Reflex / 88

Gerlóczy Gábor

A 2016 márciusában a Miniszterelnökség által kiírt „Csontváry Kosztka Tivadar alkotásait bemutató kiállítótér” létrehozására irányuló nyílt ötletpályázat preambulumában található iránymutatáshoz fontosnak tartom kiegészítésként hozzátenni a következőket:







Gerlóczy Gedeon Csontváry Múzeum terve: alaprajz 1. szint, alagsor, metszet 1963

Gerlóczy Gedeon Csontváry Múzeum terve: alaprajz 1. szint, alagsor, metszet 1963

A Csontváry Kosztka Tivadar végakarata szerinti kiállítótér létrehozására Gerlóczy Gedeon építész már az 1960-as években vázlatterveket és műleírást készített. Az anyag eredeti gépiratos példánya a Gerlóczy család irattárában megtalálható.

Csontváry különös, legendás elemekben bővelkedő életútja, halála után pusztulásra ítélt hagyatékának fennmaradása a huszadik századi magyar kultúra történetének egyik legizgalmasabb fejezete. Csontváry életműve Gerlóczy Gedeon felbecsülhetetlen szerepe nélkül valószínűleg elenyészett volna.

Csontváry Kosztka Tivadar önálló múzeumának létrejöttét életművének megmentője, Gerlóczy Gedeon haláláig kitartóan szorgalmazta. Mint ismeretes, Gerlóczy Gedeon 1919-től, a pusztulásra ítélt Csontváry- életmű megmentésétől 56 éven keresztül, 1975-ben bekövetkezett haláláig azon fáradozott, hogy Csontváry elfoglalhassa méltó helyét a magyar és egyetemes művészet történetében.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy Gerlóczy Gedeon rengeteg elutasítást, értetlenséget megélve eljuthatott odáig, hogy (az országban egyedül!) Pécs városa nyitott lett gyűjteménye befogadására. 1973-ban, a Művelődésügyi Minisztérium és a Baranya Megyei Tanács jóváhagyásával, a Janus Pannonius Múzeum szakembereinek, többek között Sarkadiné Hárs Évának és Romváry Ferencnek köszönhetően megnyílhatott a Csontváry Múzeum. (Természetesen a fent nevezetteken kívül még jó néhány szakember segítette a múzeum létrejöttét.) Gerlóczy Gedeon a tulajdonában lévő festményeket, kéziratokat az új intézményben letétként helyezte el, így azok a múzeum törzsanyagává válhattak.

„Évtizedek óta leggyötrőbb gondom a Csontváry-festményeknek – amelyek szerintem a maguk nemében egyedülálló nemzeti értéket képviselnek – épségben való megőrzése, az őrzésemből ugyancsak több évtizede kikerült képeken bekövetkezett károsodásoknak a lehetőségekhez mért helyreállítása. E gondok megoldásában megnyilvánult segítőkészségükért végtelenül hálás vagyok s meg vagyok győződve róla, hogy terveink megvalósulása esetében ezért utódaink is hálásak lesznek.”

Az önálló Csontváry Múzeum létrejöttét hosszú egyeztetési folyamat előzte meg, amíg a felek eljutottak a végső megállapodáshoz. A Janus Pannonius Múzeum és Gerlóczy Gedeon által 1972-ben kötött megállapodás egyebek mellett a következő lényeges elemeket tartalmazza:

„Fentnevezettek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a Janus Pannonius Múzeum 1973. év folyamán Pécsett létrehozza Csontváry Kosztka Tivadar műveinek önálló múzeumát. A múzeum elnevezése: »Csontváry Múzeum«.

A Csontváry Múzeum megszüntetése és a Csontváry-művek Pécsről való elszállítása a művek letéti őrzésére megállapított határidő lejárta után is csak abban az esetben lehetséges, amennyiben Budapesten a Csontváry Kosztka Tivadar eredeti elképzelése szerinti önálló múzeum már megvalósult. Mindaddig a Csontváry Múzeum Pécs városában, a Baranya Megyei Múzeumi szervezet részeként működik.”

A megállapodás szövegéből kiolvasható, hogy Gerlóczy Gedeon Csontváry végakaratát szem előtt tartva, a pécsi elhelyezést a budapesti múzeum megépítéséig kívánta fenntartatni.

Csontváryt a halálát megelőző években intenzíven foglalkoztatta egy saját életművét bemutató kiállítás létrejöttének gondolata, és múzeumának terveit is elkészítette. „Azt akarom, hogy Budapest Székesfővárosban, különálló kiállítási helyiségben állandóan látható és mindenki által megközelíthető legyen.”

A kiállítótér megvalósítására többek között az Eskü teret, a Rókus Kórház előtti teret, a Margitszigetet és a Gellért Szálloda földszinti tereit is megjelölte. A hadiárvák, rokkantak alapja javára tervezett kiállítás vázlatának részletei című írásában a Nemzeti Színház üres telkére az új színház felépítéséig kiállítási csarnokot gondolt felépíttetni ideiglenes jelleggel.) Gerlóczy Gedeon posztumusz Ybl-díjas építész, címzetes egyetemi tanár, a magyarországi funkcionalista szemléletű építészet egyik meghatározó alakja, a modern kórházépítés nemzetközi hírű szakértője, valamint a Magyar Képzőművészeti Főiskola építészettörténet-tanára volt. Városesztétikával is foglalkozó építészként első számú feladatának tekintette, hogy Csontváry alkotásai méltó módon kerüljenek elhelyezésre egy Budapesten létesítendő önálló múzeumban.

Gerlóczy Gedeon hagyatékában található az általa elgondolt és 1963- ban megtervezett múzeumépület vázlatterve és műleírása.

Gerlóczy Gedeon elképzelése szerint az általa tervezett épület Csontváry ideáját szem előtt tartva, a Városligetben kaphatna méltó helyet, utalva Csontváry két, az ottani (azóta lebontott) Iparcsarnokban megvalósult kiállítására. Elgondolása szerint az épületnek nem öncélú építészeti alkotásnak, hanem a művész alkotásait kiszolgáló, a környezethez illeszkedő harmonikus egységnek kell lennie. Az épület tömegformája geometrikus elemekre egyszerűsített alapelemekből állna, a funkciónak alárendelve. Az épület belső elrendezése is Csontváry művészetének lenne alárendelve. A kiállítótér, felülről természetes úton a nappali szórt fényt kihasználva is megvilágítható. Az épületben üvegfalakkal határolt, zöld növényzetű átrium, előadóterem, koncertterem, könyvtár, kutatóterem is helyet kapna a szükséges kiszolgálóhelyiségek mellett.

A Gerlóczy Gedeon által elgondolt vázlatterv a mai építészeti jogszabályoknak, építészeti, tájépítészeti, belsőépítészeti, térkialakítási, múzeumtechnikai és egyéb korszerű követelményeknek megfeleltetve, egyéb korszerű funkciókkal kiegészítve, megépítésre alkalmas lehetne. Kultúrtörténeti szempontból sem elhanyagolhatóan a lehető legméltóbb módon állítana emléket alkotónak és megmentőnek egyaránt.

A végakaratoknak megfelelő Csontváry Múzeum létesítése leginkább a Városligetben lenne kívánatos, Gerlóczy elgondolásának megfelelően.

A Liget Projekt Európa jelenlegi legnagyobb, megvalósulás alatt álló kulturális tartalmú városfejlesztési beruházása. Ezt tudván 2014-ben megkerestük a projekt tisztségviselőjét, hogy a végakaratoknak megfelelően illesszék be a tervek közé a Csontváry Múzeumot. Sajnos 2014-ben elutasítóak voltak ötletünkkel szemben.

Gerlóczy Gedeon szellemi örökségének gondozójaként szükségesnek tartom, hogy az általam leírtak az írott sajtón keresztül megfelelő nyilvánosságot kapjanak, és a „Csontváry Kosztka Tivadar alkotásait bemutató kiállítótér” építésének nagyszerű szándéka a közöltek integrálásával létrejöhessen.