Emlékkönyv az Operaház óvóhelyéről

Mi történik akkor, ha összezárnak több hónapra több száz (némely források szerint kétezer) embert egy pincében? És mi történik akkor, ha a II. világháború idején összezárják több hónapra a kor színházi és kulturális életének legjelentősebb alakjait az Operaház pincéjében?

 

Restaurátor-titkok

Gazdagon illusztrált anekdotafüzér a Szépművészeti Múzeum főrestaurátorának munkásságát bemutató kiadvány. A Gránátalma a szárnyasoltáron magját tizenhárom, Szentkirályi Miklós keze alatt megújult festmény története alkotja, amit a restaurátor/konzervátor tevékenységének leírása, a könyvben használt szakkifejezések szótára, a fontosabbnak ítélt, általa restaurált művek jegyzéke, illetve életrajz („önvallomás”) egészít ki.

 

Gyűjtőlexikon haladóknak

A pesti műkereskedelem nagyágyúi megszállottan keresik-kutatják a hajdanvolt magyar műgyűjtés nagyjait, feltárva az aranykor kincseit, az utolsó utáni pillanatban rekonstruálva az eltűnt pompát.

 

Két vidám könyvművész:

Mi visz rá egy képzőművészt, hogy könyveket kezdjen tervezni, illusztrálni? Az elhivatottság, a pénzhiány, a politikai üldöztetés, az élvezet, netán a műfaj iránti érdeklődés? A magyar képzőművészet történetében mindegyikre találunk példát, a különbség viszont számottevő: némelyikük nagyot fordított a könyvészet, tipográfia irányán, míg mások „csak” olyan címlappal, rajzokkal díszítették a köteteket, amelyektől a legjelentéktelenebb szöveges tartalom is kedvessé, élvezetessé válhatott.

 

Antiszemitától a rabbifestőig

Ritka, hogy valaki, aki papírt-ceruzát-festéket hivatásszerűen használ, katonai egyenruhában akarjon járni. De ha olyan a kor, akadnak rajzolók a másik oldalon is. Vigyázat, művészeti lapok hasábjain szokatlan, bár élénk korfestő erővel bíró történet következik.

 

Filmek, revük, sztárok

Súlyos art deco luxus, leomló selymek, hatalmas ékszerek, rövid ruhák, tollas kiskalapok, frakkok és cilinderek, revük, mulatók, bárok, sanzonok, automobilok és nagyvárosok: a húszas évek világa ma „divatban van”. A maihoz hasonló gazdasági válság közepén, a régi világ romjain épített csillogó álmot az art deco. Ennek a világnak volt kiemelkedő plakátosa a rejtélyes Réz-Diamant Tibor.

 

Új Nő és Új Építészet

Fény és levegő, napozás és testmozgás: ezek a huszadik századi modern életvitel hívószavai. építészeti megjelenésük pedig az uszoda és a tetőteraszos, benapozott lakás. Az ideális tetőteraszon betonkád is van, amit persze az építész saját magának tervezett, a fotózáshoz bele is ült a kádba, mellette a kislányát látjuk napozóban. éljen tehát tovább a modern építészet, tetőteraszt mindenkinek!

 

Vonzások és taszítások

A szerethető 19. század. Kevesebb pátosz, cserébe több értelem és érzelem. A magyar festészet ártatlanságának kora magángyűjteményekben maradt remekekkel illusztrálva.

 

Újlak csoport, 1989–1995

Azok a csodálatos kilencvenes évek, mondhatjuk, ha végiggondoljuk, hogy az akkori struktúrák szétesése micsoda szabadságot jelentett pár évig. Be lehetett költözni használaton kívüli, a város régi életének emlékét őrző ingatlanokba, pályázni a Soros-alapítványhoz, ami akkoriban még mindent támogatott, ami a zártból a nyitott felé törekedett, közös akciókat eltervezni, majd teljesen másképp végrehajtani, figyelmen kívül hagyni az egyébként is még alig-alig éledező művészeti piacot, az állandóan változóban lévő, de merev intézményrendszert, de mindenekelőtt a műfaji határokat. És itthon még kurátorok se nagyon voltak. Az utolsó időszak, amikor a művész még önmaga kurátora.

 

Szirénhangok a MODEMből

Azt hiszem, a másodikos olvasókönyvben volt az az olvasmány, amelyikben egy kislánynak kanyarója van, ezért piros cédulát tesznek a lakás ajtajára, hogy vigyázat, fertőző beteg, látogatni tilos. Emlékszem, mennyire nem értettem, hogy amikor én voltam kanyarós, ránk miért nem ragasztottak ki ilyet. Ezek szerint van egy másik világ, hiszen az olvasókönyvír róla, de nálunk nem az a világ van.

 

Meztelenül és szabadon

Egy nő a szürrealisták között. éppen idén lenne 100 éves a svájci hegyek közt nevelkedett, majd Párizsban sikereket arató Meret Oppenheim.

 

Kurtizánok Velencében

Édouard Manet életében kétszer járt Velencében, ahhoz képest eléggé megbecsülik. Olympiája kedvéért idehozták Tiziano Urbinói Vénuszát Firenzéből, hogy a biennále közönsége számára is nyilvánvaló legyen: Manet festészetére nemcsak a spanyol, hanem a velencei elődök is nagy hatással voltak.

 

Vérrel festett tetőkert

Vérrel festett tetőkert – ilyen és ehhez hasonló, botrányízű szalagcímek kísérik Imran Qureshi a Metropolitan Museum számára készített új alkotását.

 

Felhőszakadás a MoMA-ban

Az esőhöz számtalan misztikus jelentéstartalmat és kevésbé poétikus asszociációt párosított már az emberiség: az indiánok termékenységi esőtáncától kezdve Gene Kelly klasszikusán, az Ének az esőben-en át a rajzfilmek azon momentumáig, amikor csak a pórul járt szereplő feje felett esik az eső.

 

Stockholmi metró

A budapesti metróbővítés és átalakítás végét mi már nem érjük meg, de szomorú, hogy unokáink fantáziátlanul steril, egyencsempével borított állomások közt ingáznak majd, pedig lehetne másként is.

 

Nap szimfónia

Anish Kapoor. Az indiai születésű brit szobrász nevéhez sokáig a geometrikus alakzatokba rendezett ragyogó festékpigmentekből épített szobrok különleges látványát kapcsoltuk, holott nincs anyag, méret és helyszín, amelyet ne használt volna még szobrászi életművében.

 

Mikro-éden

A New York-i kerttervező-konceptművész Paula Hayes a kilencvenes évek óta építi hordozható vagy szobakertjeit, de igazán híressé szappanbuborék finomságú, fújt üvegbe telepített miniatűr édenkertjei tették.