Nyáry Krisztián: „AZT SEM TUDOM, MIKOR FESTETTE MINDEZT” Czóbel Béla, Isolde Daig és Modok Mária

A 75 éves Czóbel Béla és a 62 éves Modok Mária szentendrei otthonát gyakran keresték fel budapesti vendégek. Az ötvenes években a minden telet Párizsban töltő házaspár szinte az egyetlen kapcsolódást jelentette a nemzetközi képzőművészeti élethez, tőlük lehetett új kiállításokról, friss festészeti trendekről hallani. Ilyenkor a férj beinvitálta a látogatókat műtermébe, megmutatta nekik legújabb munkáit, és párizsi barátai, Picasso vagy Braque dedikált albumait. Amikor a házigazda lefeküdt sziesztázni, a legszorosabb barátok tudták, hogy még mindig van néznivaló. Az ő kedvükért a háziasszony is elővett a dívány alól egy festményekkel teli mappát. A saját munkái voltak. Az apró képek elborították a padlót, Modok Mária pedig átsétált rajtuk, miközben mutogatta őket. „Ugyan már, ez csak használ az ilyesmiknek!” – mondta az elképedt vendégeknek, akik pontosan tudták, hogy remekműveket látnak. Szinte titokban alkotott, miközben a férje aludt vagy a kertben dolgozott képein. Többnyire Czóbel elrontott vásznainak hátoldalára, hulladék papírokra, cukorkásdobozok kartonfedelére festett. A festő, aki imádta a feleségét, a barátoknak gyakran beszélt arról, mennyire sajnálja, hogy az asszony elpazarolta a tehetségét, és abbahagyta a festést. Valójában azonban egyáltalán nem örült volna, ha a biztos hátországát jelentő, őt mindenben kiszolgáló Modok Mária saját művészi karriert épít. Így inkább nem is vett tudomást arról, hogy felesége az ebédfőzés és a takarítás között a kortárs francia képzőművészet hatását mutató absztrakt képeket fest. Czóbel nevét addigra világszerte ismerték, Modokét idehaza is csak kevesek. Pedig házasságuk előtt ő volt az egyik legismertebb, legtöbbet alkotó hazai festőművésznő. Karrierje az új szerelemmel egyidejűleg mégis megszakadt. „Czóbel bizony árnyékot vetett rá – fogalmazott egy közeli barátjuk. – De szerette ezt az árnyékot. Mint egy meleg kendőt, úgy vette magára. Feleség volt, úgy vélte, a legnagyobb magyar festő felesége.” Így aztán csak a vendégek egy része volt a közönsége. Amikor megnézték a műveit, a festőnő gyorsan összecsomagolta a képeket, és visszatuszkolta a dívány alá. Csak ma, halála után több mint négy évtizeddel kezdik felfedezni, hogy férjének nemcsak felesége, hanem egyenrangú művésztársa is volt.

 

MOIZER ZSUZSA:

Ohia és Lehua szerelmespár volt, a fa be nem teljesült szerelmük szimbóluma. A legenda szerint Ohiát, a fiút féltékenységében fává változtatta Pele, a vulkánok istennője. Szerelme, Lehua bánatában virág lett a fán.

 

VÉRBŐ KLASSZICIZMUS

Lady Hamiltonról biztos, hogy nem a „Vezúv szerelmese”, a természettudós és híres műgyűjtő Lord Hamilton jut először a britek eszébe (aki nélkül a British Múzeum nemcsak jelentős etruszk vázagyűjteményével, de a világhírű Portland vázával is szegényebb lenne), hanem a brit tengerészet tábornoka, Horatio Nelson. A hősként ünnepelt „nílusi győző” megfutamította és elsüllyesztette a francia flottát, megtorpanásra kényszerítette Napóleont, mégis behódolt a nápolyi követ feleségének. A groteszk páros románca, majd nyíltan házasságtörő viszonya minden társadalmilag elfogadott szabályt áthágott. Nelsonnak gyengeségét, Emma Hamiltonnak világhírű szépsége elvesztését nem bocsátották meg – életükben.

 

FONTOS TUDNI, HOGY A MAGYAR MŰVÉSZETET IS CSAK REGIONÁLIS KONTEXTUSBAN TARTJÁK SZÁMON

Küllői Péter mérnökként végzett 1984-ben, de 1986-tól a banki szférában kezdett dolgozni. A kilencvenes évek közepén a Creditanstalt Értékpapír Rt. magyarországi igazgatója lett, 1997-től pedig a bank londoni központjának egyik vezetője. Tanácsadóként számos nemzetközi céggel, szervezettel állt kapcsolatban. 2000-ben visszavonult a napi üzleti élettől. Azóta több nemzetközi szervezet igazgatósági tagja. 1996-ban hozta létre másokkal együtt a Mosoly Alapítványt, 2002-ben lett a Bátor Tábor Alapítvány elnöke.

 

EGY AMERIKAI BUDAPESTEN

Folytatjuk Gerlóczy családot bemutató sorozatunkat: most Gerlóczy Pál fogorvos mesél. Orvos- és művészettörténeti vonatkozások, jelenetek a rendszerváltás utáni évek társasági életéből, adalékok a hazai foundraising történetéhez.

 

#IDŐ

Van-e különbség egyéni időtapasztalataink között? – kérdezi magától szinte egy emberként az Elvesztegetett idő című kiállításon részt vevő több mint harminc képzőművész. Ritkán adódik alkalom ilyen mennyiségű válasz összevetésére, ezért kocsiba be, ablakot le, könyököt ki; irány Szentendre!

 

F.UCK

Nyár közepén nyílt, de november 20-ig még látogatható Ai Weiwei – megszokottan – nagyszabású kiállítása Bécsben. A tárlatot képező két hatalmas installációs lábnyomának egyike a legmodernebb osztrák művészet befogadására hivatott 21er Hausban; a másik a császárkort idéző – és a régebbi képzőművészetet őrző – barokk Felső-Belvederében pulzál. Indulatok és ötlet-recycling.

 

AZ IRGALMAS PANNONIAI: SZENT MÁRTON

Az idei év Tours-i Szent Márton éve: 1700 évvel ezelőtt a pannoniai Savariában (ma: Szombathely) született az európai kereszténység történetét századokra meghatározó csodatévő szerzetespüspök. Márton, a katonából lett remete, akit Tours püspökévé választottak, a késő antikvitás és a középkor legkedveltebb szentje volt, kultusza egész Európát behálózta. A Nyugat latin keresztény kultúrája jórészt Márton köpenyéből bújt elő. Még katonaként Márton elfelezte köpenyét egy didergő koldussal, így lett a 2016-os rendkívüli szentév, az Irgalmasság Évének ihletője is. Európa számos kiállítással emlékezik meg legnépszerűbb szentjéről, akinek tiszteletét a bencések terjesztették el a kora középkorban, hiszen Szent Benedek montecassinói kolostorát Szent Márton védelmébe ajánlotta.

 

KICSIT MÁS VILÁG

Miért volt még Lengyelországon belül is különleges hely Wrocław a hatvanashetvenes- nyolcvanas években? Mit tudott mondjuk az akkori Pécshez képest? Mi kell a művészet virágzásához?