Zene vagy szín

Leonardo mindenkin kifogott, Ross Kingen is, pedig ő már megbirkózott a sokkal nehezebb természetű
Michelangelóval és az első látásra kevésbé érdekes témával, Brunelleschi firenzei kupolaépítésével is, hogy csak az itáliai feldolgozásoknál maradjunk.
 

Magyar kockák

Festett homlokzatú vidéki házak, geometrikus mintákkal, sorba rendezve. Gondos gyűjtemény.
 

A Nirvána-feledésen innen, a pokoli vérfarsangon túl

Noha a nagybányai neósok egyik vezéregyéniségének számító Boromisza Tibor nem került a frontra, azért szatmárnémeti állomásparancsnokként sem érezte szerencsésnek magát. Három éven át nem látott mást, csak a szatmári piacot „beszorítva egy ablakkeretbe”, ezt a motívumot viszont kiváló festményeken örökítette meg. Aztán az őszirózsás forradalom alatt katonai parancsnok lett, legnagyobb eredménye, hogy sikerül megakadályoznia az atrocitásokat a román beözönléskor is. Később egy évet festhet Dunavecsén, majd bebörtönzik. A börtönben kerül a buddhizmus hatása alá, de ez már egy másik történet...
 

A vonalak élete

Manapság a vizuáliskultúra-kutatások egyik fő tárgya a grafika, azon belül is a sokszorosított grafika, amely virágkorát élte a 19. században – Magyarországon is. Az ismeretterjesztés, a kommunikáció és a nevelés egyik eszköze lett, ezzel alapozva meg a kultúra vizuálissá válását. Ekkor váltak a tudományos, művészeti és populáris kiadványok „képessé”: az illusztrációk, mellékletek a korábbi fa- és rézmetszet-technika helyett rézkarcként és litográfiaként készültek (míg meg nem jelent és el nem terjedt a fotográfia).
 

Halottat szeretni

Északi tájak, faunok a tajgáról, vörös vitorlájú hajók és vörös falú templomok, tobzódás a textilekben, virágmintákban, gyöngyhímzésekben, a nagy Orosz Balett díszletei, jelmezei és a mi Nizsinszkijünk már öregen, filmen. Az orosz ezüstkor művészete, illetve ami abból Bécsben megjelent.
 

„Felszabadítom magamat”

Még augusztus 24-ig láthatók Esztergomban a Keresztény Múzeum termeiben azok a régi és kortárs kárpitok, amelyek közül most egy alkotó műveivel ismertetjük meg olvasóinkat.Munkái által betekintést nyerhetnek nemcsak a kárpitszövés hagyományos és megújított technikájába, hanem a szemléletmódba is, ami csak egy olyan nőt jellemezhet, aki évtizedeket tölt egy kétméteres szövőszék előtt.
 

Leletmentés

A huszadik századi magyar művészet kiemelkedő alakja, Erdély Miklós (1928–1986) igen sokoldalú alkotó volt: építész, képzőművész, filmes, költő és teoretikus. Művészi szabadságát és megélhetését egy prózai állás tette lehetővé: burkoló részlegvezetőként dolgozott a Budapesti Építőanyagipari Kisszövetkezetnél, ahol kifejlesztette a fotómozaik technikát.
 
„S amit talán soha nem hittünk
volna – ma izgatottan keressük
azoknak a koroknak a nyomát,
amelyeket annak idején a legszívesebben
kitöröltünk volna
a történelemből.”
Bodor Ferenc:
Budapest: te csodás1
 
 
 

45

A jó karban lévő negyvenes Art Basel az art fair műfaj koronázatlan királynője, mára a világ három pontjáról uralva a kortárs műkereskedelmet. Anekdotikus elemekkel tarkított, hevenyészett visszatekintés az indulásra, és az azóta eltelt évtizedekre.
 

Nincs határ – Az „x” az egy jó dolog

A londoni Design Museum minden évben kiosztja Az év designja díjakat. 2014-ben 76 munkát
jelöltek hat kategóriában, ezek közé válogatták be digitális kategóriában Gálik Györgyi PAN Studióval
és Tom Armitage-dzsel közösen létrehozott installációját, a Hello Lamp Postot, melyet azután
készítettek, hogy megnyerték az első Playable City Awardot Bristolban.
 

DADA-SZÜRREALIZMUS

A meghökkentés talán mindmáig a dada és a szürrealizmus legfontosabb jellemzője, ehhez képest a két stílusirányzatról (sőt, művészi beállítottságról vagy máig élő gyakorlatról) szóló kiállításnak már a címében sincs semmi meglepő. Nincs jelentéseltolás, minden pontosan az, ami.
 

Festmények, fájdalmak és a folytatás: mit mond Frida Kahlo a kortársaknak?

Rómában, dacolva a hőséggel, idén egész nyáron turisták kelnek korábban vagy hagyják ott sebtiben a reggelizőasztalt, hogy időben beálljanak a Scuderie del Quirinale előtt formálódó sorba és bejussanak Frida Kahlo életmű-kiállítására. A teljes pályaívet bemutató anyaghoz mexikói, európai, amerikai intézmények és magángyűjtők kölcsönöztek, a negyvennél is több portré és önarckép között van, amit Olaszország először láthat élőben. Ekkora ismertségű művésznél mindig kérdés, képes-e egy kiállítás visszaadni a nézés örömét, fel tudja-e fogni a látogató, hogy most az eredeti előtt áll, és meglátja-e benne magát a képet, átjön-e még annak ereje, élménye.