Távol és közel

Káldi M. Katalin

1986. december 4-én a Magyar Pedagógiai Társaság Vizuális Művelődési Szakosztályának klubestjére került sor a Fészek Művész Klubban. Az előadásra érkező vendégek az akkor mindössze három éve újjáépített helyiségek egyikében minden bizonnyal a Hornicsek László által tervezett, egyedi, tömeggyártásra végül nem kerülő kagylófotelek valamelyikében foglaltak helyet, hogy aztán a szünetben a presszó apró, fekete üveglapos, aranyozott keretes, krómtalpú asztalai mellett beszéljék meg a hallottakat. A hangulatvilágítást sárga textilernyős falikarok biztosították, az egész enteriőr sugárzott valami rendkívül harmonikus és modern belsőépítészeti elgondolást.

 Az Artmagazin által a 2010-es év legjobb művészeti könyvei közé (Artmagazin 2010/6. 88-89.) beválasztott Távol és Közel című album, Somlai Tibor munkája, a két évvel korábban megjelent Tér és Idő című könyv folytatása (Artmagazin 2009/2. 90.). Az elődhoz igazodva, jelen kötet az 1945 és 1970 közötti belsőépítészettel foglalkozik, vagyis az ízig-vérig retróval. A mára már teljesen kiüresített nosztalgiázás helyett azonban a mélyre ás, és rendkívül alapos munkával sorra veszi a kor legfontosabb tervezőit, lakásművészeti és bútorkiállításait, egységes kialakítású közintézményeit és bútortípusait.

A nívós és nagyon gazdag képanyagot elnézve az olvasón erős ismerősségérzet lesz úrrá (az elemes gyerekszobabútorok és a balatoni nyaralók textíliái köszönnek vissza). De az is kiderül, hogy a 20. századi magyar belsőépítészet folyamatos fejlődésként értelmezhető csak igazán. Az '50-es, '60-as évek mobíliái ugyanis nyilvánvalóan a két világháború közti vagy az az előtti formatervezés hagyományában gyökereznek, kvalitásaikat tekintve pedig minden korszakban tudtak világszínvonalat képviselni.

Az olyan tervezők munkái, mint például Gaubek Júlia vagy Rákos Pál, egészen világosan mutatják meg ezt a folytonosságot, jótékonyan felülírva a fejünkben élő sztereotip képet a "szocreál" ízlésről. Ebbe a haladási irányba ugyanakkor – mint kiderül – az is belefért, hogy megszülessen Kigyóssy Ágnes plexi háttámlájú karosszéke, ami ma is díszére válna bármelyik igazán trendi bárnak.

A kötet külön érdeme az a könnyed és személyes hangvétel, amit Somlai használ, nem rejtve véka alá preferenciáit és véleményét, a mű végén megtalálható, az egyes tervezők életrajzát közlő melléklet pedig hiánypótló. Mint ahogy egyértelműen hiányzik az a szemlélet is, ami a közelmúlt tárgyi örökségét ilyen alapossággal felnagyítva észrevetetné velünk annak szépségét. Ez a könyv pedig képes erre.


Somlai Tibor: Távol és Közel. Belsőépítészet a háború után. 1945-1970. Corvina, Budapest, 2010, 248 oldal, 9900 Ft

Full 002080