Kösz, én is!

Furcsa cím ez egy fotóalbumnak, aminek a borí­ tója ráadásul olyan, mintha a magyar zászló szí­neit horvátosították volna. A tervező, Gerhes Gábor az egész kicsiknek való képeskönyv-formátumot választotta, és ez rögtön megelőlegezi a későbbieket: hogy itt szöveg nem nagyon lesz, csak a képek. Pontosabban van azért szöveg, mégpedig egy, a fotós pozícióját nagyon jól kijelölő bevezetés a régi munkatárstól és baráttól, Szily Lászlótól, aki inspirálója is a fotósorozatnak, noha az internetes portálok felemelkedése, leáldozása, újabbak indulása következtében már nem dolgoztak együtt, és csak egyetlen olyan fotó került végül a válogatásba, ami közös riportút emléke. (És itt rögtön kivételezett helyzetbe hozom az Artmagazin olvasóit, hiszen rajtuk kívül kevesen fogják tudni, hogy ez az a fotó, ami a könyv 58. oldalán található, és épp egy sajtótá­jékoztatón készült, ami a földikutyákról szólt, és egy általuk látogatott mezőn tartották.) A képekhez ugyanis nincs magyarázat, szinte bármelyikkel kapcsolatban feltehető a szakma kedvenc kérdése, a régi művészettörténet tanszék sötétjében tartott diavetítéses emlékmeghatározás-órákat idéző: mi ez, hol van?