A századelő egyik legnagyszerűbb magyar építésze, Vágó József legnívósabb budapesti épületei közül sok elpusztult. Szülővárosában, Nagyváradon azonban minden megvalósult terve áll még. A testvérével, Vágó Lászlóval közösen tervezett villa lehetőséget ad a régiónak egy európai jelentőségű múzeum kialakítására.

A város egykori lakói csak „a szép ház”-ként emlegették, amely barátságos udvarával a Körös-parti sétányra néz, homlokzatával pedig az egyik legimpozánsabb központi utcára. Minden járókelő rácsodálkozott legalább egyszer nem szokványos formájára, minden jó ízlésű polgár elképzelte már benne az életét, a turisták emlékezetébe is mélyen bevésődött. Az építészet és különösen a szecesszió iránt érdeklődő budapesti látogató számára pedig van valami ismerős és otthonos ebben a házban. Nem véletlenül. Budapesten az Andrássy útra nyíló Munkácsy Mihály utcában áll a nagyváradi ház későbbi rokona: a Vágó József által tervezett Schiffervilla. Ezt az épületet nemcsak azért tekintik kiemelkedő alkotásnak, mert egyike azon kevés Gesamtkunstwerk (összművészeti) jellegű, már modernista elemeket is tartalmazó épületnek, amely a századfordulós Magyarországon épült és máig megtartotta eredeti tereit és elemeit, hanem amiatt is, hogy látogatható, hiszen a Pénzügyőr és Adózástörténeti Múzeumnak ad helyet. Akárcsak Vágó József és Vágó László több ismert közös budapesti alkotása, mint például az Árkád Bazár vagy a Gutenberg-otthon, ez is a bécsi szecesszió jegyeit alkalmazza sajátos változatban. A Schiffer-villa sokáig az egyetlen múzeum jellegű századfordulós magánvilla volt a térségben. A Vágó testvéreknek azonban szülővárosukban, Nagyváradon (1) volt már egy, a Schiffer-villához hasonló és azt előrevetítő (2) alkotásuk: ez az 1912- re megépült Darvas-villa (3), a nagyváradi lakosok szép háza, amely 2016 márciusában nyílt meg a látogatók előtt.

A szecessziós és összművészeti jellegű, stiláris szempontból kiemelkedő magánházakból kialakított múzeumoknak hagyományuk van Európában. Ilyen például a brüsszeli Horta-múzeum, a glasgow-i Mackintosh-ház, a lille-i Maison Coilliot (Hector Guimard) vagy a nancy-i Majorelle-villa (Henri Sauvage terve). (4) A Darvas-ház azonban, a Schiffer-villával ellentétben, nem egy hozzá szervesen nem köthető intézmény állandó kiállítása ürügyén vagy egy intézmény kiemelt művészeti értékeket felmutató székhelyeként látogatható. A Kárpát-medencében egyedülálló módon saját építészeti és belsőépítészeti értékeit hivatott bemutatni, akárcsak a fentebb felsorolt nyugat-európai múzeumok. A Vágó fivérek egyik utolsó közös terve különös ötvözete az Otto Wagnert és Josef Hoffmannt idéző bécsi és a magyarosnak nevezett lechneri szecessziónak. (5) Darvas Imre faipari vállalkozó megrendelésére épült; az egyemeletes ház felső szintjén saját magánlakása, a földszinten pedig a svájci Alfred La Roche bankárral közös vállalata irodái kaptak helyet. (6) A Körös partjára néző frontot egy kis kert választja el az utcától, ahonnan a járókelők is gyönyörködhetnek a légies függőfolyosóban. Ezt egyik oldalon a cselédlépcsőház toronyszerű tömbje, a másikon pedig egy karcsú oszlop tartja. A hosszú erkély organikusan belefut a bal oldalon induló, az utcafrontig kinyúló házrészbe: a régebbi ház földszinti részét két nagy irodahelyiséggel, valamint egy liftes (!) garázzsal bővítették. Ezen helyezkedik el két, egymás fölött lépcsőzetesen kialakított látványos tetőterasz.

A „főhomlokzaton” harmonikusan váltakoznak a szimmetrikus és aszimmetrikus elemek. A jobb oldali magas, háromszögű oromzat alatt egy eozinos Zsolnay-díszekkel borított nőalak „védi” az erkélyt és az alatta fekvő boltíves bejáratot. Kecses, vékony sávokban mozaikcsíkokkal díszített oszlopok jelölik ki a ház két szimmetrikus oldalán a keskeny ablaksorok terét. A játékos lépcsőzetességgel megkomponált, mégis nagyon egyszerű és modern, előreugró homlokzatot a Vágó Józsefre jellemző (7), a kereszteződéseknél szintén eozinmázas Zsolnay-kerámiaszegekkel tűzdelt műkő lapok fedik, hirdetve a szerkezet „igazságát” (8). Ellentétben a Schiffer-villával (amelynek udvarát a trafóházzal, homlokzatát pedig az emeletráépítéssel egészen elidegenítették önmagától), a homlokzat teljes mértékben eredeti formáját őrzi, bár a díszítőelemek már meglehetősen rossz állapotban vannak, illetve eltűntek. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan jutott jelenlegi álla- potába és milyen kilátások elé néz a ház, eggyel beljebb kell lépnünk és történetéről is beszélnünk kell. Darvas Imre korai halála után a villa többször gazdát cserélt, a harmincas években egy helyi ügyvéd vette meg. Családja nagy része a vészkorszak áldozatává vált, de az örökösök sem sokáig birtokolhatták otthonukat. Az ötvenes években, három emeleti szobát leszámítva, a házat államosították, a beköltöztetett családok pedig nem kímélték sem a házat, sem annak bútorállományát. A földszinti tereket a kilencvenes évek végéig többek között a Bihar Megyei Futball Klub, legutóbb pedig egy catering cég bérelte a várostól, átalakításaikkal pótolhatatlan veszteségeket okozva.

A rendszerváltás után az örökös az emeleti részt visszakapta, majd a kétezres években annak teraszokra nyíló részét eladta egy üzletembernek, aki magánlakást alakított ki benne, tovább rontva a ház műemléki állapotát. Akkoriban tűnt el a főbejáratot díszítő rézkapu és a folyópart felőli díszes kerítés is, bizonyára ócskavas és tüzelő lett belőlük. A földszinti előtérben szinte csoda folytán egyben maradt a magyaros mintájú pompás ólomüveg ajtó, valamint a népies-geometrikus kiképzésű fa lépcsőfeljáró, de a hallból az udvarra néző ólomüveg ablaknak nyoma veszett. Az emeleti teret egy gipszkarton fal szeli ketté, eltűnt a télikert kerámia szökőkútja, annak terét a halltól elválasztó nagy üvegajtó (9), a kertre néző impozáns üvegfal helyére alumíniumkeretű hőszigetelő ablakok kerültek. Akárcsak a földszintről, az emeletről is eltűntek a nagy méretű festmények (10) és a bécsies mintájú, dombornyomott lángvörös tapéta burkolat. Majdnem eredeti állapotában maradt viszont a télikertet az oldalsó szobától elválasztó ólomüveg ablak és a Zsolnay-csempés falikút.

Az örökös által lakott rész tartotta meg a legtöbbet eredeti formájából. A Vágó fivérek által tervezett, a Wiener Werkstätte stílusára rímelő eredeti, festett előszoba-berendezés, a főhomlokzatra néző, női arcokat ábrázoló ólomüvegek és a fűtőtesteket borító népies-geometrikus, dekoratív védőpannók (11) lenyűgözőek. A házban sok helyen megmaradt eredeti rézkilincsek, akárcsak az ajtók a Vágó József által oly szívesen használt „háztető” formájúak és a DI (12) monogram áll rajtuk. Az épület őriz még valamit régi hangulatából, de már sokkal inkább a huszadik század rombolásának állít emléket, mint eredeti, letisztult stílusának vagy az egykor benne élőknek. 2015-ben Nagyvárad polgármesteri hivatala vételi ajánlatot tett a ház egykori örökösének és a másik emeleti tér új tulajdonosának, ezt mindketten el is fogadták, így a teljes ház a város tulajdonába, illetve a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány (13) kezelésébe került. 2017-től az Európai Uniónál pályáznak a felújításhoz szükséges pénzösszegre. Tavaly márciusban meg is nyitotta kapuit a ház, bár még nem múzeumként, csak kiemelt turisztikai célpontként. Minimális javításokat eszközöltek, hogy látogatókat fogadhassanak benne. Ezzel egy időben megnyílt az első kiállítás is a földszinti termekben, a Réseau Art Nouveau Network jóvoltából (14), a The Nature of Art Nouveau (A szecesszió természete) címmel. Ez a vándorkiállítás minőségi, jól dokumentált és könnyen emészthető, bár a kevésbé tájékozott látogatónak szervetlennek tűnhet egy romos ház földszintjén berendezve. Videókkal, fotókkal, neves művészek eredeti rajzaival demonstrálja, melyek azok a kulturális aspektusok, amelyek elősegítették a stílus létrejöttét és bemutatja annak főbb irányzatait és alkotóit. A kiállítás 2017-ben is ingyenes, így a látogatónak csak a villa belépőjét kell kifizetnie, ez öt lejbe (340 forintba) kerül.

Az alapítvány és a város képviselőinek számos próbálkozása kifejezetten értékelendő. A legörvendetesebb, hogy remélhetjük, többé nem romlik, hanem csak javul a ház állapota. Műhelyfoglalkozásokat és szakmai konferenciákat terveznek és már tartanak is az épületben, céljuk, hogy az intézmény együttműködjön a várossal és annak lakóival, valamint a külföldi szakmabeliekkel. Aggasztó viszont néhány apróbb megoldás és döntés, még ha ezek többsége a helyzet ideiglenes javítását szolgálja is. Olyan elemeket helyeztek a terekbe, amelyek cseppet sem odaillőek, ilyen például a modern vörös futószőnyeg, a kilencvenes évekbeli spirálmintás fotelpár vagy a préselt lemez jegyárus pult (ezek bizonyára/ remélhetőleg elkerülnek majd). A múzeum még csak kezdetlegesen berendezett boltjában a helyi szakkiadványok mellett sajnos a ház képével díszített csinos hűtőmágneseket, az állami himnuszt csilingelő zenedobozokat és kulcstartókat is árulnak (újabban viszont valóban szép, nemesfémből készült ékszerek is kaphatók, ezek a villa díszeit mintázzák). Érthető és értékelendő, hogy barátságossá és élettel telivé szeretnék tenni a ház tereit és helyi alkotók munkáival igyekeznek megtölteni azt, de felvetődik a kérdés, miért épp a giccs beengedése a ház falai közé az első lépés a múzeum beindításához? (15)

A város, a Műemlékvédelmi Felügyelet és a kurátorok ugyanakkor komoly szakmai döntések előtt állnak. Ki kell jelölniük azt az irányt, amelyen a múzeum haladhat. A jelek egyelőre arra mutatnak, hogy heterogén koncepciót szánnak neki: bekerülnének tárgyak a ház megépülését követő évtizedekből (16), beemelve így a két világháború közötti korszak tárgykultúráját is, ahogyan ez már a múzeum megnyíltakor látszott. A megnyitón és a sajtóban (17) többször elhangzott, hogy a Szecesszió, pontosabban „az Art Nouveau múzeumát” szeretnék létrehozni a Darvas-házban. A dísztelenebb földszinti irodaterekben ez és mondjuk egy, a korszakra specializálódó könyvtár megnyitása helyénvaló és gyümölcsöző is lehetne. Kérdéses viszont, hogy a stilárisan egykor valószínűleg teljesen egységes és roppant egyedi lakóteret érdemes-e a szecesszió több válfajának általános bemutatóterévé tenni, illetve összemosni benne a korszak egyébként elkülönülő stílusait. Bizonyára kényelmesebb, kevesebb erőfeszítésbe és pénzbe kerülne, mint a két Vágó (vagy bár kortársaik) által tervezett, ezekbe a terekbe illő bútorokkal pótolni, hiszen a ház eredeti berendezése elveszett.

Egészen felvillanyozó viszont a gondolat, hogy milyen professzionálissá válhatna a múzeum, ha a Vágó fivérek nagyváradi munkásságára koncentrálna vagy legalább a bécsi és/vagy a magyaros típusú szecesszió keverékére. Mi több, ez lenne az egyetlen lehetséges módja annak, hogy a már fentebb említett nyugat-európai hagyományba (Horta-múzeum, Mackintosh-ház stb.) az intézmény belekapcsolódjon: célzott, speciális művészettörténeti koncepcióval, egyedi tartalommal, pontos, szigorú tárgyválasztási elvekkel. Ez az elv esélyt adhatna arra, hogy a nagyváradi szecessziót és a Vágó fivérek munkásságát elismerjék, értékeljék, és lehetővé tenné végre, hogy a váradiak szép háza régi fényében ragyogjon. Addig is feltétlenül érdemes jelenlegi állapotában megnézni, mert ebben a pazar magánházban az elmúlt százöt év történetének egymásra rakódó, csúszó és omló rétegeit teljes valójukban láthatjuk.

1 Nem ez az egyetlen megépült tervük Nagyváradon, hanem a következők is: a Szent László (Unirii) téri Moskovits- palota, a Kapucinus (Traian Moșoiu) utcai Vágó- (Weinberger Lajos-) ház, valamint az egykori Országos Csendőrségi Iskola (ma a Nagyváradi Állami Egyetem működik benne), valamint két síremlék a neológ izraelita temetőben, az egyik Darvas Imréé, a villa építtetőjéé.
2 Vö. Anne Lambrichs: József Vágó – Un architecte hongrois dans le tourmente européenne. Archives d’architecture moderne, Bruxelles, 2003, 86. o.
3 Sok esetben helytelenül Darvas–La Roche-villaként emlegetik. Vö. Mircea Pașca: Arhitecții József și László Vágó la Oradea. Ed. Arca, Nagyvárad, 2010, 24. o.
4 Sok építészeti mérföldkőnek számító hasonló jellegű épület azonban máig is magánházként funkcionál, ilyen például a Josef Hoffmann által tervezett bécsi Primavesi-villa vagy a brüsszeli Stoclet-palota (szintén Hoffmann terve alapján).
5 Vágó József építészete mégis inkább a bécsi felé hajlik. Vö. Moravánszky Ákos: Méhek és szegecsek – Lechner Ödön budapesti és Otto Wagner bécsi Postatakarékpénztára. In: Századvég, Új folyam, 11. szám, 1998, 41. o.
6 Az építkezés 1910-ben kezdődött, majd 1912-ig több fázisban zajlott: először az egykori Rimanóczy (ma Iosif Vulcan) utcára néző aszimmetrikus frontja épült meg, később az egyébként is aszimmetrikus telek folyópart felőli oldalán L alakban bővült. Vö. Mircea Pașca, 2010, 28. o.
7 Az Árkád Bazár felületét is ugyanilyen típusú szegelt műkőlapok díszítik.
8 Vö. Moravánszky Ákos, 1998, 34. o.
9 Mintája nagyon hasonlított a Schiffer-villa kis előterének ólomüvegeiére.
10 Akárcsak a Schiffer-villában, a központi helyeken itt is olyan képeket helyeztek el, amelyek a tulajdonos üzleti sikereinek állítottak emléket. A földszinten lévő festmény favágókat, az emeleten lévő pedig birtokát bemutató erdőtulajdonost ábrázolt. Lásd: Anne Lambrichs: Vágó József. Holnap Kiadó, 2008, 74. o.
11 A házban már megépültekor központi fűtés volt. Akárcsak a liftes garázs és a máig majdnem eredeti állapotú fürdőszoba az épületet gépészettörténeti szempontból is értékessé teszi.
12 Darvas Imre
13 http://www.monumentebihor.ro/
14 Nagyvárad 2011-ben nyert felvételt a Szecessziós Városok Hálózatába. A hálózat 1999 óta keresi a szakmai együttműködést a szecessziós építészetben bővelkedő európai városok között. Jelenleg tizenkilenc város vesz részt a programban, a Kárpát-medencéből Budapest, Nagyvárad és Szabadka. Lásd: http://www.artnouveau- net.eu
15 Az, hogy kétes és vitatható művészi minőségű tárgyak, gyöngyös-spirálos bizsuk és habos uszályú ruhák helyet kapnak ebben a térben, feltehetően annak a huszadik századi művészettörténeti hagyománynak köszönhető, amely a szecessziót értéktelen giccsnek látta és láttatta, illetve a szecesszióban sem tudta megkülönböztetni a giccset a nem giccstől.
16 Az utolsó örökös lakrészében neobarokk és más típusú, nem szecessziós antik bútorok is vannak, feltehetően a család hagyatékából. A jelenlegi kurátori politikának egyelőre szándékában áll jelenlegi helyükön tartani azokat.
17 Lásd: http://www.ebihoreanul.ro/stiri/ultima- or-31-1-20-41/poftiti-in-casa-darvas-la-roche-oradenii- pot-vizita-vila-ce-va-deveni-muzeu-art-nouveau- 126238.html