SZERZŐ MŰ NÉLKÜL

SZERZŐ MŰ NÉLKÜL

Ritkák a képzőművészeti témájú filmek, épp emiatt ennek 2019 egyik szenzációs, ugyanakkor ellentmondásos megítélésű példájáról másodszor is írunk.

 
MINDIG KÖZÖSSÉGBEN, A SZAKMÁM EGÉSZÉBEN PRÓBÁLTAM GONDOLKODNI

MINDIG KÖZÖSSÉGBEN, A SZAKMÁM EGÉSZÉBEN PRÓBÁLTAM GONDOLKODNI

Csütörtökön 18:00-kor az acb Galéria új kiállítással jelentkezik: BAK 80 az idén nyolcvanéves Bak Imre jubileumát ünnepli. A Galéria terében a művész legújabb, 2019-ben készült művei mutatkoznak be, míg az acb NA-ban és az acb Attachmentben válogatást láthatunk az 1960-as és 1990-es évek közötti időszak több festői perióduson átívelő anyagából, olyan művekre fókuszálva, amelyeket soha, vagy évtizedek óta nem láthatott kiállítva a közönség. A kiállítás apropóján újra előszedtük a művésszel készült interjünkat.

 
Tündérország; ott van a világnak vége, A tenger azon túl tűnik semmiségbe

Tündérország; ott van a világnak vége, A tenger azon túl tűnik semmiségbe

Majdnem lemaradtam életem egyik legfontosabb könyvéről, mert amikor év elején magyar Bauhaus-tagokról kerestem szakirodalmat egy olyan kerekasztal- beszélgetéshez, ami Nők a Bauhausban címmel került megrendezésre, láttam, hogy létezik, de a címe alapján azt hittem, valami regényes életrajzszerűség, minek is rendeljem meg.

 
PÁTOSZ ÉS KRITIKA

PÁTOSZ ÉS KRITIKA

1985-ben szépségversenyt rendeztek Magyarországon, amelynek máig ható művészeti vonatkozása, hogy a helyezettekről szobor készült, és Pauer Gyula műtermében gipszmintát vettek a meztelen testekről. Fotósok is felbukkantak (például Fenyő János), akik végül egy külföldi szoftpornó újságnak eladták az ott készített képeket. A szépségkirálynőnek választott Molnár Csilla később öngyilkosságot követett el, amelynek pontos okait film, könyv és rengeteg újságcikk próbálta feltárni. Röviden összefoglalva ezek a régmúlt előzményei Eperjesi Ágnes dramatikusan felépített kiállításának, amely a Fészek Galériában és a Fészek Klub Herman-termében látható június 14-ig, és amelynek fő darabja Molnár Csilla vörös büsztje. A megnyitóbeszédet Adamik Luca modell mondta, ezt közöljük most, illetve előtte még egy részletet abból a szövegből, amely a kiállításhoz tartozó kiadványban jelent meg.

 
ÚTJELZŐK MARASTONI JAKAB NYOMDOKAIN

ÚTJELZŐK MARASTONI JAKAB NYOMDOKAIN

Marastoni Jakab nevét mint iskolaalapítóét inkább ismerjük, mint azt, hogy ő maga miket is alkotott. Ezért megy szenzációszámba, ha előkerül tőle mű, legyen az akár dagerrotípia, akár festményportré. Külön érdekesség, hogy az újonnan előkerült két kép egy úgynevezett „akadémiai fond”-ban lappangott egészen 1971-ig, mostanáig pedig a kolozsvári képtár raktárában pihentek láthatatlanul. 

 
Nosek László kiállítás nyílik a The Red Doorban

Nosek László kiállítás nyílik a The Red Doorban

Március 28-án 18 órakor Pszichikus tájképek és tárgyak címmel nyílik Nosek (Nagyvári) László kiállítása a The Red Door terében.
 
FÖLDALATTI EKLEKTIKA

FÖLDALATTI EKLEKTIKA

Egy igazi posztapokaliptikus hangulatú kultuszfilm, magyar cyberpunk-mozi a rendszerváltás körüli időszakból. A Meteo című film rendezőjét és látványtervezőjét kérdeztük a film sajátos hangulatának, vizuális világának létrejöttéről és a forgatás történetéről.

 
PALERMO MON AMOUR

PALERMO MON AMOUR

Kinek lesz vajon igaza: az írónak, Tomasi di Lampedusának, aki a legszomorúbb szkepszissel viseltetett Szicíliája iránt, vagy Carlo Scarpának, aki ugyanabban az időben éppen szisztematikusan dolgozott a szicíliai Nemzeti Galéria műtárgyainak minél értőbb bemutatásán?

 
ALWAYS LOOK AT THE BIG PICTURE – MINDIG EGYBEN NÉZD A DOLGOKAT

ALWAYS LOOK AT THE BIG PICTURE – MINDIG EGYBEN NÉZD A DOLGOKAT

Idén az Artmarketen a Deák Erika Galéria nyerte az Artmagazin-díjat Nemes Márton műveit bemutató onemanshow-jával.

 
A SOROZAT MINT GONDOLKODÁSI FORMA1

A SOROZAT MINT GONDOLKODÁSI FORMA1

1976-ban történt, hogy a Fónyi-növendékként diplomázó, Párizst és a Zsennyei Művésztelepet megjárt Rákóczy Gizella meglátott egy négykarú spirált ábrázoló skóciai sírábrát. Ettől kezdve majd negyven éven át, 2015-ben bekövetkezett haláláig művészetének középpontjában a geometrikus struktúrákban megfestett négykarú spirálok motívuma állt (Négykarú spirálok 6N, 1978).

 
SIETEK JÉZUSHOZ, BETLEHEMBE

SIETEK JÉZUSHOZ, BETLEHEMBE

Ha zarándokolni akar valaki, karácsony előtt mit is választhatna mást, mint a Szentföldet, ahol azonban az emlékhelyek kialakítása, úgy tűnik, nem vonja el a figyelmet a lényegről. És ha a zarándoknak nem tetszik jobban a hatvanas évek építészete, mint a római Szent Péter-templom, akkor az vesse rá az első követ, aki nem ugyanígy van ezzel.

 
PRÁGAI SZENT ÁGNES KOLOSTORÁNAK KINCSEI

PRÁGAI SZENT ÁGNES KOLOSTORÁNAK KINCSEI

„De megragadni

Az időnek meg az időtlennek

Metszőpontját: szentek foglalkozása.”

(T. S. Eliot: N.gy kvartett, Vas István fordítása)

 
ART LIFE AQUATIC

ART LIFE AQUATIC

Kitömött tatutetem, narválszarv kehely, fedeles bezoár, elefántcsontból faragott főnixmadár, farkasember-portrék, gyermekpáncél – ilyesmiket láthat az ember, ha ellátogat arra a kiállításra Bécsben, ami a császári kincseskamrából mutat be válogatott darabokat. De kik lehetnek az irigyelt válogatók? Kik játszhatták, ha csak időlegesen is, a császár és császárné szerepet? Nem más, mint kedvencünk, az európai kultúra hollywoodi ügynökének számító filmrendező, Wes Anderson és felesége, a látványokra szintén fogékony Juman Malouf.

 
ÖTEZER ÈV ÉKSZERBEN

ÖTEZER ÈV ÉKSZERBEN

Ajkak, az orr, a fülek, a fej. A nyak, vállak és a mellkas. Karok végig, kezek, lábfej és a dús hajkorona. Nem erogén zónákat sorolok, így azért az hiányos lenne, hanem a Metropolitan Múzeum ékszerkiállításának első termét idézem, amint az anyag nyitányaként végigveszi, mik azok a tájak a testen, ahol az ember ékszerekkel díszíti magát, sok ezer év óta. Ez a legősibb művészeti tevékenység – bőven beelőzi a barlangrajzokat, hogy az emberiség gazdagon megmunkált, aprólékos figyelemmel készült darabokkal hangsúlyozza, emeli ki, dekorálja, jelöli, alakítja testét, teszi rejtélyessé vagy éppen nagyon is direktté egyes részeit vagy összességében státuszát.

 
KELETI CUKORSÜVEG

KELETI CUKORSÜVEG

Németh Ilona a Tatra Banka Foundation Art Award nyertese Eastern Sugar című, a Pozsonyi Kunsthalléban bemutatott kiállításával. A kiállításról nyári különszámunkban jelent meg Lépold Zsanett írása, amely a hír apropóján most az Artmagazin Online felületén is olvasható. 

 
 
A SZÜLETŐ KÉP

A SZÜLETŐ KÉP

A legérdekesebb kérdés: mi köze egy kifejlett, nemzőképes, szárnyas rovarnak azokhoz a dolgokhoz, amelyek eredetileg nem a valóság részei, és csak furcsa agyi-idegi folyamatok után lesz belőlük valami, ami aztán vagy megfogható, vagy még az sem.

 
HELLÓ, SZÉPMŰ!

HELLÓ, SZÉPMŰ!

Három év szünet után újra a miénk. És nemcsak az a jó, hogy megújultak a múzeum terei, köztük a háború óta romos és raktárnak használt Román Csarnok, de az újrarendezett állandó kiállításokon új kedvenceink is lettek. És akkor még nem esett szó arról, hogy az ókori gyűjtemény mellett a régi rémbüfé helyett szuper kávézó nyílt, és a férfimosdóban is van pelenkázó!

 
VOLT EGYSZER EGY MÓKÁS PIETER

VOLT EGYSZER EGY MÓKÁS PIETER

A szerencséseknek, akik már látták, azért, akik még csak most mennek Bécsbe, azoknak pedig felkészítésül ajánljuk ezt a sziporkázó bevezetést Bruegel világába. (Vagyis Brajgel világába, ha elfogadjuk a nálunk meghonosodott kiejtést.)