Veszprémi vendégség

Nyár derekán, dőlő hőségrekordok közepette diadalmas vasszobrok álltak fel Veszprém közterein. A kezdetben matematikai képleteken, a véletlen fogalmán filozofáló, később gigantikus léptékbe váltó francia szobrász, Bernar Venet művei Bázel, Szöul és Luxemburg után október végéig a Vass Gyűjteményben vendégeskednek.
 

A szavak nem elegek

Több csatornán is fut a tévében a Dr. Csont című sorozat, amelyben, a címből kitalálhatóan, a főszereplőnő csontmaradványok alapján deríti ki egy-egy bűntény tettesét. Ehhez a mintát egy olyan orvosnő jelentette, aki a pompeji ásatásokon dolgozott, és a megkövült lávafolyamból fejtette ki a megkövesedett testeket. Fodor János művei között egy csomó öntvény szerepel, de nemcsak ezekre jellemző, hogy archeológiai, a művészetet a tudománnyal és a véletlenekkel párosító szemlélet termékei. Egyébként pedig olyanok, hogy 100-200 év múlva, ha múzeumon kívül, csak úgy, találnak majd tőle valamit, művészettörténész legyen a talpán, aki megmondja, hogy az a valami micsoda és hogy keletkezhetett.
 

Esemény a Pompidouban

Azt hiszem, a döbbenet a legjobb szó arra, amit Mona Hatoum párizsi gyűjteményes kiállításán éreztem. Öt percbe se telt, hogy rátelefonáljak családom tagjaira: hagyják a Matisse-okat, Mondrianokat és Rothkókat a Pompidou negyedik emeletén, és azonnal jöjjenek az ötödikre, mert ezt látniuk kell. Elég határozott lehettem, mert jöttek azonnal.

 

Mozgás, Absztrakció, Dimenzió, Invenció

Több mint fél évszázados történelemmel büszkélkedhet a ma is élő nemzetközi művészeti mozgalom, a MADI, amely Dél-Amerikából indult, majd a világ számos országába továbbgyűrűzve fejlődött tovább. Itthon kevesen ismerik az irányzatot, bár egyik alapítója a magyar származású Gyula Kosice volt, a geometrikus absztrakt művészeti áramlat hazai életét pedig már húsz éve szervezi egy elkötelezett művész
házaspár, Dárdai Zsuzsa és Saxon-Szász János.
 

Pars pro toto, totum pro parte,

Kik örülhetnek annak, hogy bekerültek a modern magyar festészet remekeit felsorakoztató válogatásba? Mennyire objektív a kánonképzés, kihez forduljanak a reklamálók? Erre a legutolsó kérdésre tudjuk a választ: tempus omnia revelat.
 

Bloomsday a Bálnában

Egy rendes dublini – és a világ minden más táján élő Ulysses-fan – június 16-án ünnepli a Bloomsdayt, megemlékezvén arról a híres napról, amelyen James Joyce először találkozott múzsájával, későbbi feleségével, Nora Barnacle-lel. Ez a nap, egy átlagosnak mondható szerelem történetének kezdete valószínűleg nem sok mindenkit érdekelne, ha Joyce maga nem datálta volna ugyanerre az időpontra világhíres tudatfolyamregényét. Leopold Bloom egy napjának teljes története, a vaskos Ulysses egész cselekménye 1904. június 16-án játszódik.

 

A Kröller-Müller

Amikor Helen Kröller-Müller kiváló kortárs gyűjteményét egy erdő közepén álló épületbe költöztette, meg volt győződve arról, hogy a harmincas években a távolság már nem lehet akadály. Tévedett. Még ma sem mindenki tudja, és ha hallott róla, sem veszi a fáradságot, hogy felkeresse Hollandia első modern művészeti múzeumát (nem mellesleg második legnagyobb Van Gogh-kollekcióját), alig egyórányi autóútra Amszterdamtól. És még ha csak Van Gogh lenne…