Dan Brown a túlnépesedéről gondolkodik

Mi köti össze Robert Langdon professzort magyar festők önarcképeivel? Segítek, ugyanaz, ami a Palazzo Pittit a Palazzo Vecchióval. A Vasariról elnevezett, mert általa tervezett híres folyosó.
 
 
 

Idegenbe szakadt hazánkfia

A Budapesti Történeti Múzeum Festők a tükörben - Magyar önarcképek az Uffizi Képtárból című kiállítása után az Uffiziben őrzött magyar portrék száma kettővel növekedni fog. Keserü Ilona és Fehér László képei a Magyar Nemzeti Galéria szakértői gárdájának döntése alapján kerülnek július végén Firenzébe. A kiállítás kurátora, Fehér Ildikó tavaly egy előkészületnek is tekinthető kötetet szerkesztett egybe ebben a témában. A kötetről Fáy Miklós írt recenziót az Artmagazinba.
 

Nizsinszkij - az első lépések

Voltaképpen fölfoghatatlan, miért nincs Nizsinszkijnek Magyarországon nagyobb kultusza. Fölfoghatatlan, hiszen mindenütt másutt van, ő a tánc istene, a modern balett feltalálója, a mozgásművészet megújítója, puszta személye rengeteg új balettot és ezekhez való új zenét segített a világra. 
 
 

Csontváry nyomában Dél-Olaszországban

Különös, hogy Csontváry korai képeinek helyszíneit még soha senki nem határozta meg pontosan vagy tanulmányozta részletesen. Pedig a helyszínen sok minden kiderülhetett volna. Szerzőnk most pótolta a hiányt, odautazott, megnézte az érintett városokat, megkereste a festőállvány helyét, fotózott, majd pontosította némelyik kép címét, helyszínét, keletkezésének valószínű idejét. Most már mi is mehetünk, és megnézhetjük, hol állt Csontváry, amikor mondjuk a Mandulavirágzást festette, illetve az a korábbi feltételezés is bizonyossággá válik, hogy az oroszok által elvitt Egy este Kairóban című kép valójában a castellammarei Piazza Principe közelében készült.
 
 

"Lili egyébként folyamatosan jelen van az életemben"

Jövő év elejéig Körkörös romok – Ország Lili falai címmel látható kiállítás a MODEM-ben. Antal Péter (aki a MODEM gyűjteményének alapját képező Antal–Lusztig Gyűjtemény tulajdonosa) 19 évesen ismerte meg az akkor 47 éves Ország Lilit. Az ő emlékei alapján rajzolódik most elénk egy zárkózott, csak a művészetének élő, titokzatos, a jelent szinte kizáró, maga köré a különböző korok és kultúrák emlékeiből falakat emelő nő alakja.
 
 

Capa, ahogy még soha nem láttad

A világhírű fotóriporter születésének 100. évfordulója alkalmából Robert Capa / A Játékos címmel történeti kiállítás látható a Nemzeti Múzeumban. Capa Mestersorozatának eddig még be nem mutatott képei és press printek is szerepelnek a tárlaton, amit a fotográfus életének és munkájának körülményeit is érzékeltetve rendeztek a kurátorok: Fisli Éva és Lengyel Beatrix. Sorozatunk a kiállításhoz kapcsolódva új meg új szempontokból mutatja be Capát, illetve egy-egy híres fotóját. A második részben Keleti Éva, a magyar színházi fotózás megteremtője ír Capa egyik legnagyszerűbb portréfotójáról, de közben azért azt is megtudjuk, mitől sikerült ennyire jól ez a beállítás.
 
 

Látogatóban Molnár Farkasnál

Építészeti fotóval foglalkozó cikksorozatunk első részében már tettünk egy rövid látogatást Molnár Farkasnál, igaz, egy másik házban, az úgynevezett Tyroler-házban, és 1934-ben, amikor Molnárék kislánya már napozóban álldogált a tetőterasz betonkádjában hűsölő építész-apuka mellett (Artmagazin 2013/5). Nézzük, hogyan laktak Molnárék pár évvel az előtt, gyerek nélküli, fiatal, értelmiségi házaspárként 50 négyzetméteren, és milyen volt az a kép, amit erről sugallni akartak. Avagy volt-e linóleum a Delej-villában?
 
 

"Miénk a jövő, mert hiszünk az utópiában"

Gyűjtögetés, újrahasznosítás, ökológiai tudatosság, avagy a műtárgyak második élete. Multifunkcionális installációk, madárodúk hommage à Kassák, színes üvegházak meditálóknak és fűszernövényeknek. Beszélgetés határhelyzetekről, művészi és életstratégiákról Kaszás Tamással horányi kertjében.
 
 

"Egy ilyen Jajcica országban élünk"

A történet még jórészt feldolgozatlan, de az már régóta tudható, hogy az Andrássy úton, a Képzőművészeti Főiskola és az Epreskert közé eső valamikori Rózsa presszóban érdekes események zajlottak. A hetvenes évek művészetének egyik kultikus helyszínéről és a hozzá kapcsolható, akkor keletkezett műveiről beszél Sarkadi Péter festő, grafikus, aki egyébként 1979 óta Egerben él. Művek, amiben a 77 magyar népmese világa Seduxennel és LSD-vel keveredik, David Bowie-ra és Andy Warholra pedig Munkácsy Mihály árnyéka vetül.
 
 

Egy elfeledett világmodell, Sylvester Katalin univerzuma

Sylvester Katalin életművét bemutató írásom elején meg kell említenem, hogy párizsi tartózkodásom éveiben a művész nagyon közel került hozzám. Ezért nem tagadom, hogy személyes tapasztalataim és élményeim, sejtéseim is irányítani fogják szövegemet, amely ezek nélkül a benyomások nélkül meg sem születhetett volna. Sylvester Katalin egész életében kívülálló volt, munkássága pedig egy feldolgozatlan és talán mára már feldolgozhatatlan gesamtkunstwerk. Az alkotó visszahúzódva, szinte önkéntelenül-öntudatlanul követte a kor szellemét, és műveiben éles gondolatokkal és biztos kezekkel hozta létre az emberi archetípusok kritikai ábrázolását, s animálta vég nélkül műtermének maga teremtette univerzumát.
 
 

Forrest Bess

Forrest Bess, a halász és haleledelboltos (korábban olajfúró munkás), aki élete nagy részét Texas talán legeldugottabb pontján töltötte, különc figura volt. Elvonult saját maga eszkábálta kunyhójába, ott készítette látomásos festményeit. Vízióitól és egy általa kidolgozott elmélettől vezérelve a saját testén nyitott kaput az örök élet és egy magasabb létezési forma felé. Közben levelezésben állt Meyer Shapiróval, a neves művészettörténésszel, képeivel pedig a New York-i Betty Parsons Galéria kereskedett, az, amelyik ugyanekkor Pollock képeivel is. Az ellentmondásokban bővelkedő életút 1977-ben ért véget. Bess látomásoktól, skizofréniától és alkoholizmustól gyötörten halt meg agyvérzés következtében. Testét, kívánsága szerint, orvosi célokra használták.
 
 

Rex Whistler kalandjai

A két háború közti békeévekben nem volt koktélparti, rókavadászat vagy szalonesemény Rex Whistler nélkül.
 

 

Földközi-tenger melléki civilizációk múzeuma: MuCEM

Három hónap alatt egymillió látogatóval rekordokat dönt Marseille vadonatúj múzeumkomplexuma, a MuCEM (Európa és a Földközi-tenger melléki Civilizációk Múzeuma).
 
 

Mediterrán macska

A serdülő leánykákról készített érzékeny (és a pedofíliagyanú borotvaélén egyensúlyozó) portréiról elhíresült Balthusnak volt egy másik hasonlóan fontos képtémája, egyben szenvedélye: a macskák.
 
 
 

Képrombolók

Tudjuk, hogy már az ókorban is voltak huligánok, de a képrombolást, a műalkotások szándékos megrongálását ritkán írhatjuk a duhaj jókedv számlájára, az elkövetők motivációja szinte mindig politikai vagy vallási meggyőződésből fakad.
 
 

Lufikutya

Elsősorban a kalapács alá kerülő Lufikutyától remél rekordbevételt a Christie’s a november 12-i művészeti aukcióján, New Yorkban. 
 
 
 

Van Gogh a padlásról

Egy anonimitását egyelőre megőrizni kívánó norvég magángyűjtő birtokában van egy rég elveszettnek hitt Van Gogh-festmény, amit eddig még csak nem is díszhelyen, hanem a padlásán tárolt.