Nosek László kiállítás nyílik a The Red Doorban

Nosek László kiállítás nyílik a The Red Doorban

Március 28-án 18 órakor Pszichikus tájképek és tárgyak címmel nyílik Nosek (Nagyvári) László kiállítása a The Red Door terében.
 
FÖLDALATTI EKLEKTIKA

FÖLDALATTI EKLEKTIKA

Egy igazi posztapokaliptikus hangulatú kultuszfilm, magyar cyberpunk-mozi a rendszerváltás körüli időszakból. A Meteo című film rendezőjét és látványtervezőjét kérdeztük a film sajátos hangulatának, vizuális világának létrejöttéről és a forgatás történetéről.

 
KELETI CUKORSÜVEG

KELETI CUKORSÜVEG

Németh Ilona a Tatra Banka Foundation Art Award nyertese Eastern Sugar című, a Pozsonyi Kunsthalléban bemutatott kiállításával. A kiállításról nyári különszámunkban jelent meg Lépold Zsanett írása, amely a hír apropóján most az Artmagazin Online felületén is olvasható. 

 
 
ÖT PLUSZ EGY

ÖT PLUSZ EGY

Mennyivel hatékonyabb tud lenni egy magángyűjtemény, mint egy intézmény, ezt ezekben a hónapokban két kiállítás is bizonyította-bizonyítja: a Levendel- és az Antal–Lusztig-gyűjteményé. A két kollekció keletkezéstörténete lényegesen eltér egymástól, bár abban mindenképpen találunk párhuzamot, hogy a személyes kapcsolatok jelentős mértékben lendítettek a gyűjtemények gazdagításán, és mindkettő múzeumi minőségű, nem beszélve arról, hogy a művészek névsorát tekintve is van bőven átfedés. Antal Péter gyűjteménye azonban (magán)múzeumi igénnyel épült fel, bizonyos esetekben egész életművek saját szempontú bemutatását is lehetővé téve.

 
MADAME D’ORA LENCSÉJE

MADAME D’ORA LENCSÉJE

„Tégy széppé!” – üzeni Anita Berber és Josephine Baker meztelen teste, Coco Chanel, Tamara Lempicka távolságtartó eleganciája, és Madame d’Ora mindenkiből ki is hozta a maximumot. A bécsi és párizsi high society és a mondén művészvilág egyaránt a kegyeit kereste, mert egy általa készített portréval garantáltan bejelentkezhettek az örökkévalóságba.

 
ERWIN WURM ÉS A VISSZAFORDÍTHATÓ READY-MADE

ERWIN WURM ÉS A VISSZAFORDÍTHATÓ READY-MADE

A budapesti Ludwig Múzeumban állít ki a nemzetközileg is elismert sztárszobrász, az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálé osztrák pavilonjának művésze.

 
VISSZAJÁTSZOTT JÖVŐKÉPEK

VISSZAJÁTSZOTT JÖVŐKÉPEK

Az idei főapátválasztással csaknem három évtizedes korszakot zárt le a pannonhalmi bencés apátság. Múltba tekintő főmonostori kiállításukhoz azonban szokatlan feldolgozási módszert választottak, hiszen a zárt közösség belső problémáival és vétkeivel, a mulasztással és a veszteséggel való szembenézéshez, az általuk kezdeményezett kibéküléshez kortárs képzőművészeket hívtak segítségül. Hogyan tart tükröt, mit láthat és mit láttathat a világi szem egy szerzetesrend belső életének eseményeiből? Segítői vagy mediátorai lehetnek-e a művészek az önvizsgálatot, más nézőpontok elfogadását és a bocsánatkérést is feltételező folyamatnak?

 
NEM CSAK A KEZÜNKKEL, A FEJÜNKKEL IS RAJZOLUNK

NEM CSAK A KEZÜNKKEL, A FEJÜNKKEL IS RAJZOLUNK

Ha nem találkoztunk még élőben olyan rajztanárral, akinél nápolyiból vagy gumicukorból lehet lakótelepet és toronyházat építeni vagy Dalí-festményből szobrot csinálni, akkor sincs veszve semmi. Van egy feladatbank, a Designpedagógia, ahonnan leleményes és vicces ötleteket kölcsönözhet tanár kolléga és szülő, hogy a gyerekek térkultúráját és vizuális műveltségét az ehető épületmaketteken túl, például szubjektív térképrajzolással vagy véletlengenerátor bevetésével fejleszthesse akár a nyári szünetben is.

 
A LAIKUSOK ÁLTALÁBAN NEM SZERETIK A NONFIGURATÍV FESTMÉNYEKET

A LAIKUSOK ÁLTALÁBAN NEM SZERETIK A NONFIGURATÍV FESTMÉNYEKET

Milyen mozgásokat végez a szemünk, amikor először lát egy képet, és ebből mire következtethetünk? Miből áll össze a tetszés-faktor? Hogyan hasznosulhatnak a megőrzésre összegyűjtött tárgyak, az egyes országok iskolásait hogyan fogadják a múzeumokban? Mi jelent új kihívásokat a művészeti oktatásban, miért nem szeretnek múzeumba járni az egyetemisták, illetve kiktől félnek a legjobban a magyar gyerekek? Kutatások, felmérések, vizsgálódások a művészet körül.

 
Nem vagyok viccmesélő alkat – Beszélgetés Erwin Wurmmal

Nem vagyok viccmesélő alkat – Beszélgetés Erwin Wurmmal

Bécstől negyven percre, egy kis falu kis utcájában elhúzódik egy hosszú kerítés acélkapuja és feltárul egy impresszív birtok, aminek a közepén 17. századi kastély áll, amiből csinos franciás kertre, szökőkútra, teraszos dísztóra látni, de elsőre úgyis  hatalmas szobrait látja meg az ember, amelyek az udvar, a kert, és a park különböző pontjain meredeznek. Az egykori nagy istállókból stúdiókat alakítottak ki – szaladgál egy kutya, sok asszisztens, időnként a felesége kér el tőle valamit. Rendezettség van mindenfelé, de semmi élére vasalt takarosság, körömollóval kiegyengetett hibátlan muskátlisor.  Egy olyan osztrák férfi vendégei vagyunk, aki elég éles szemmel nézi nemzetének karakterét, buzgó túlkapásait és fullasztó szűkösségeit.

 

 
A távolságról

A távolságról

Kitakarhatunk-e az emlékezetünkből egy képet, amit mindig ott őriztünk – erre gondolok a HÉV-en ülve. Szemben velem egy lány utazik, hirtelen rájövök, mennyire hasonlít Kovács Tündére. Tünde grafikus, évtizedek óta Stuttgartban él, valaha Birkás Ákos tanítványa volt a Kisképzőben. Úgy látszik, ha igyekszem is nem gondolni semmire, két lépésből akkor is Ákosnál vagyok. Az elmúlt több mint két évtizedben, mióta ismertem, sokszor gondoltam, hivatkoztam, támaszkodtam rá, nem is kellett két lépés. Közel álltunk egymáshoz, de valahogy mégis őrizte a kis távolságot: volt idő, amikor a két lépés négy volt, de ha mondásszerűen három, akkor is a saját három lépése. Szuverén módon tudott távolságot tartani, tapintattal közeledni, távolodni, távolságot érzékelni és érzékeltetni, talán ez az, ami elsőre eszembe jut róla – distinkció, disztingválás, divatból kiment szavak, sajátos jelentéssel. A két lépés nála elsősorban a megfigyelői távolságot jelentette; hátralépett, hogy más összefüggésből is megnézze a képet. Festői két lépésnek mondhatnám, erre elnézően elmosolyodna.

 
ÍGY LEHETETT KIKACSINTGATNI VIDÉKRŐL...

ÍGY LEHETETT KIKACSINTGATNI VIDÉKRŐL...

Egy soproni kislány, aki minden magyarázat nélkül folyton múzeumba akar menni. Elkötelezett rajztanárnők, cinkos háziorvos, megengedő anyuka és egy kávékedvelő horoszkóp-specialista. Ezekről az alapokról indul Grászli Bernadett múzeumigazgató története. Interjúnkból kiderül, miként hasznosította a Gorenje-korszak ingyenes bevásárlóbuszait, hogy kitanulja a bécsi múzeumok anyagát, hogyan kaphatott ötöst a Művészettörténet Tanszék rettegett professzorától, tizenegy intézmény vezetőjeként hogy dolgozik Győr gazdag polgárvárosi múltjával, a régió magángyűjtő köreivel, illetve milyen közönségekben gondolkodva állítja fel programját. Topor Tündével hármasban ültünk és beszélgettünk egy budai teraszon.

 
PIROSKA ÉS A NÉGYZET

PIROSKA ÉS A NÉGYZET

Gobelinhímzés, piktogram, folyamatábra, kollázs, papírszínház vagy babszemek: ugyanaz a mese más képpel – másképpen.

 
TÖKFÖLDÖN, ÖRÖKKÖN

TÖKFÖLDÖN, ÖRÖKKÖN

Kérdés: Megihatom a sütőtökös lattémat a tökök között? Válasz: Sajnos a műtárgyak védelme érdekében tilos ételt vagy italt vinni akár ide, akár a Dallas Museum of Art egyéb részeire. Amennyiben éhes vagy szomjas, két lehetőség is rendelkezésére áll, mielőtt vagy miután megtekintette Yayoi Kusama A tökök iránt érzett végtelen szeretetem című művét.

 
KIS FELNŐTTEK, SZÉP ÁRVÁK, KEDVES CSÍNYTEVŐK

KIS FELNŐTTEK, SZÉP ÁRVÁK, KEDVES CSÍNYTEVŐK

Miközben a magát jó ízlésűnek tartó közönség ma már nem értékeli a valaha népszerű, édeskésen derűs vagy édeskésen szomorú zsánerképeket, nézhetjük ezeket más szempontból is, azt vizsgálva, mit árulnak el koruk sztereotípiáiból. Például arról, milyennek látta, vagy inkább milyennek akarta látni a gyerekeket a dualizmus korának feltörekvő polgársága, és a festők hogyan igyekeztek megfelelni ezeknek a vásárlói elvárásoknak.

 
ÁTKELÉS A SZIMMETRIÁN

ÁTKELÉS A SZIMMETRIÁN

Milyen mintázatok ismerhetők fel az egyik legkedveltebb hollywoodi rendező filmjeiben, milyen traumát dolgoz fel ezekben, avagy mire jó, ha lelép az apuka?

 
Zsákmányművek – A nagy orosz művészeti krimi – Interjú Konsztantyin Akinsával, az elkonfiskált műkincsek orosz-amerikai kutatójával

Zsákmányművek – A nagy orosz művészeti krimi – Interjú Konsztantyin Akinsával, az elkonfiskált műkincsek orosz-amerikai kutatójával

Csütörtökön nyílt a Ludwig Múzeum Permanens forradalom. Mai ukrán képzőművészet című csoportos kiállítása, az ukrán kortárs szcéna első nagyszabású magyarországi bemutatkozása. Az Artmagazin 2009-ben interjúzott Konsztantyin Akinsával, a hadizsákmányművekkel és az orosz avantgárddal foglalkozó művészettörténésszel, a kiállítás egyik kurátorával – most ezt az interjút elevenítjük fel archívumunkból.