CINQUE X CINQUE 2017 – TOP 5 látnivaló a Velencei Biennálén – Hausmann Cecília szerint

Szerzőnk, Hausmann Cecília alapvetően képzőművészettel foglalkozik, jelenleg művészetelméletből doktorál Kolozsváron. Összességében nehéz volt eldöntenie, hogy ki legyen szubjektív listáján az öt kiemelt, ezért az alábbiakban – az első díjast leszámítva – nem tetszési sorrendben következnek egymás után a produkciók. No.1-ja viszont kétségkívül az olasz pavilon Imitazione di Cristo című kiállítása.

 

AZ 5 LEGJELENTŐSEBB KÉPZŐMŰVÉSZETI ESEMÉNY 2016-BAN – KOZMA ESZTER SZERINT

Negyedik toplistánkat Kozma Eszter kurátor, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület elnöke állította össze. Kozma 2012-ben diplomázott az MKE művészetelmélet szakán, 2014-ben pedig a MOME design- és művészetelmélet alapképzésén. Az egyesület mellett az OFF Biennále kurátori stábjában dolgozik, építve az FKSE és az OFF hosszútávú partnerségét. Legfontosabb független kurátori projektjei – koprodukcióban – a Kívül Tágas és a Nem Szabad című dokumentumszínház voltak. TOP 5-ösében kiemelt szerepet kapnak az FKSE-ben tömörülő fiatal tehetségek, az általuk szervezett kritikai művészeti projektek, valamint mindemellett ott olvashatjuk még Ladik Katalin és Jovánovics György neveit is.

 

 

Mi, idegenek

Mielőtt először láttam volna Jancsó Miklós Oldás és kötés című filmjét, csak annyit tudtam, hogy van benne egy különlegesen szép, a zsidó vallás bizonyos motívumait felhasználó jelenet. A főszereplőnő a kol nidré1 dallamára egy taleszt2 maga körül lebegtetve táncol a vízparton egy magas kőfal előtt, emlékeztetve egyrészt a jeruzsálemi siratófalra, másrészt a gettófalakra is. Aztán néhány éve megnéztem a filmet, kíváncsian vártam a fent említett jelenetet, de mikor elértem odáig, fura távolságtartással néztem. Sehogy sem tudtam hova tenni. Ez a film-a-filmben a játékidő kicsivel több, mint a felénél következik, melyben a főszereplő, Járom Ambrus egy baráti társaságban nézi a róla és barátnőjéről készült képsorokat. Ám mintha ők is idegenül szemlélnék saját magukat a vásznon.

 

Az én apámék nemzedéke számára az Oldás és kötés ugyanolyan kultfilm, mint nekünk A kutya éji dala, vagy a 90-es évek fiataljainak a Moszkva tér

Az Oldás és kötés kora

Az Oldás és kötést először a hetvenes évek elején, 15-16 évesen láttam. Akkor nem tudatosodott bennem az – ami most, e kiállítást nézve –, hogy talán ez volt az egyik első magyar új hullámos film. Nem vagyok filmtörténész, számomra a francia új hullám kezdeteit Godard Kifulladásig (1960), és Truffaut Négyszáz csapás (1959) című munkái jelentették, bár Antonioni Az éjszaka (1961) című filmjét is talán ide sorolhatnám, s persze Fellini Édes élet (1960) és Nyolc és fél (1963) című mozijait is. Valamennyiben az a közös, hogy nem kosztümös, műtermi filmek, hanem a jelenben játszódnak az addig megszokott filmgyári stúdiókon kívül, valóságos környezetben, és mind szerzői film. Rám, aki 1963-ban kezdtem iskolába járni, egy évtizeddel később is olyan hatással voltak e mozik, hogy azóta sem szeretek műtermi, kosztümös, kevésbé személyes filmeket nézni.

1963-ban az egyik legfontosabb problémám egyébként az volt, hogy mikortól engednek a szüleim egyedül, felnőtt kíséret nélkül iskolába járni. Apám, aki számos tekintetben a Latinovits által játszott Járom Ambrushoz hasonlítható – azzal a különbséggel, hogy ő nem orvos, hanem mérnök volt – az első napokon mintegy harminc méterrel lemaradva mögöttem figyelte, vajon körülnézek-e a zebrán történő áthaladás előtt. Így most azt számolgathatom, hogy alighanem 60 közelinek, vagy azon túlinak kell lennünk, hogy személyes emlékeink lehessenek e korszakról. A nálunk fiatalabbaknak ez már csak történelem, ahogy a kiállítás kurátorának, Mélyi Józsefnek is.

 

Legalább annyit ad a szív egészségének, amennyit egy jó orvos tud

Egy társadalmi hasznosságról végzett lakossági felmérésen a szívsebész – aki alázattal dolgozik, alapos, jó és folyton képezi magát, hogy legyenek újabb ötletei összetett problémák megoldására – megérdemelten végezne az élen. A kurátor – nem hiszem. Biztosan nehézség támadna pontosan belőni, mit is csinál, esetleg a meghatározás kimerülne abban, hogy ő az, aki egy múzeumban eldönti, melyik teremben melyik festmény lógjon, így aztán eléggé hátra sorolódna.

Szívem szerint ezért mindenkit elküldenék megnézni az Oldás és kötést, először a Jancsó-filmet, és rögtön utána a kiállítást, mert a kettő együtt pontos képet ad arról, mi a kurátori munka, és főként, hogy ez mennyi munka, és mi a társadalmi hasznossága.

 

CINQUE x CINQUE III.

CINQUE x CINQUE, azaz ötször öt. Huszonöt személyes élmény Velencéből. No.3: Német Szilvi.

 

CINQUE x CINQUE II.

CINQUE x CINQUE, azaz ötször öt. Huszonöt személyes élmény Velencéből. No.2: Szikra Renáta. Öt kert.

 

CINQUE x CINQUE I.

ALL THE WORLD'S FUTURES - díszeleg kapitálissal hajóorrokon, napernyőkön, esernyőkön, hatalmas molinókon, katalógusokon és pici radírokon a felirat hirdetve a világnak, hogy megnyílt az 56. Velencei Képzőművészeti Biennále. Egy terjengős kérdésben maga a főkurátor, Okwui Enwezor is megfogalmazta azt a megakiállításokat jellemző örök dilemmát, ami bárkiben felvetődhet, aki csak a biennále sok helyszínes térképére és vaskos katalógusára tekint: 
Hogyan lesz képes ennyi művész, gondolkodó, szépíró, zeneszerző, koreográfus, énekes és zenész képeken, tárgyakon, szavakon, mozdulatokon, tetteken, dalszövegeken és hangokon keresztül maradéktalanul közvetíteni egy olyan hatalmas-vegyes, nemzetközi közönség felé azt az összetett üzenetet, hogy mi is ez a nagy léptékű felfordulás itt?

Töredékekből összeállítani az egészet – első kapcsolódó publikációsorozatunk a szubjektív beszámoló lazaságát és a kiragadott példák megvilágító erejét választotta módszeréül a kiállításkomplexum és a csodás helyszín jellemzéséhez.

CINQUE x CINQUE, azaz ötször öt. Huszonöt személyes élmény Velencéből. No.1: Winkler Nóra.

 

Top 5 - az évad legfontosabb eseményei

Íme az ötödik, egyben utolsó Top 5 lista a 2012/2013 évad legfontosabb eseményeiből, Készman József kurátortól. Most már kijelenthetjük: a Ludwig Múzeum igazgatóváltása körüli szakmai szerveződéseké az összetett első hely, de József is tud újat mondani: az ő listáján például végre helyet kapott két vidéki, sőt, a városi infrastruktúrát messze elkerülő esemény is. Na igen, a (kultúr)élet nem áll meg a nagyvárosok határainál – és ez a belátás a kreatívok, művészetfüggők és egyéb kultúrlelkek számára a túlélés egyetlen esélyének tűnik ebben az aszfaltolvasztó hőségben.

 

Top 5 - az évad legfontosabb eseményei

A negyedik lista Kokesch Ádám képzőművészé. Aki olvasta az eddigi Top 5 válogatásokat, talán már nem lepődik meg, hogy Ádám felsorolásának élén a Ludwig Múzeum (és a Műcsarnok) körüli események állnak... ez azonban tulajdonképp az egyetlen egyezés az eddigiekkel.

 

Top 5 - az évad legfontosabb eseményei

Nyári visszatekintős Top 5 sorozatunkban a következő Kürti Emese művészettörténész, műkritikus válogatása a 2012/2013 évad legfontosabbnak ítélt eseményeiből. (A 4. helyen kiemelt Gallery8-ban ma nyílik a Többszörös expozíció – A roma holokauszt emlékezete című kortárs művészeti kiállítás.)
Kürti Emese hatvanas évek neoavantgarde művészetével, a korszak szociokulturális kontextusával foglalkozik, valamint írásokat publikál a kortárs művészet kurrens tárgyköréből.

 

Top 5 - az évad legfontosabb eseményei

Laki Júlia tavaly szerzett mesterdiplomát a CEU Gender Studies tanszékén, 2013 január óta a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület titkáraként dolgozik. Alább az ő válogatása a 2012/2013 évad legfontosabb eseményeiből.
 

 

Top 5 - az évad legfontosabb eseményei

Visszatekintve a 2012/2013-as évadra, megkérdeztük a kortársművészeti színtér öt jeles, különböző területeken tevékenykedő képviselőjét, a 2012 szeptembere óta eltelt időszakban mely eseményeket tartják a legmeghatározóbbnak, legizgalmasabbnak. Elsőként jöjjön Spengler Katalin szakújságíró, szerkesztő, műgyűjtő válasza.

 

Appom, appod, appja

Somogyi Hajnalkától kaptam a felkérést, hogy szeretnének egy kritikát az Art Center Budapest mobil appról olyan valakitől, aki valamelyest ért a kortárs művészeti szcénához és az alkalmazásokhoz is. Mivel foglalkozom kortárs kultúrával és alkalmazás fejlesztéssel, sőt többször impulzus-felhasználója voltam ilyen szolgáltatásoknak utazásaim során, kaptam az alkalmon, hogy megnézzem, mit tud egy artapp Budapesten.