A Gyűjtemény

A pesti Ludwig Múzeum megjelentette a teljes gyűjteményét nyilvánossá tevő katalógust. A vaskos kötetben ott az összes jól ismert klasszikus, képpel és adatokkal, Picasso sete-suta muskétásától Lichtenstein képregényes Vickiéig.

 

Zene, tánc, hagyomány

A fotográfia a 20. század első évtizedeiben még a szárnypróbálgatás időszakát élte. Az „etnofotó” fogalma ekkor még nem volt világosan körülhatárolható, habár az első magyar néprajzi témában elkönyvelt fotót (Vahot Imre Sobri család Vas megyében című írásához készült dagerrotípia) 1847-re datálják.

 

Távol és közel

1986. december 4-én a Magyar Pedagógiai Társaság Vizuális Művelődési Szakosztályának klubestjére került sor a Fészek Művész Klubban. Az előadásra érkező vendégek az akkor mindössze három éve újjáépített helyiségek egyikében minden bizonnyal a Hornicsek László által tervezett, egyedi, tömeggyártásra végül nem kerülő kagylófotelek valamelyikében foglaltak helyet, hogy aztán a szünetben a presszó apró, fekete üveglapos, aranyozott keretes, krómtalpú asztalai mellett beszéljék meg a hallottakat. A hangulatvilágítást sárga textilernyős falikarok biztosították, az egész enteriőr sugárzott valami rendkívül harmonikus és modern belsőépítészeti elgondolást.

 

A portré tekintet

A Műcsarnok Elméleti kiskönyvtár sorozatának legújabb példánya valójában megmártózás a művészetfilozófia mélységeiben. 

 

Kunsthistorisches

A Grafo kiadó által nemrég útjára bocsátott új múzeumkalauz-sorozat elérkezett a Kunsthistorisches Museumhoz. A magyar közönségnek igazán nem kell bemutatni a bécsi múzeumok zászlóshajóját, a Kunsthistorischest, a maga parádés cukrászdájával és Munkácsy-falképével. 

 

Réthi Vera csodálatos utazása – Csók István ismeretlen gyermekportréja

A vészjósló Bálványok és démonok címmel október elejéig látható egy izgalmas életmű-kiállítás Csók István festményeiből a székesfehérvári képtárban. A tárlat kurátora az Artmagazin kedvéért megkapargatta a Londonból érkezett, itthon évtizedek óta nem látott bájos gyerekportré előtörténetét. A spanyol infásnőként feszítő Réthi Vera megtér bűbájos barátnőjéhez, Züzühöz – regényes sztori, pesti műkereskedővel, angol tanárnővel és sárga csillaggal. 

 

Moholy-Nagy László katonaévei – A beszélő rajzos-szöveges tábori postai levelezőlapok I.

Nagy Levente Moholy-Nagy László Budapesten élő unokaöccse, aki hatalmas energiákkal próbál összegyűjteni minden dokumentumot, relikviát, ami a világhírű művészre vonatkozik. Moholy-Nagy külföldön befutott karrierjének minden állomását művészettörténész-hadak kutatják, ő a hazai éveket – beleértve az első világháború Monarchián belüli színterein eltöltött hónapokat – dokumentálja a lehető legnagyobb részletességgel, szinte napokra bontva. Ehhez nagy segítség Moholy-Nagy már ekkor megmutatkozó rendszerező kedve, képessége, mindent megörökítő mérnöki-művészi hajlama – mint az a következőkből kiderül.

 

A lótuszevők szigetén

Mit szeret az ember az olaszokban? Többek között azt, hogy Róma legfontosabb kiállítóhelyét, ahol a nagy sztárkiállításokat rendezik, egyszerűen csak a Quirinale (Róma hét dombja közül a legmagasabb) lóistállóinak hívják (Scuderie del Quirinale), és még azt is, hogy a Lorenzo Lotto-kiállítás egyik fő támogatója a helyi rész-Szerencsejárék Rt., az Il Gioco del Lotto. 

 

Ámulat és meditáció a Brandhorst Múzeumban

Szubjektív körséta München múzeumnegyedének új ékkövében, a két éve megnyílt Brandhorst Múzeumban. Színes kerámiarudak, hi-tech természetes fény, újfestők, pop-art és absztrakt mesterek. Esettanulmány egy lélegzetelállító múzeumcsodáról és élménybeszámoló egy világhírű magángyűjteményről egy sokat látott művész tollából.

 

A kortárs múzeumok legjobbjai

Fantasztikusan látványos könyvet jelentetett meg a Taschen a nemzetközi kortárs múzeumépítészet remekműveiről. Meddig lehetnek sikeresek a turista hadakat vonzó expresszív épületkreációk? A műalkotássá minősült, gyakran a funkciótól függetlenedett múzeumok képesek-e hosszútávon is működni? Történeti áttekintés és színes-szagos épületfotók a sztárépítészek egónövelő műfajáról, a kortárs múzeumról. Profi tippek a jövőbe vesző Pesti Múzeum Negyedhez.  

 

„Kreatív megoldásokkal előre menekülünk”

Beszélgetés Csák Ferenccel, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójával

 

A „Földi-fény szoba”, avagy márpedig vannak…

A Műcsarnokban újabb világsztár művész a vendégszereplő: most Michael Borremans nevét kell megjegyeznünk. Szerzőnk még a genti műtermébe is utánament a halk szavú belga festőnek, hogy kipuhatolja a különös hangulatú képek titkait. Egy jól csengő márkanév esete a szürrealizmussal és Stanley Kubrickkal. 

 

Új lakók az Andrássy úton

A kormányzat által a Műcsarnok mögé tervezett Andrássy-negyed körül még nem indult meg a nyilvános ötletelés. De az Ötvenhatosok terére álmodott új múzeumnegyedhez vezető „kulturális tengely” Andrássy úti része már alakul.

 

Romboljatok, hogy építhessetek! – megújult a Kassák Múzeum

2007-ben Andrási Gábor vette át az óbudai Kassák Múzeum vezetését a korábbi igazgatótól, Csaplár Ferenctől, aki a hetvenes évek közepi alapítás óta ápolta a nagy avantgárd művész hagyatékát a Zichy-kastély málló falai között. 

 

Lopások a hazai múzeumokban

Ahhoz képest, hogy mekkora kincseket őriznek a múzeumokban, egész ritkán kerül sor rablásra. Azért is érte a széles közönséget meglepetésként a február 15-én kelt furcsa hír: két Árpád-kori kőfaragványnak lába kelt a Magyar Nemzeti Galériából. 

 

Helyszínelők Mona Lisa sírjánál

A művészettörténészeket már rég nem érdekli Mona Lisa, mert túl sok körülötte a találgatás. Mióta viszont popsztárrá vált, a közönség mindent tudni akar róla, mint egy jóravaló celebről. A kutatók helyett pedig főleg a Da Vinci-kódban utazó „brit tudósok” elégítik ki az elvárásokat. A helyzet most valamivel komolyabb: valódi művészettörténészek veszik gondjaikba Mona Lisa csontjait. 

 

Ludwig-adomány Kölnnek

Tavaly novemberben Irene Ludwig követte 1996-ban elhalálozott férjét, Peter Ludwigot a túlvilágra. Volt mit maga után hagynia. A házaspár – egy német csokoládégyár gazdag családi örökségéből – bő fél évszázad alatt grandiózus műgyűjteményt halmozott fel, 12 ezer műalkotással.

 

Sugárzó impresszionisták

Az atompánik szedi áldozatait. A japán földrengés által kiváltott szökőár komoly sérüléseket okozott a fukusimai erőműben, önfeláldozó munkások hetekig küzdöttek a repedések betömésén, a teljes médianyilvánosság előtt. A híradóközvetítések hatása nem maradt el a múzeumügy területén sem. A Hirosimai Prefektúra Művészeti Múzeuma április elején egy nagyobb impresszionista kiállítást tervezett megnyitni. 

 

Néhány szó a bányászok kalapácsáról – Reflex

Nagy élvezettel olvastam Buzinkay Péter írását (Az elfeledett márkaSzecessziós és art deco díszműkerámiák a kőbányai Drasche-gyárból) az Artmagazin 43. számában a számomra korábban teljesen ismeretlen cég által egykor készített valóban szépséges műtárgyakról.