Termékenység és aktualitás

„Mindenki művész, de nem minden művészet aktuális” Szt. Tamás

 

Aki a Palazzo Grassiban tologatta Duchamp özvegyét: Görgényi Frigyes

Gyűjtőkről szóló korábbi sorozatunkból már kiderült, hogy az 1945 utáni időszak az orvos-gyűjtők aranykora volt (Artmagazin, 2011/4.). Erről mesél dr. Görgényi Frigyes belgyógyász is, a hatvanashetvenes évek értelmiségi köreinek egyik fantasztikus alakja, aki nemcsak jelentős gyűjteményt hozott össze – majd szórt szét saját bevallása szerint, hanem még publikált is a témában például Marcel Duchamp-ról, a művészről és a sakkozóról egyaránt.
 
 

Capa, ahogy még soha nem láttad

A világhírű fotóriporter születésének 100. évfordulóján Robert Capa / A Játékos címmel történeti kiállítást rendezett a Nemzeti Múzeum. A Mestersorozat eddig még be nem mutatott képeiből és a press printekből válogató tárlat a fotográfus életének és munkájának körülményeit is érzékeltetve teszi lehetővé, hogy még teljesebb képet kapjunk egy kivételes személyiség rendkívüli pályájáról. Most induló sorozatunk a kiállításhoz kapcsolódik, mindig új szempontból mutatva be Capát, illetve egy-egy híres fotóját. Első szerzőnk még személyesen ismerhette őt, hallgathatta beszámolóját Révfülöpön arról, hogyan készültek nem sokkal azelőtt a híres Picasso-fotók a francia Riviérán.
 
 

Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország

„Vigyázz, többé nem én beszélek” – szólt barátnőjéhez Dallos Hanna, egy fiatal zsidó nő 1943-ban. Ezzel a mondattal indul a világhírű spirituális könyv, Az angyal válaszol története.(1) A könyvben négy fiatal művész beszélget a Hanna hangján megszólaló angyalokkal, így kimenekülve az őket körülvevő borzalmakból. Hanna nem élte túl a holokausztot, barátnője, Mallász Gitta SS-tiszteket kijátszva százhúsz zsidó nőt és gyermeket mentett meg a nyilasoktól. De mi köze ennek a plakátművészethez?
 
 

Test a lelke mindennek

Szeretjük Schielét, de mit tudunk róla? Egyáltalán mióta szeretjük és miért? Mi az, ami kortársaihoz képest olyan érdekes benne? És látunk-e egy kiállításon, vagy csak nézünk múzeumshopok kínálatától eltelített szemmel?
 
 

Have Fanzine!

Március 5-én bemutatkozik a Direkt Fanzine 8. száma a kArton Galériában. Az április 30-ig tartó kiállításban megjelenik a műfaji áttekintést nyújtó HAVE FANZINE! című cikkünk is.

 

Sötét fény

Nemrég zárt a Centre Pompidou-ban Hantaï Simon retrospektív kiállítása. A magyar származású Hantaï figuratív kezdetek után Párizsban először a szürrealizmus kissé már megfáradt irányzatához csatlakozott, majd hajtogatott vásznaival lett belőle először sikeres francia, aztán pedig világhírű absztrakt festő.
 
 

Az erősek a nyomában járnak

Ismerjük egymást, akik két pofára tömjük a fejünkbe a kultúrát. Elmegyünk egy városba, és találkozunk ugyanazokon a helyeken, megszeretjük vagy megutáljuk a másikat. Volt az a német Rómában, akit először a Forumon láttam, aztán amikor lefényképezte a Pietát, majd előkereste a hátizsákjából a félliteres palackot, ledöntötte a torkán az ásványvizet, zsebkendőjével megtörölte az arcát, és nem lehetett szólni neki, hogy figyelj már, Walter, ez egy templom, nem a vízibivalyok itatója, egy kicsit próbálj ennek megfelelően viselkedni.
 
 

A fürdőnadrág hálója – Ron Mueck

Finoman süt a nap, a Fondation Cartier üveghomlokzata előtt derűs és – Párizsban vagyunk – csinosan öltözött embersor várja, hogy bejusson Ron Mueck kiállítására.

 
 

Gironcoli

A bécsi Belvedere kertjének barokk szoborcsoportjai és formára nyírt bokrai között fémesen csillogó ufóknak tűnnek az osztrák Bruno Gironcoli hatalmas – egyébként barokkosan burjánzó – alumíniumöntvényei.
 
 

Bella Italia

Észak délre vágyik. A Petőfi Irodalmi Múzeumban magyar írók, költők és művészek személyre szabott Grand Tourjának Itáliaélményeiből egészíthetjük ki a magunkét.
 
 

Kaptár

Minden horrorisztikus felhangtól mentes, már-már falusi idillt sugárzó kép a Műcsarnok hátsó teraszán kéklő kaptárok döngicsélő méhraja.
 
 

A paplak titka

A kunhegyesi plébániában lógó, Szent Györgyöt és Szent Domonkost ábrázoló oltárképre három évvel ezelőtt csodálkozott rá egy anyaggyűjtés során Zsolnay László művészettörténész. Mindaddig senki nem vizsgálta, hogy ez a gótikus ritkaság miként került a paplakba.
 
 

Coming out

1860-ban London még nem kebelezte be az almáskert közepén emelt vörös téglás villát, melyben a frissen nősült William Morris feleségével és preraffaelita festőbarátaival, a Burne-Jones és a Rossetti házaspárral egy középkori tündérmesében élt és alkotott.