A debreceni Modem retrospektív kiállítást rendezett a nemzetközi hírű festőnőnek, Reigl Juditnak. Reigl Kapuváron született, Szőnyi István volt a mestere a főiskolán, de végül Párizsban kezdte meg festőkarrierjét a szürrealisták között. A debreceni tárlat csak a második nagyszabású kiállítása Magyarországon.

Egy olyan művésznő kiállításáról van szó, aki egyedüliként van jelen a magyar származású kortárs művészek közül a világ legnagyobb és leghíresebb közgyűjteményeiben: a New York-i MoMA-ban, a londoni Tate Modernben és a párizsi Pompidou-ban.

A retrospektív kiállítás a magyar közönség számára is bemutatja a korai szürreális művektől az automatikus-, illetve a tömbírásos sorozatokon, majd újra a figurativitáshoz közeli Homme-képeken át Reigl Judit összes korszakát, egészen a 2010-ben elkészült, 23 méter hosszú óriásgrafikáig. Energikus mozdulattal szétkent festékmassza, lírai kalligráfiák és szürreális motívumok. A sorozatokban gondolkodó művésznő mindig megpróbál egy-egy felmerülő ötletet a végsőkig körbejárni. Az újabb és újabb témakörök nem függetlenek egymástól, hanem spirálisan egymásra épülnek.

Reigl Judit, amikor rájött, hogy az ’50-es évek Magyarországán nem boldogulhat, többszöri kísérlet után végül megszökött. Három és fél hónapnyi gyaloglás és autóstop után kilenc határon át – mint egykor a pénztelen Kassák – érkezett Párizsba. Szerencséjére a francia fővárosban élt három főiskolai barátja: Bíró Antal, Hantaï Simon és felesége, Hantaï Zsuzsa. Eleinte tőlük kapott segítséget, majd Hantaï elvitte hozzá a szürrealizmus pápáját, André Bretont. Breton rögtön rajongó hangú levelet írt Reiglnek és kiállítási lehetőséget is ajánlott számára. Reiglt a szürrealizmusban főleg az automatikus írás vonzotta, a célja az volt, hogy eljusson egy teljes szellemi és testi automatizmusig, az ösztönből fakadó festészetig: „Egész testtel részt veszek a munkában, »à la mesure des bras grands ouverts« (széttárt karokkal). Mozgással írok bele az adott térbe, ritmust, szívverést, tempót. Ez magyarázza képeim nagy méretét is” – mondta egy interjúban tíz évvel ezelőtt. Ennek a törekvésnek a sikerét mérhetjük le a debreceni kiállításon, és még azt, hogy mennyire igaza lett André Bretonnak, aki említett levelében azt írta Reigl Juditnak: „Ön olyan ritka képességeknek van birtokában… és hiszem, hogy hatalmas dolgokat fog beteljesíteni.”

Modem, Debrecen
2010. június 17 – 2010. szeptember 19.

Entz Sarolta Réka