást.


Maurer Dóra: Diagonális hajtás, 1975 (hidegtű)   Fotó: Ferenczy Bálint jóvoltából

KÖVETKEZMÉNY

A siker nem csak egy egyszeri örömhír tehát, hanem egy folyamat kezdőpontja. Azért nagyon fontos esemény, mert azt mutatja, hogy a nemzetközi műtárgypiacon – a 2013-as tapasztalat ellenére – most van érdeklődés a magyar kortárs képzőművészet iránt. Fontos megjegyezni ugyanakkor azt is, hogy a Sotheby'snél történtek alapján az a konklúzió vonható le, hogy leginkább a régió – tehát a cseh, a szlovák, a lengyel, a magyar és az ex-jugoszláv államok – anyaga együtt érdekes.

További stratégiaépítés következik tehát, az alapján, hogy mely munkák mentek el, melyik korszakokból, ennek mentén folytatódik az a törekvés, amely kortárs magyar művészeket vezet be a nemzetközi kortárs aukciós rendszerbe.