Mire jó a kortárs árverés?

Mire jó a kortárs árverés?

A 2000-es évek legelején az addig többnyire klasszikusokkal és modernnel foglalkozó aukciósházak, a Kieselbach és Virág Judit galériája óvatosan bár, de nyitni kezdtek a kortárs művészek felé. Az új piaci szegmens (amelynek kortárs definíciója persze nem feltétlenül esett egybe mondjuk a non-profit szakma ezirányú elképzeléseivel) nem sokkal később a BÁV és a Blitz Modern árveréseivel bővült, 2007-ben pedig Virág Judit saját művész-portfolióval, programszerűen is elindította kortárs üzletágát. A 2008-as válság azonban nemcsak az árak meredek emelkedését, de a kortárs aukciózást is szinte teljes egészében megakasztotta. Sorozatunk negyedik része.
(A nyitóképen: Oleg Dou: Heart, 2007, print, 100x100 cm)

 
A vágy tárgya: a meztelen férfitől a kritikai diskurzusig

A vágy tárgya: a meztelen férfitől a kritikai diskurzusig

2013 márciusában nyílt A meztelen férfi című kiállítás a budapesti Ludwig Múzeumban. A linzi Lentos Kunstmuseummal való együttműködés eredményeképp létrejött tárlat a férfitest változó jelentését vizsgálja a századfordulós aktoktól a kortárs művészetben megjelenő  szerep(lehetőség)ekig. A kiállítás az elmúlt évszázad különféle férfiasság elképzeléseit bemutatva  hívja fel a figyelmet arra, hogy a maszkulinitás térben és időben változhat, társadalmilag konstruált. A tárlat a férfitest újszerű megközelítésmódjaival látja el a hazai közgondolkodást, s ezek helyi működését a linzi anyaggal párbeszédbe állított közép-kelet-európai példák szemléltetik.

 
Mire jó a kortárs árverés?

Mire jó a kortárs árverés?

A kortárs művészeti aukciók magyarországi történetét feldolgozó sorozatunk harmadik része Kováts Lajos különböző vállalkozásairól, a Blitz Galériáról, a MEO-ról és persze az ezekhez kapcsolódó árverésekről szól.

 
Mire jó a kortárs árverés?

Mire jó a kortárs árverés?

A kortárs művészeti árverések történetét bemutató sorozatunk újabb fejezete a kilencvenes évek vége és az ezredforduló viszonyait foglalja össze. Hogyan pozicionálta magát újra a BÁV, mi számított "kortársnak", mi népszerűnek, és hogyan rendezte át a képet a nagy aukciósházak és a kortárs galériák megjelenése?

 
Mire jó a kortárs árverés?

Mire jó a kortárs árverés?

Miközben szépen gyarapodnak a kortárs művekre épülő gyűjtemények Magyarországon, addig a kortárs árverések enyhén szólva botladoznak, kevés kivételtől eltekintve akár imázsrombolásként is felfoghatók az idehaza eddig tett kísérletek. Vajon ennyire távol állna a magyar néplélektől a kortárs művek árverésen való beszerzése vagy a galériák, aukciós házak képtelenek megbirkózni a feladattal? Érdemes áttekinteni az elmúlt évtizedekben tett kísérleteket az élő művészek, művészet árverezésére, és talán a végére kiderül, hogy mi az a hozzávaló, ami hiányzik a sikerhez, szükséges-e több energiát és kreativitást hozzátenni, többet, mint amennyivel a klasszikusokat és moderneket értékesíteni lehet.

 
Tutaj színpad International

Tutaj színpad International

A Frieze, amely a világ egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti magazinja, ritkán foglalkozik budapesti kiállításokkal. Az online archívum egyetlen találatot sem ad fiatal magyarországi művész itthoni tárlatára a médium több mint húsz éves történetében. Ezért említésre méltó, hogy a magazin márciusi számában Katarina Šević Tutaj színpad című kiállításáról olvashatunk, amelyet 2012 őszén mutatott be budapesti kiállítóhelyén a Knoll Galéria.

 
Napos és borús világmodellek

Napos és borús világmodellek

A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye a magyarországi művészet minden korszakát felöleli az államalapítás korától máig, a kalocsai királyfejtől Szűcs Attiláig. Talán érthető okokból, de az elmúlt évek legnagyobb költségvetésű és hírverésű, és egyben legnépszerűbb kiállításai – a szakmai programról beszélve – rendre a 19. század második felétől a második világháborúig húzódó időszak művészetét mutatták be. Az április végéig megtekinthető Világmodellek című kiállítással az intézmény egy új, a magyar művészet 1945 utáni tendenciáit feldolgozó sorozatot kezd. Facelifting vagy púder az orron? Révész Emese írása.
(A képen Csörgő Attila: Gömb-örvény 1., 1999. MNG)