Lopások a hazai múzeumokban

Lopások a hazai múzeumokban

Ahhoz képest, hogy mekkora kincseket őriznek a múzeumokban, egész ritkán kerül sor rablásra. Azért is érte a széles közönséget meglepetésként a február 15-én kelt furcsa hír: két Árpád-kori kőfaragványnak lába kelt a Magyar Nemzeti Galériából. 

 
Lopások a hazai múzeumokban

Lopások a hazai múzeumokban

Ahhoz képest, hogy mekkora kincseket őriznek a múzeumokban, egész ritkán kerül sor rablásra. Azért is érte a széles közönséget meglepetésként a február 15-én kelt furcsa hír: két Árpád-kori kőfaragványnak lába kelt a Magyar Nemzeti Galériából. 

 
Lopások a hazai múzeumokban

Lopások a hazai múzeumokban

Ahhoz képest, hogy mekkora kincseket őriznek a múzeumokban, egész ritkán kerül sor rablásra. Azért is érte a széles közönséget meglepetésként a február 15-én kelt furcsa hír: két Árpád-kori kőfaragványnak lába kelt a Magyar Nemzeti Galériából. 

 
Helyszínelők Mona Lisa sírjánál

Helyszínelők Mona Lisa sírjánál

A művészettörténészeket már rég nem érdekli Mona Lisa, mert túl sok körülötte a találgatás. Mióta viszont popsztárrá vált, a közönség mindent tudni akar róla, mint egy jóravaló celebről. A kutatók helyett pedig főleg a Da Vinci-kódban utazó „brit tudósok” elégítik ki az elvárásokat. A helyzet most valamivel komolyabb: valódi művészettörténészek veszik gondjaikba Mona Lisa csontjait. 

 
Ludwig-adomány Kölnnek

Ludwig-adomány Kölnnek

Tavaly novemberben Irene Ludwig követte 1996-ban elhalálozott férjét, Peter Ludwigot a túlvilágra. Volt mit maga után hagynia. A házaspár – egy német csokoládégyár gazdag családi örökségéből – bő fél évszázad alatt grandiózus műgyűjteményt halmozott fel, 12 ezer műalkotással.

 
Sugárzó impresszionisták

Sugárzó impresszionisták

Az atompánik szedi áldozatait. A japán földrengés által kiváltott szökőár komoly sérüléseket okozott a fukusimai erőműben, önfeláldozó munkások hetekig küzdöttek a repedések betömésén, a teljes médianyilvánosság előtt. A híradóközvetítések hatása nem maradt el a múzeumügy területén sem. A Hirosimai Prefektúra Művészeti Múzeuma április elején egy nagyobb impresszionista kiállítást tervezett megnyitni. 

 
Néhány szó a bányászok kalapácsáról – Reflex

Néhány szó a bányászok kalapácsáról – Reflex

Nagy élvezettel olvastam Buzinkay Péter írását (Az elfeledett márkaSzecessziós és art deco díszműkerámiák a kőbányai Drasche-gyárból) az Artmagazin 43. számában a számomra korábban teljesen ismeretlen cég által egykor készített valóban szépséges műtárgyakról. 

 
BÁV - Aukciós kiállítás

BÁV - Aukciós kiállítás

Ékszerek, bútorok, dísztárgyak, márvány és bronz kisplasztikák, 150 tételt felvonultató festménykínálat – mindez a BÁV 59. Művészeti Aukcióján kerül kalapács alá, előtte azonban, a tradícióhoz híven 8 napig megtekinthető a közönség számára a kínálat. Érdmes ellátogatni, hiszen a tárgyak gyönyörűek, különlegesek és felmérhetetlen nagy számban lesznek láthatóak. A kiállítás október 29-én nyílik a BÁV Aukciósházában és megtekinthető november 6-áig. 

 
Átható jelenlét – kínaiak a Velencei Biennálén

Átható jelenlét – kínaiak a Velencei Biennálén

Gondolást még nem, de kínai fagylaltárust és pizzériatulajdonost könnyen találni Velence turisztikai csomópontjain, és a vaporetto menetszelében meglibbenő nyári ruhák azt is látni engedik, hogy a permanens testdíszítésre fogékony európaiak közt nemzetiségre való tekintet nélkül dívik a kínai-írásjegy tetoválás. Ám most nem erről az invázióról, hanem az 54. Velencei Biennálé sokrétű és különböző üzeneteket hordozó hangsúlyos kínai képzőművészeti jelenlétéről lesz szó.

 
Webművészet

Webművészet

Körkép az internetes művészet legfontosabb helyszíneiről. Múzeumi projektek, webgalériák, újmédiában utazó művészek.

 
Festőélet Magyarországon 13.

Festőélet Magyarországon 13.

Legutóbb Faur Zsófi galériájában láthattunk mustrát ebből a hol zavarba ejtő, hol lenyűgöző, zsúfoltan is szellős, mert szellemes életműből.

 
La Biennale

La Biennale

Idén nyáron ismét sor kerül a magyar szakmabeliek által leginkább várt nemzetközi kortárs művészeti eseményre, a Velencei Biennáléra. Az 54-jére megrendezett biennále 2011. június 4. és november 27. között várja a kultúrturistákat a lagúnák városában. A fő kiállítócsarnokban és az egykori hajóműhelyben, az Arsenaléban ILLUMInations címmel fut majd a nagykiállítás, a nemzeti pavilonokat felvonultató Giardini parkjában pedig – magyar részről – Németh Hajnal törött BMW-je várja a művészetértők rohamát. 

 
„Nem a semmiből jött elő a mai magyar műkereskedelem” – Sinkó Katalin művészettörténész, a BÁV volt becsüse, a Magyar Nemzeti Galéria Nyilvántartási Főosztályának volt munkatársa

„Nem a semmiből jött elő a mai magyar műkereskedelem” – Sinkó Katalin művészettörténész, a BÁV volt becsüse, a Magyar Nemzeti Galéria Nyilvántartási Főosztályának volt munkatársa

1959-től csaknem húsz éven át, mondhatni a cég „hőskorában” volt a Bizományi Áruház becsüse. Amikor végre egyetemre járhatott, 1974-ben a magyarországi műkereskedelem történetéből írta az ELTE-n a szakdolgozatát. 1980-ban mégis a Magyar Nemzeti Galéria Nyilvántartási Főosztályának munkatársa lett. Amikor leültünk az interjúra, még mielőtt bekapcsolhattam volna a magnót, már szabadkozott: nem hiszi, hogy bármivel is hozzá tudna járulni a hazai műkereskedelem történetéhez azzal, hogy beszélgetünk. Szerencsére nem így történt... 

 
A múzsák lázadása

A múzsák lázadása

Mi történik a művészettörténet-írás ligeteiben, ha egy képet nézve még az sem teljesen világos, pontosan milyen jelenetet is ábrázol a mű? Hogyan vesznek el információk – sőt néha maga a kép darabjai is – és aztán milyen értelmezési kísérletek épülnek a megmaradt alapokra? Szellemtörténeti kalandozás Lorenzo Lotto Budapesten őrzött  kulcsműve kapcsán. 

 
Pictus Arcadicus. Markó Károly és köre

Pictus Arcadicus. Markó Károly és köre

Markó és köre: Mítosztól a képig. A Nemzeti Galéria nagyszabású életmű-kiállítást rendezett a 19. század egyik legsikeresebb magyar festőjének, idősebb Markó Károlynak, a szepességi klasszicista piktornak, akit egy firenzei villáig repített a jó szerencse és a tehetség. Klasszikus ideáltájak aranyló naplementével, antik romokkal, precízen megfestett lombokkal és apró mitológiai figurákkal. Élet és festészet Árkádiában.

 
Dürer – Cranach – Holbein

Dürer – Cranach – Holbein

Egészséges pillanat, amikor minden összekeveredik. Egészségees és igazi, amikor az ember nem mérlegel, nem tudja, hogy mit néz, az arcot vagy a képet. Mert, tudjuk, a múzeumban a képet kell nézni, mármint a Kunsthistorisches Museumban. Mert valami történelmi múzeumban nyilván azt kell figyelni, hogy nézett ki Mátyás király, nagy volt-e az orra, milyen volt a ruhája, volt-e aranylánc a nyakában. 

 
MAKART

MAKART

Először azt akartam írni, hogy érdekes kiállítás, de jó kép csak egy van benne, egy nő csíkos ruhában, azt is Leibl festette.

 
A mániákus kommunikátor – Ai Weiwei

A mániákus kommunikátor – Ai Weiwei

Jól kereső tehetség, ügyes provokatőr, narcisztikus bohóc. Különböző vélemények a legismertebb kínai képzőművészről, akinek az egész világon számtalan önálló kiállítása volt, saját országában azonban még egyetlenegy sem. Nemcsak képzőművészeti alkotásokat, hanem épületeket és emberjogi akciókat is jegyez. Lételeme a kommunikáció, a publicitás, a láthatóság. Az interneten napjának minden percét megosztja – életvitele a legfontosabb alkotása. 

 
Aszfalt – Ed Templeton az Ernst Múzeumban

Aszfalt – Ed Templeton az Ernst Múzeumban

Ed Templeton 1972-ben született, Los Angeles mellett nőtt fel. Tinédzseréveit a gördeszka és a punk zene határozta meg, nagyon fiatalon lett hivatásos gördeszkás és csak 21 volt, amikor saját streetwear céget alapított. Szenvedélyesen fest és rajzol, Schiele, Balthus, David Hockney voltak rá nagy hatással. Fotózik is, fiatal kora óta, máig analóg géppel és maga hívja elő a képeit, amikkel maga, felesége, barátaik, családjuk életét, gördeszkás turnékat, partikat, edzések sérüléseit dokumentálja.