Allegro Barbaro

Régebbi összeállításunk duplán aktuális: egyrészt a hónap végéig még látható a #Bartók kiállítás a Ludwigban, másrészt decemberben, a Kieselbach Galéria 2016-os karácsonyi árverésén rekordáron, 170 millió forintért kelt el Tihanyi Lajos 1908-ban Párizsban készült látképe. A festmény kikiáltási ára 34 millió forint volt, magyar fauve munkájáért eddig még sosem fizettek ekkora összeget. 

Az alábbi összeállítás a Musée d’Orsay 2013-as Allegro Barbaro című kiállítása, valamint az ugyanebben az évben, a budapesti Nemzeti Hangversenyteremben megrendezett „Bartók­-maraton” kapcsán készült, és Bartók vonatkozásában hoz példákat a magyar festészeti megújulásra, zene és képzőművészet akkori kapcsolódási pontjaira. Emellett bemutatja, hogy a magyar modernizmus Párizsba szakadt képviselői milyen élményeket olvasztottak be munkáikba a francia fővárosban töltött időszakból. Ezek közé a tapasztalatok közé tartozik az a látvány is, amelyet a siketnéma Tihanyi Lajos a Pont St. Michel (Párizs)*címmel festett meg 1908-ban. A rekordáron elkelt festményen az a motívum jelenik meg, amit abból a párizsi ablakból festett Tihanyi, amely mellett éppen Matisse lakott. 

 

Összetett látkép

10 éves az Artmagazin – ezt talán említettük már –, és idén nemcsak hogy tíz lapszámot jelentetünk meg a korábbi hat helyett – talán ezt is említettük már –, de még egy új fejezetet nyitottunk; március végén ugyanis elindult az új, önálló felületként működő artmagazin.hu oldal. Miközben az online magazin kreatívan tudja hasznosítani a lap kincset érő, tízévadnyi tartalmát, önálló arculata, hangvétele, céljai és tervei is vannak. Somogyi Hajnalkát, az online lap szerkesztőjét kértem, hogy meséljen ezekről.

 

Művésztelep a város szélén

A Corvina Kiadó Művészcsoportok sorozatának legújabb kötete olyan célpontot választott, amelyről a szerző elöljáróban rögtön megjegyzi, hogy a századfordulón létrejött művésztelepek között mindig is sereghajtónak számított. Nagybányához, Gödöllőhöz, de még Szolnokhoz képest is alig foglalkozott vele a szakirodalom, s ha mégis, akkor gyakran ellentmondásos, sőt pontatlan adatokkal szerepelt még a közelmúltban is.

 

A Néphadsereg utcától a MEO-ig

Műkereskedőket bemutató, a műkereskedelem 80-as évek utáni újraindulását rekonstruáló interjúsorozatunk következő szereplője Kováts Lajos, aki igazi rendszerváltáskori karriert befutva lett beatzenészből az 1990-es évek műkereskedelmének abszolút főhőse, egy magánkézben lévő hatalmas kortárs művészeti múzeum, az azóta sajnos megszűnt MEO alapítója. Rézágy, kisipari cipő, zenestúdió a melléképületben, az első elárverezett Csontváry és a műpiac azóta meghatározóvá vált szereplői mind-mind feltűnnek a beszélgetésből kirajzolódó kortörténeti tablón.

 

Schwitters Nagy-Britanniában

A brit képzőművészetnek tetemes hátrányt kellett ledolgoznia a több évszázadnyi lord-, kutya- és lóportré után, hogy utolérje a moderneskedő kontinenst. Ez a kilencvenes években maradéktalanul sikerült, de az előzményeken van még mit csiszolni.

 

Egy színes mellékalak

„Csak annyi maradjon belőlem, amennyire belőlem neked szükséged van” – írta valaha Jászai Mari sok-sok évvel fiatalabb szeretőjének. De vajon mennyi maradt meg ebből a szeretőből? Hogy ő szerzett ragasztót Velencében Marlene Dietrich letört körméhez? Vagy hogy ő írta elő Einstein diétáját? Vagy annyi, hogy ő könyököl be a feleségét és gyerekeit ábrázoló Max Slevogt-képbe?

 

Korzózás a Metropolitanben

A legújabb divat (...) nélkülözhetetlen egy festményhez. Sőt, ez a legfontosabb.
(Édouard Manet, 1881)

 

„Egészélet szigetén”

Légfürdő, vegetáriánus étrend, reformruha, gyermekkultusz. Ilyen modern elvek szerint éltek a gödöllői művészek száz éve. Számukra az alkotás az életreform része volt. Utópiájuk pedig testet öltött Gödöllőn. Visszatekintésünk apropója a művésztelep egyik alapítója, Körösfői-Kriesch Aladár centenáriumi kiállítása a Gödöllői Városi Múzeumban.

 

Mesés férfiak kurblival

Talán hatéves lehettem, amikor föltettem édesanyámnak azt a kérdést, ami már egy ideje foglalkoztatott. Ha egyszer nem szabad meztelen nős újságokat nézegetni, és elzárják a tévét, amikor melltartós színésznők közlekednek a képernyőn, akkor hogyan lehetséges, hogy egy tök pucér nőci lóg a falon bekeretezve. Nem tudom, hogy az ilyen kérdésekre felkészülnek-e a szülők, mindenesetre az enyém nem jött zavarba, azt mondta, hogy az egy akt.

 

Eszik és étetik

A nyelv a természetes kiválasztódás során, a hominidák alkalmazkodó apparátusa révén alakult ki. Még egy olyan hangsúlyos megfogalmazás, mint „a nyelv az emberi lét alapja” sem eléggé hangsúlyos, ha egyszer a nyelv, mint rend, túlmutat a fajon is, aminek evolúciója során egyszer kialakult. A szimbólum megjelenése nemcsak egy olyan újdonság, ami egy bizonyos faj túlélési esélyeit erősítette, hanem a legradikálisabb ismert lépés a fajok fejlődése történetében.

 

A szívét is kitette – Nádas Péter és a magyar művészet Svájcban

Nádas Péter mint fa. Ez is lehetett volna a címe annak a tárlatnak, amely Svájc egyik kulturális csomópontjában, Zugban töltötte meg az ottani múzeum mindkét szintjét. Az író és fotográfus Nádas képi gyökereit kutató, a „szöveg, a kép és a gondolat közti átjárásként” elgondolt kiállítás a fordító Christina Viragh dialógus-műhelyéből nőtte ki magát a modern magyar festészet, szobrászat és fotográfia több száz alkotását Nádas-művek vonatkozásában felvonultató érzékelés-analízissé.

 

Közös piac

A nemzetközi műkereskedelem éves összefoglalóját első ízben készítette kínai kollégájával, az Art Market Monitor of Arttronnal (AMMA) az Artprice. Ezzel csupán feltette a pontot az i-re, hiszen jó pár éve az országokra lebontott éves forgalom tekintetében toronymagasan vezet Kína: a tavalyi év 41 százalékos részesedésével a nyugati aukciósházak fellegvárának számító Egyesült Államok és Nagy-Britannia csak együtt tudják tartani az iramot.

 

Poussin szörnyetege

Különleges csemege várja a Christie’s londoni árverésén idén nyáron a Poussin-rajongókat, adta hírül a Reuters. A hagyományosan történelmi vagy mitológiai történeteket feldolgozó francia klasszikus korai alkotása az Alpokon átkelő Hannibált és seregét ábrázolja.

 

Kafka a síneken

Két nő Berlinből keletnek tart. Poggyászuk mindössze egy hegedű és Kurtág György Kafka-töredékeinek (op. 24) kottája. Isabel Robson és Susanne Vincenz filminstallációja a berlini Zsidó Múzeumban – mintha csak Kurtág kívánságára tenné, aki mindig szerette volna a darabot a steril koncertteremből kiemelni – egyszerre von hétköznapi és imaginárius teret a zenemű köré.

 

Nyit a Rijksmuseum

Nagy változásokat hoz az idei április a hollandok életében: nemcsak azért, mert április 30-án trónra lép az új király, Willem-Alexander, aki 1890 óta az első férfi uralkodó lesz Hollandiában, hanem mert tízévnyi felújítás és restaurálás után újra látogatható lesz a Rijksmuseum.

 

Rubens és Korea

Rubens egyik rejtélyes krétarajza köré szerveződik a J. Paul Getty Museum legújabb kiállítása. Az 1617-ben készült rajzon ábrázolt férfi a magas rangú koreai tisztviselők hagyományos, dúsan redőzött, áthajtós selyemöltözékét viseli. Az eredetileg lószőrből készített áttetsző csúcsos süveg a mai ember számára leginkább a császári udvar intrikáit több száz részben tárgyaló koreai tévésorozatokból lehet ismerős, ám Rubens kortársai még nem láthattak ilyet.

 

Fényes vagy ékes?

Kismartonig kell utaznia annak, aki bepillantást szeretne nyerni az Esterházy család hölgytagjainak ékszerdobozába. A ritkaságszámba menő barokk ékszergyűjteményt nemrégiben restaurálták a fraknói vár ősgalériájának családi portréi és a Budapesti Levéltár gyűjteményében található ékszerekről készített tusrajzok alapján.

 

A Munkácsy-dossziéba

Az Artmagazin 2012/3-as számában körkérdést tettünk fel különböző szakembereknek Munkácsy Mihály bitumenhasználatáról, az ezzel kapcsolatos kutatás állásáról és az érintett képek további sorsáról. (Munkácsy és a bitumen. Artmagazin 51, 2012/3, 38–42. o. Összeállította: Buzogány Anna) Akik válaszoltak: dr. Bakó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa, dr. Szentkirályi Miklós, a Szépművészeti Múzeum főrestaurátor-osztályvezetője, a Magyar Restaurátorkamara Egyesület elnöke, Juhász István, a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Restaurátor osztályának vezetője, festő-restaurátor, Végvári Zsófia, a Festményvizsgálati Labor vezetője és Ralph Gleis művészettörténész, a Wien Múzeum munkatársa.