I. Ferenc óta a francia királyok igyekeztek minél gyorsabban minél több itáliai művészt importálni. Közülük - minden tekintetben - az első Leonardo volt, aki 1517-től dolgozott a francia udvarban, és ott is halt meg 1519-ben. Őt olyan művészek követték, mint Rosso Fiorentino, Niccolo dell'Abate, Benvenuto Cellini, vagy Francesco Primaticcio, aki az Un Bolognese alla corte di Francia (vagyis egy bolognai a francia udvarban) című kiállítás hőse.

 

Primaticcio, vagy Primatice, ahogy Franciaországban hívták, Bolognában született 1504-ben, s már fiatalon olyan fontos munkán dolgozott Giulio Romano segédeként, mint Mantovában a Palazzo Te freskódíszítése. Andrea Mantegna ott látható, évekkel korábban készült műveiből az illuzionisztikus festésmódot, Raffaellótól pedig az antik minták alkalmazását tanulta el. Mesterével, I. Ferenc hívására, 1530-ban érkezett a Valois-udvarba, amely akkoriban a király kedvenc kastélyában, Fontainebleau-ban rendezkedett be. I. Ferenc, akit éppúgy elbűvöltek a nem oly rég újrafelfedezett antik emlékek, mint művelt kortársai legtöbbjét, udvarát „új Rómának" tekintette, s művészei is ebben a szellemben tervezték, nemcsak a kastély dekorációját, de a nevezetes udvari események látványait, kosztümjeit is. 

 

 

Primaticcio a királyi és a királynői lakosztályok kialakításáért felelt, sajnos ezekről már csak a fennmaradt vázlatai alapján alkothatunk képet, mert XV. Lajos alatt a kastélyt átépítették, s az eredeti dekorációból csak egy freskórészlet maradt, egy tondo,amely Venust és Adonist ábrázolja. Számos későbbi munkája is hasonló sorsra jutott, ezért a kiállítás gerince grafikai anyag, és főként a terveket vonultatja fel: köztük olyan, eleve nem az örökkévalóságnak szánt, de nagy gonddal létrehozott művekét, mint mondjuk a királyi jelmezbál ruhavázlatai. Természetesen az antik-imádat szellemében Hercules, Fortuna, Diana és hasonló alakok vegyültek törökökkel, vagy éppen oroszlánokkal.

 

Diana különösen fontos figurája lesz hamarosan mindenféle dekorációnak, szoborcsoportnak, kárpitnak, de akár lovagi öltözetnek is, hiszen I. Ferenc fia, a későbbi II. Henrik beleszeret az udvar - nála éppen huszonegy évvel idősebb - legszebb asszonyába, Diane de Poitiers-be, s ettől kezdve főként Dianas megrendeléseket kell teljesíteniük az udvari művészeknek. Primaticcio már 1540-től a király első festője, az udvari megrendelések koordinálója, aki egészen 1570-ben bekövetkezett haláláig tölti be ezt a tisztet, négy francia királyt (I. Ferenc, II. Henrik II. Ferenc és IX. Károly) is szolgálva, s megteremtve a francia művészet egyik csúcspontjának, és a manierizmus kifinomult ágának tartott fontainebleau-i iskolát.

 

 

Az Arte Fiera vége előtt, január 30-án megnyílt és április 10-ig látható kiállítást francia-olasz együttműködéssel rendezték, egy tavalyi Louvre-beli kiállítás kibővítéseként. A grafikai anyag mellett festmények, szobrok és néhány lenyűgöző kárpit is helyet kapott a falakon. Közülük is a legszebb, a címlapunkon részletében látható gobelin, közepén egy valószínűleg Primaticcio rajza alapján szőtt, az antik istenek közül Cybelét ábrázoló medalionnal. Ahogy akkoriban mindenen, ezen a kárpiton is látható a II. Henrik és az ő Dianájának szerelmét megörökítő páros monogram, ahol két egymás felé forduló D betűt foglal magában egy H.