Szemtanúk Londonban – Magyar fotográfia a 20. században
Brassaï, Capa, Kertész, Moholy-Nagy, Munkácsi
A Szépművészeti Múzeum nagy sikerű londoni bemutatkozója után a magyar fotográfia is tiszteletét teszi a Royal Academy of Arts illusztristermeiben.A tárlat feladja a leckét a szigetország kiállításnézőinek: „Mindenkit megragadnak ezek a teremről teremre sorakozó híres képek” – írja a The Observer recenzense, Laura Cumming az alcímben is szereplő öt sztárra utalva, „de hogy mindegyikük magyar, az újdonság lehet.” Jóleső, hogy feltétel nélkül dicséri az otthon maradottakat is, akiket eddig csak Magyarországon tartottak számon. És az is, hogy nem egy legendás Capa-fotó vagy egy emblematikus Moholy-felvétel illusztrálja a legtöbb cikket, hanem Fejes László – mellesleg World Press-díjas – fényképe egy szétlőtt gangon elvonuló násznépről, a hatvanas évekből.
Közel kétszáz fényképet bemutató nagyszabású fényképkiállítás nyílt London szívében, a Royal Academy of Arts kiállítótermeiben. A magyar uniós elnökség egyik fő záróeseményeként megnyílt tárlatot a nagyközönség június 30. óta látogathatja.
A kiállítás kurátora Colin Ford, a brit fotográfiai múzeum alapító igazgatója (ma National Media Museum, Bradford), aki szorosan együttműködött Baki Péterrel, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatójával, a kiállítás magyar kurátorával.
A világon számos nagy fotográfust tartanak magyarként számon, az alcím a legnagyobbak nevével: Brassaï, Capa, Kertész, Moholy-Nagy, Munkácsi Márton hívja-vonzza a látogatókat. S noha a „nagyok” külföldön élve lettek igazán híresek, nem kevesen vannak, voltak itthon is, akiknek alkotásai megismerésre érdemesek. A londoni közönség most együtt láthatja a világszerte ismert nagyok fotográfiáival Balogh Rudolf, Escher Károly, Kálmán Kata, Pécsi József, Rónai Dénes, Vadas Ernő, Kepes György, Besnyő Éva felvételeit, s mellettük a mai alkotók, például: Balla Demeter, Benkő Imre, Féner Tamás, Kerekes Gábor, Korniss Péter, Vékás Magdolna képeit, s alkothat fogalmat a 20. századi magyar fényképezésről.
A fontos, rangos helyen megrendezett kiállítás gerincét a Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött képek alkotják. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára elsősorban történeti dokumentum fényképekkel járult a kiállítás sikeréhez. A történelmünket elmondó, megjelenítő, felelevenítő fotográfiák nem egy esetben művészi értékkel is bíró képek. Bemutatásra kerülnek azok, a fotográfiákkal foglalkozók között mindig nagy figyelemmel szemlélt albumlapok is, amelyek az első világháború idején az Érdekes Újság háborús amatőr fotográfiai pályázataira beérkezett képekből készültek. S ne feledjük el, André Kertész is a pályázatra jelentkezők között szerepelt! A kiállításon magyar magángyűjtők, brit és tengerentúli gyűjtemények, magángyűjtők képei együtt mutatkoznak be a két nagy magyar fotográfiai gyűjteményből válogatott fotográfiákkal. Igazi kincs ez!
A kiállítás előkészítésén magyar részről a kulturális kormányzatok (!) támogatásával szinte három évig munkálkodott a londoni Magyar Intézet, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Balassi Intézet, a Hungarofest. A kiállítás magyar szponzora az OTP Bank volt. S az egyik utolsó nagy EU-elnökségi programként nyílott meg. Fontosak ezek a tények! A kiállítás a következő mérföldkő a Fotográfusok Made in Hungary, a (M)érték, valamint a Photographies hongroises 1919–1939 kiállítások, illetve az egyes alkotók munkásságát bemutató egyéni, nagy tárlatok után.
Végre tán megérik a felismerés a fotográfiával foglalkozók körén kívül is, hogy Magyarország nagyhatalom. Fotográfiai nagyhatalom. Mindent meg kell tennünk a nagy nevek mellett, velük együtt a többi magyar alkotó népszerűsítéséért, a világ kulturális hálójában való megjelenésükért, a maiak támogatásáért, mert ez az a médium, amely nyelvi korlátok nélkül, a leggyorsabban és a mai kor embere számára a legkönnyebben befogadhatóan mutatja be hazánkat, helyez el bennünket a világban, s indít arra többeket, hogy megismerni akarjon bennünket. S teszik az alkotó fotográfusok és képeik mindezt amellett, mintegy mellékesen, hogy a fotográfia mint művészet, mint történelemformáló erő, mint dokumentum önmagában kincsünk, értékünk.
Érdekesség, hogy a londoni kiállításon is külön hangsúlyt kapott, nyilván Colin Ford kurátor személyes elkötelezettsége okán is, André Kertész munkássága. Több mint húsz, a világ minden tájáról érkezett fotográfia révén ismerkedhetnek meg az ottani látogatók a fotográfus alkotásaival, munkássága egyes fázisaival. A Nemzeti Múzeumban szeptember végétől lesz látogatható az André Kertész-retrospektív, a teljes életművet elsőként szisztematikusan feldolgozó-bemutató nagy kiállítás, ahol kétszáz kép megismerésével kaphat majd átfogó képet a hozzánk látogató Kertész érzékeny és finom művészetéről.
A kiállításhoz – természetesen – katalógus készült, amely világszerte a könyvesboltok polcaira kerül, s amelynek 248 oldalán a kiállításon látható valamennyi fénykép helyet kapott, a három tanulmány (Baki Péter, Colin Ford és George Szirtes) mellett.
A kiállítás október 3-ig tekinthető meg, Londonban, a Royal Academy of Arts, Sackler szárny, Burlington House, Piccadilly, London W1J címen, 3–10 fontos belépővel. S az a tény, hogy az eddigi információk szerint egy hónap alatt húszezren nézték meg, nagyon örvendetes.
További információk: www.royalacademy.org.uk www.fotomuzeum.hu | www.mnm.hu