A jogszabályok útvesztőjében fontos elvi, szinte banális kérdés, hogy mihez is van joga, mi is a kötelessége az adóforintokból a nemzeti közkincs megőrzésére létrehozott és működtetett hazai közgyűjteménynek és az ott dolgozó szakembereknek. Fontos kérdés/érdek a folyamatos finanszírozási problémákkal küzdő intézmények életében, hogy a náluk lévő „vagyon” hasznosítására milyen módszerek alkalmazhatók és ezen megoldások alkalmazásával hogyan lehet javítani az intézmények működésének feltételein. A kérdés – bármilyen irányból közelítünk – sok aspektust és számos súrlódási felületet generál, hisz ahány érdek, annyi ésszerűnek tűnő megoldás létezik. Egy dolog azonban tény: a magyar közgyűjtemények irányítói sem térhetnek el az érvényes jogi instrumentumoktól, illetve nem szerencsés, ha a saját érdekeikre görbítik a különféle, néha gumicsontként is értelmezhető jogszabályi kereteket. A múzeumok gyűjteményeiben őrzött tárgyakhoz kapcsolódó fotóhasználati jogok esetében úgy tűnik, valóságos brainstorming, ötletroham tombol, amelynek lényege: mindent lehet, ami jónak tűnik. Persze nem biztos, hogy ami rövid távon jónak tűnik, az hosszú távon hasznos vagy korrekt is.

„Már rég nem festők alakítják az eszményi képeket: az új médiumban ez a rendező, az operatőr vagy a vágó teljesítménye.”
Most, hogy az animáció az egyik vezető kortárs művészeti műfajjá emelkedett, nézzük, születésénél hány magyar bábáskodott. Műfajtörténeti alapvetés és a kutatási irányok kijelölése mellett rengeteg érdekes adalék a következő oldalakon a Bauhaus szín-fény-hangjátékaitól a Disney-alternatíván keresztül egészen a Ludwig Múzeum legújabb szerzeményéig. 

 

Firenze polgármestere kénytelen megküzdeni a több mint száz éve a város tulajdonát képező emblematikus műalkotásért, Michelangelo Dávidjáért, ugyanis a Kulturális Minisztérium kijelentette, hogy a márványszobor a központi kormányzathoz, azaz Rómához tartozik. Az Artdaily jelenti.

Az Artprice összegyűjtötte az elmúlt évek nemzetközi műkereskedelmének legdrágább szobrait. Meglepő trend: az első tízből négyet idén adtak el rekordáron!

Firenzében Standhal óta számos turistát maguk alá gyűrtek a műtárgyak. Olasz kutatók az itáliai műkincsrengeteg által kiváltott pszichés betegségek nyomába eredtek.

A római Vatikán Múzeumban új terem nyílik, ahol a nagyközönség számára eddig ismeretlen, kései Matisse-alkotásokat állítanak ki. A vence-i Rózsafüzér Kápolna díszítéséhez készült három, nagyméretű, előkészítő vázlaton kívül több, Matisse-tervezte liturgikus berendezési tárgy is bemutatásra kerül – az Art Newspaper riportja szerint.

A Nagy-Britanniában élő dúsgazdag Anish Kapoor hamarosan egy újabb rekordot mondhat magáénak: ő tervezheti a szigetország legmagasabb szobrát. Március legvégén Boris Johnson londoni polgármester és egy acélipari vállalat igazgatója, Lakshmi Mittal társaságában bemutatták az indiai származású képzőművész terveit a 2012-es Olimpia Park számára.
 

2006-ban robbant a bomba: egy kurátor ötmillió dollár értékben csempészett ki 19. századi ékszereket és ikonokat az Ermitázs kőkorszaki eszközökkel védett raktáraiból. (Artmagazin 2006/4. 24.) Az egyre szaporodó muzeológus tolvajok miatt Putyin elnök teljes körű állami leltárhadjáratot rendelt el. A vizsgálatot követően idén februárban születtek meg az eredmények.
 

„Milljók egy miatt” – nyögte a rabszolgasorsba kényszerített jobbágy és tovább tolta az óriási mészkőkockát a sivatagban. A szépirodalmi művek és a történelmi filmek – Az ember tragédiájától kezdve a szélesvásznú hollywoodi szuperprodukciókig – nagy kedvvel megrajzolt szereplője a fáraó szolgálatában robotoló, egyszeri egyiptomi paraszt. Aki értéktelen élete árán is biztosítja az isteni uralkodó túlvilági halhatatlanságát.
 

Az Artmagazin május 26-án ismét tárlatvezetést tartott hűséges előfizetőinek. Ez alkalommal – rendhagyó módon – nem egy nagy országos múzeum megakiállítására látogattunk el, hanem az egyik kereskedelmi kisgaléria aktuális bemutatójára. A két évvel ezelőtt indult Viltin Galéria tulajdonosa röviden beszélt a pénzügyi kilátásokról, a művészeti vezető pedig a profil kialakításáról. Végül a kiállító művész, Chilf Mária – munkatársunk kérdéseire válaszolva – végigvezette a nagyérdeműt a művésztársak által kiegészített hatalmas csoportportrék és a terápiás ülést idéző installáció között. Néhány fotó a hangulatos estéről.

A francia művészettörténészek már kezdenek hozzászokni a bizarr újdonságokhoz. Lenyelték, hogy a múzeumok királynője, a Musée du Louvre eladta magát az olajsejkeknek, hogy Abu-Dzabiba viszik a patinás nevet és a világhírű képeket. De most betelt a pohár: a Louvre-ba költözik az amerikai fogyasztói kommersz szemét szimbóluma, a McDonald’s.

Akik nem szeretik a profi módon kivitelezett és komoly médiafelületekkel megtámogatott, sorban állós, blockbuster kiállításokat, azoknak érdemes most lelátogatniuk Pécsre. Európa Kulturális Fővárosa kisléptékű, nyári turistalátványosságokkal kedveskedik a múzeumjáróknak. Félig elkészült beruházások, szóra sem érdemes felújítások és ijesztően fajsúlytalan tárlatok. Pécsi riportunk következik a lüktető mediterrán városból, ahol a fehéren szikrázó utcakő-burkolat minden pénzt elnyelt – többek között a megakiállítások elől.

Nem könnyű a művészek élete, bár az alkotókat évszázadokig sújtó művésznyomor visszaszorult, az elmúlt ötven évet pedig a kortárs művészet térhódítása jellemzi. (Igaz, ez a fejlődés a közelmúltban megtorpant és csak mostanság látszik újra beindulni). A művészek egy maroknyi csoportja viszont valódi vagyonnal büszkélkedhet. Ennek a maroknyi, befutott művésznek eléggé jól megy a sora. De mégis mennyire? Az Artinfo utána nézett.

A képregények aukciós árai villámgyorsan haladnak felfelé. A kalapács alá bocsátott amerikai füzetek idén már harmadszorra állítottak fel új világrekordot. A műfajra specializálódott ComicConnect.com aukciós weboldalon március végén 1,5 millió dollárt fizettek ki egy képregény-füzetért. Nem egy hétköznapi kiadványról van szó, hanem minden gyűjtő álmáról, az Action Comics 1938-as első számáról, amiben a később világsztár mesehőssé avanzsált Superman bemutatkozott.

A pesti Duna-korzó: egymásra rétegzett idősíkok. Kiváló férfiak 19. századi, historizáló bronzszobrai, amelyek mögül lebombázták és elbontották a korabeli épületeket. Majd szocreál emlékművek hűlt helyei és a Kádár-kori modernista szállodák hatalmas tömbjei. Végül pedig a nyolcvanas években megálmodott, öntöttvas korlátos múltidézés és a rendszerváltás utáni emberközeli kertitörpe-kultusz. A Duna-parti szoborsorsok szomorú első fejezete. „És Huszár Adolfnak sokat csúfolt Deák Ferenc-e, ez az egyébként akadémikus és unalmas monumentum, a megfelelő architektonikus környezetben, a régi Lloyd-épület s a Lánchíd torkolatának közelében a maga kompakt masszájával szervesen illeszkedik bele a térbe, sőt világos téli reggelen a túlparti várhegy magasából nézve a monumentalitás illúzióját kelti az emberben egyöntetű sziluettjével. Legalább a földnek egy pontjáról, az évnek egy szakában és a napnak egy órájában. Hasonlót társairól nem mondhatni.”

Bécs egyik legnépszerűbb kiállítóhelye, a Bank Austria Kunstforum lenne a gazdasági válság következő áldozata? – tette fel a kérdést a Der Standard publicistája az év elején. A Michael Häupl polgármester és a kulturális bizottságot képviselő Andreas Mailath-Pokorny írásban tiltakozott a Bank Austriánál és az UniCreditnél a Kunstforum bezárása ellen, a terjedő szóbeszédre hivatkozva. Az osztrák Profil magazin adott elsőként hírt az inkriminált üzletről, a Kunstforum épületének eladásáról. A művészeti intézmény igazgatója, Ingried Brugger szerint bár a kiállítási tervek 2012-ig szólnak, fix programjaik már csak jövő márciusig vannak.

Miközben a hazai médiát a görög válság és a Dow Jones zuhanása tartotta izgalomban, a tengerentúlon a műkereskedelem ismét csúcsokat döntött. Az aukciósházak óriási szerencséjére egy-két nappal a New York-i tőzsdepánik előtt került sor a szokásos tavaszi modern és impresszionista árverésekre. A hatás elsöprő, a februári Giacometti-szobor nem sokat időzött a legdrágább műalkotások listájának az élén, mert egy Picasso 106,5 millióval máris letaszította. Kérdés, hogy a 2010-es műkereskedelmi konjunktúra folytatódhat-e a hét második felében tapasztalható aggasztó gazdasági jelek után.

Csak a pesti galériavilág állócsillaga, a Falk Miksa utca mozdulatlan. A legtöbb nagyvárosban a műkereskedők folyamatos vándorlásban vannak. Az ingatlanárak emelkedését követve költöznek át a dráguló luxusnegyedekből az olcsó és divatos bohém környékekre. Párizsban is élénk mozgolódás tapasztalható, Jennifer Allen a Le Monde riportja alapján összesítette a városban zajló átrendeződés három fő irányát. Három külön univerzum: Champs-Elysées, Belleville és Marais.

Unja a kiállításplakátokon sorakozó mesterművek reprodukcióit? A Kunsthistorisches Museum kitalálta a megoldást, hogyan keltse fel a múzeumreklámokba belefásult bécsi kultúrfogyasztók érdeklődését. Kirakta a festményeket az utcára. Novemberben a császárváros utcasarkain és terein a régi mesterek kellették magukat.

Nem unalmas ma Bécsben múzeumot vezetni. Miután 1998-ban Ausztria komoly lépéseket tett a jogi akadályok elhárítására, sorra érkeztek a restitúciós kérelmek a császárváros híres-neves gyűjteményeihez. A Belvedere elbukott pár turistakedvenc Klimt-festményt, a magán alapítású Leopold Múzeum fapofával hárítja el magától a követeléseket, most pedig már a Kunsthistorischesnek is magyarázkodnia kell. A patinás múzeumban őrzött Vermeer-klasszikusra, a Festőművészetre egy korábbi tulajdonos leszármazottja jelentette be igényét.