Tanárok a Képzőművészeti Egyetemen VI. - Kőnig Frigyes

Kőnig Frigyes Munkácsy-díjas festő és grafikus, a Művészeti Anatómia, Geometria és Rajzi Tanszék vezetője, ez évtől a Képzőművészeti Egyetem rektora. Munkásságában összefonódik a művészi és a tudományos attitűd: alapvető festészeti, egyben általános vizuális problémákat jár körül; a látást, a térarányokat, a különböző nézőpontok, látószögek látványmódosító hatását vizsgálja. A perspektíva, a tér különféle hatásokra bekövetkező módosulása már főiskolás éveiben(1975—1982) is foglalkoztatta. 

 

Amire hetven éve várunk: A Teniszező társaság - Csontváry Kosztka Tivadartól

Bármilyen különös, van olyan, egykorú forrással igazolható Csontváry-alkotás, amely mindezidáig elkerülte az oeuvre-katalógusokat összeállító Csontváry-kutatók figyelmét. Pedig a forrást, Lehel Ferenc 1936-os katalógus előszavát, s a Fränkel Szalonban rendezett Csontváry-kiállítást mindig fontos referenciaként tekintette a Csontváry-kutatás. Nehezen érthető tehát, hogy Lehel Ferenc egy mondata, melyben viszonylag pontosan megadja egy kép méretét és témáját, hogyan maradhatott figyelmen kívül a monográfusok előtt. Mindenesetre már előre okulva ebből a tanulságos esetből, megállapítható, hogy egy œuvre-katalógus még a leglelkiismeretesebb kutatómunka mellett sem lehet soha teljes.

 

Kitaposott úton nem teremnek virágok

Rózsadombi műteremlakásában látogatom meg Lossonczy Tamás festőművészt, aki idén töltötte be 101. életévét. Mégis szinte nincs olyan nap, amikor nem mászná meg azt a jó néhány lépcsőt, hogy felmenjen a műtermébe, ahol szinte mindennap rajzol. Feleségével, Pál Édával létrehozták a Párizsi Kék Szalont, s itt ünnepelték a művész 100. születésnapját is. A mikor megérkezem a művészhez, aznap készült rajzaival vár a műteremben. Így aztán a rajzok nézegetése közben természetesen arról faggatom a Mestert, hogy valóban mindennap dolgozik-e még.

 

Febronia, a reálisan létező Angyal, és a feminista pornográfia

Magamfajta koros aufklérista feje persze megrezdül, amikor az egykori szocreál-szentély Sztálinvárosból egy szép fiatal nő Montefalcói Szent Klára fénylő szívéről kezd el beszélni — vadul cikáznak a gondolatok a Ráday utcai Jaffa NDK-hangulatú tapétája s a hetvenes éveket idéző fényforrásai között: vajon ki a felelős ezért?: a magyarországi bigottéria őshülyéje; a püspöki kar lángpallosú titkára; esetleg a vadul népszerű Dan Brown?; mindenestre a helyzet maga a megvalósult poszt-posztmodern. Moizer Zsuzsa Fulget crucis (Fénylő szív) című akvarellsorozatát nézem Macintosh G4 notebookon — retródíszletben, diszkóritmusban —, mely sorozat egy középkori fametszet nyomán készült. Aztán kiderül, hogy Klaniczay Gábor a felelős, valamint az ő perfomance-történeti előadása (Elgyötört test és megtépett ruha. Két kultúrtörténeti adalék a performance gyökereihez: www.artpool.hu), amely a performance és a body art gyökereit a flagellánsokig vezeti vissza — s ekkor megnyugszik a lélek. Mégse’ a Semjén!

 

Ismeretlen életművek - Giron Emánuel (1921-1995)

Giron Emánuel 1945-ben kezdte meg képzőművészeti tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán. Giront festői tevékenysége már pályája kezdetén egy konkrét budapesti városrészhez köti, Újpesthez, mely pályakezdésekor befogadta és támogatta megannyi fiatal festőnövendékkel együtt. A Bagolyvár festőiről van szó, azokról a pályakezdő fiatalokról, akik közvetlenül a főiskola alatt, illetőleg annak befejezése után Újpesten telepedtek le és kezdték meg működésüket.

 

Tanárok a Képzővészeti Egyetemen IV. - Jovánovics György

Jovánovics György az utóbbi évtizedek magyar művészetének kiemelkedő jelentőségű alkotója, aki az egyetemes művészetben is különleges helyet foglal el. Nemzetközi szintű munkásságát számos elismeréssel jutalmazták (többek között: 1990, Kiváló művész; 1997, Kossuth-díj; 2002, Budapestért-díj). 1987-ben a Szöuli Művészeti Olimpián, 1995-ben a 100 éves velencei biennálén képviselte Magyarországot. 1991-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász tanszékének professzora. 1996—1997-ben és 1999-ben, három alkalommal volt vendégprofesszor a Salzburgi Nyári Akadémián. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. Köztéri munkái között legjelentősebb a 301-es parcellában emelt 1956-os forradalmi emlékmű. 

 

ART-LOVES-DESIGN

A 10 éves Artmagazin a NORAWINKLER&Co, valamint a L’OFFICE+Art közreműködésével a 10 éves Design Héten – stílszerűen – egy szabad asszociációs módszerrel párosított, színes, szubjektív és magával ragadó kollekció összeállításával mutatta be a képzőművészet és formatervezés inspiratív együttműködését. A negyvenes évekből származó kecses Zsolnay citromfacsaró, múzeum shopokból ismerős festmény-kendők, Calder mobiljainak alapformájára rímelő Alessi kávéskészlet, karkötővé avanzsált Mondrian és a hatvanas évek Gorka mániáját tükröző kerámiák mellett kortárs műalkotások (többek közt Karácsonyi László csodás dobozművei), fiatal iparművészek és divattervezők alkotásai egyenrangú tételként kerültek terítékre az Art-Loves-Design aukción. A L’OFFICE Paulay Ede utcai konferenciatermében a szombat (október 5.) délután 5 órára meghirdetett aukcióra gyülekezők közül csak a legóvatosabbak biztosítottak maguknak ülőhelyet, s hogy milyen jól tették, akkor derült ki, amikor Winkler Nóra a zsúfolásig megtöltött teremben felkonferálta az első tételt.

 

„Rettegek minden kortárs aukciótól!”

Nemrégiben Birkás Ákos osztotta meg velünk a kereskedelmi galériákkal, műtárgypiaccal kapcsolatos tapasztalatait. Ezúttal Bak Imre vall arról, hogy mennyi ösztönzést kapott a nyugat-európai galériáktól és mennyire maradt egyedül a hazaiak között. 

 

Szabadkőműves utalások műtárgyakon I. rész

Mik a szabadkőműves páholyok? Baráti társaságok laza kötelékben szerte a világon, titkos tanokat hirdető csoportok hagyományőrző rendjei, helyek, ahol komoly dolgokról lehet eszmét cserélni, akár más társadalmi és vagyoni helyzetben lévő, jóakaratú emberekkel.

 

Botrány az örökség körül

2005. április 14-én a Christie’s New York-i aukcióján a Rumy-serleg, vagy — ahogy a katalógusban olvashatjuk — Brieg Cup, azaz brieg-i serleg 710 400 dolláros (több mint 140 millió forintos) leütési áron — a kikiáltási ár majd háromszorosáért — egy anonimitást igényelt magántulajdonoshoz került.

 

Senki ne várjon semmit el

Hegyi Lóránd 2001 végén a bécsi Ludwig Múzeum gyűjteményének felépítésével 12 éves alkotói munkát zárt le. Eddigi pályafutásának főműve a hatalmas, múzeum vadonatúj, 400 tételes gyűjteménye. Hegyi a kor szinte minden jelentős képzőművészétől vásárolt, a fiataloktól egészen Jackson Pollockig; olyan nevektől, mint Frantisek Kupka, Frank Stella, Morris Louis, Michelangelo Pistoletto vagy Mario Merz. Méreteikben is nagy beszerzések voltak ezek: Gilbert and George akkori egyik legnagyobb, 27 x 27 méteres műve került a gyűjteménybe, vagy Jannis Kounellis Albatrosza, egy 12 x 10 méteres installáció. Fontos tapasztalatokat gyűjtött, nemcsak e beszerzések, de egy nagy intézmény nagy kiállításainak komoly dimenziója révén is. Ezt követően a Saint Étienne-i Modern Múzeum igazgatói székébe került, majd 2005 tavaszán, három év előkészítés után, vezetésével nyílt meg az új kortárs múzeum Nápolyban, a Palazzo Rocellában.
 

 

Szép is, okos is…

Vaporettóval tartva a Rialtótól a biennálék fő helyszínéül szolgáló Giardini felé, az Accademia hídra feszített hatalmas transzparens adja az első „contemporaneo” impulzust a történelmi díszletelemektől kábult, de az aktuális szépre is éhes agynak: a francia Patrick Mimran buzdítja lázadásra a korunk egynémely művésze által sokszorosan sanyargatott közönséget. „A művészetnek nem kell csúnyának lennie ahhoz, hogy okosnak tűnjön.” Ó. Elgondolkodva azon, hogy vajon ez a projekt hogy került ide, beválogatta-e valamelyik kurátor a saját csapatába, lassan meg is érkezünk.
 

 

Dubuffet és az Art Brut

A nyers, durva, csiszolatlan művészetet jelentő kifejezést Jean Dubuffet (1901—1985) használja először, 1945-ben, egy barátjának küldött levelében, miután több svájci elmegyógyintézetben tett látogatása során magával ragadták a kezeltek alkotásai. A terminus hamarosan elterjed Európában, majd nem sokra rá az amerikai kontinensen is használni kezdik. Dubuffet kifejezése meghatározza és kategorizálja az elmebetegek, rabok, gyerekek, vagy a társadalom peremére szorultak elementáris, felkavaró művészetét, amelyeknek drámai megszólító ereje, keresetlensége, lenyűgöző spontaneitása megragadta és lenyűgözte. Az „izmusoktól” eltérően itt nem egy meghatározott/egységes művészeti stílusról van szó, sokkal inkább jellemző az esztétikai, formális és kifejezésbeli sokféleség.
 

 

Dubuffet és az Art Brut

A nyers, durva, csiszolatlan művészetet jelentő kifejezést Jean Dubuffet (1901—1985) használja először, 1945-ben, egy barátjának küldött levelében, miután több svájci elmegyógyintézetben tett látogatása során magával ragadták a kezeltek alkotásai. A terminus hamarosan elterjed Európában, majd nem sokra rá az amerikai kontinensen is használni kezdik. Dubuffet kifejezése meghatározza és kategorizálja az elmebetegek, rabok, gyerekek, vagy a társadalom peremére szorultak elementáris, felkavaró művészetét, amelyeknek drámai megszólító ereje, keresetlensége, lenyűgöző spontaneitása megragadta és lenyűgözte. Az „izmusoktól” eltérően itt nem egy meghatározott/egységes művészeti stílusról van szó, sokkal inkább jellemző az esztétikai, formális és kifejezésbeli sokféleség.
 

 

Egy saját hely. 4. rész: Múzeum Szalon

„Ki tudja a ma esti jelszót? Senki sem emlékszik rá, hogy mi volt? Mondjuk amúgy se kéne felcsöngetni, mert már elkezdődött a koncert... akkor hívjuk fel Sárit!” Múzeum körúti bérházba lépünk be, tervezője nem kisebb név, mint Ybl Miklós. Az első emeleten két és fél éve működő szalonba tartunk. Ember Sári fotóművész nagyszülei régi lakásában vágott bele barátaival az életmódváltásba: a háborítatlan magánélet helyett mással szerették volna megtölteni a kihasználatlanul álló, hatalmas szobákat. Eleinte a barátok jöttek zenélni, aztán már színészek is csatlakoztak. A közönség pedig egyre gyarapodott; mára kilencszáz fős levelezőlistájuk van. Más felületen nem elérhetőek – Sári szerint „ennek van egy bája, hogy egy csomó ember ismeri hallomásból, és nem lájkolásból”. Bemutatunk egy „saját helyet” – a szó legszorosabb értelmében.