Ujj Zsuzsi: Képek, 1986–1991

Ujj Zsuzsi fotói a nyolcvanas évekből a MissionArt Galériában

Várnagy Tibor

Ujj Zsuzsit ma sokan mint a Csókolom együttes énekesnőjét ismerik, bár akadhatnak olyanok is, akik nem tudják, hogy a Péterfy Bori által is énekelt Dunántúli sláger című dal nem az Amorf Ördögök, hanem Zsuzsi szerzeménye.

 

Körbe II., 1991, (4 darabos sorozat egyik darabja) dokubrom papíron, vászonra kasírozva, 98 × 132,5 cm, a művész tulajdona
 
Lehet, hogy az is sokakat meglepne, ha most elárulnám, hogy a Bori által 2006-ban lemezre énekelt és népszerűvé tett melódia nem az elmúlt évtizedben, hanem a 80-as évek második felében született, s legelőször a Liget Galériában hangzott el, évekkel azelőtt, hogy a Csókolom zenekar megalakult volna. Sőt a Csókolom együttes repertoárjában tartott dalok egy része is 1981–82-ben, mások 1987-ben keletkeztek, és itt most zavarba jövök. Zavarba, mert ezen a ponton azt kellene írnom, hogy Ujj Zsuzsi költőként kezdte pályáját, de az az igazság, hogy neki sosem jelentek meg verseskötetei, mindössze egy 1987-ben, nem valamely könyvkiadó, hanem általa 100-200 példányban publikált füzet. Egy-két olyan folyóirat-közlést leszámítva, mint ami például a Nappali ház 1992/4-es számában olvasható, nem igazán állíthatnám, hogy szövegei bekerültek az irodalmi köztudatba. Ujj Zsuzsit a ’80-as évek második felének budapesti alternatív közönsége képzőművészként ismerte meg, olyan nőművészként, aki ír is, és aki kiállításai megnyitóin olykor el is énekli szövegeit. 

Screenshot 2022 06 13 at 15.19.51
Fóliás önarckép, 1986, lambdaprint, 70 × 50 cm, (2012)


Első egyéni kiállítása a Liget Galériában volt, ekkor publikálta az említett füzetet, és ennek megnyitóján, majd finiszázsán adta elő először dalait. E bemutatót több más egyéni és csoportos kiállításon történő bemutatkozás követte, Budapesten kívül Esztergomban, Szombathelyen, Kaposváron, illetve külföldön Frankfurtban, Bécsben, Varsóban, az Egyesült Államokban Houstonban, Oberlinben. Mivel a frankfurtit leszámítva valamennyinek szemtanúja voltam, nyugodtan állíthatom, Zsuzsi képeinek a ’80-as, ’90-es évek fordulóján nagyobb sikere volt külföldön, mint idehaza, bár egy szűkebb szakmai kör itthon is szerette és felismerte a művek jelentőségét. A MissionArt Galéria mint rég eltűnt, s most újra megtalált leleteket tárja a – jórészt nagyméretű – fotókat a közönség elé. A fotó újbóli reneszánszának, a képzőművészeti fotó terjedésének és a nőművészet jelentős felívelésének idejében igazán aktuális Ujj Zsuzsi művészete. A költészet, a zene és a kép hármasából a képeken lesz a hangsúly e kiállításon, revelatív meglepetésként remélhetőleg nemcsak a műgyűjtők, de a Zsuzsit esetleg csak énekesként ismerő fiatalok (és nem fiatalok) számára is. A budapesti bemutató után néhány művét hamarosan a nemzetközi közönség is láthatja majd a londoni Tate Modern falain. (Bigger Splash, Tate Modern, 2012. november 7 – 2013. április 1.)

MissionArt Galéria Budapest, Falk Miksa u. 30. 2012. május 5–19.