A hallgatag bárány

Van ebben a képben valami nyugtalanító. A virágok koszorújában heverő bárány bájos(an giccses) látvány lenne, ha nem lenne mind a négy lába gúzsba kötve, és nem ebben a baljósan sötét, nehezen beazonosítható térben feküdne.

 

Egyik szemem nevet, a másik sír

Ötödéves koromban, amikor még a nyelvszakosoknak is kötelező volt a pedagógia tárgy, megtanultam, hogy minél magisztrálisabb egy dolgozat, annál inkább illik az osztályzat mellé indok-lást fűzni. Ha tehát Az első aranykor címmel rendezett műcsarnoki kiállítást és az ahhoz kapcsolódó katalógust mint penzumot csak osztályozni kellene, hármas jegynél többre nem futná. De ez a hármas mégsem azonos a közepessel, és egy puszta szám igazságtalan lenne. Piros erényekből és fekete bajokból, azaz jelesekből és karókból állt össze ugyanis a végeredmény. Vagy másképpen: egy nevető és egy síró szemből. Ilyenkor tehát a jegy mellé jár a szöveges magyarázat.

 

Gyönyörű dolgok, nagy művésznő volt!

A bécsiek kedvelt festőnőjét még élete utolsó éveiben is gyakran lehetett látni, amint felszerelését jellegzetes kis kocsiján tolva motívumot keres a Práterben. Fiatalkora legszebb képeit is ott festette, mint az osztrák festészet történetében meghatározó Schindler-kör tagja, sőt inkább mint Schindlerrel együtt alkotó szuverén festő, aki sokat tett azért, hogy a művészi tehetséggel megáldott/ megvert nőket a konzervatív művészeti közeg.

 

Mindig tisztább formákkal dolgozik az ember, nem összemaszatolva...

Mindig nagyon érdekes, ha fel lehet fejteni, milyen élettények, élmények határozták meg egy pálya kialakulását. Esetünkben például azt, milyen történések, vonzódások alakították azokat a választásokat, amelyek eredményeképp itt áll előttünk egy nemzetközileg is érvényes művészet és egy egészen kivételes hatású művészszemélyiség.

 

Násfák és serlegek

Szecessziós ékszereink legszebb darabjai és a magyar labdarúgó vándortrófea ugyanazon kéz munkái: a mély tüzű zománcra és csillogó ékkövekre fordított szűrhímzés a női szíveket, a kupaserleg a férfiakét dobogtatja meg.

 

WARDEINER WERKSTÄTTE

A századelő egyik legnagyszerűbb magyar építésze, Vágó József legnívósabb budapesti épületei közül sok elpusztult. Szülővárosában, Nagyváradon azonban minden megvalósult terve áll még. A testvérével, Vágó Lászlóval közösen tervezett villa lehetőséget ad a régiónak egy európai jelentőségű múzeum kialakítására.

 

„Lappangó vagy elveszett”

Róma. Most épp mint lappangó magyar művek lelőhelye. Avagy mikor és miért kerültek római állami múzeumokba magyar festmények? Mit köszönhetünk a Ducénak, mit a leltárnak és mit az elszánt kutatónak?

 

Goya unokája

Biztos kevesen tudják, hogy amerikai léptékkel mérve a mexikói határtól nem messze fekvő Dallasban van egy kis Prado, komplett spanyol gyűjteménnyel. Nemrég, a múzeum 50. születésnapi ajándékaként érkezett ide egy különleges mű.

 

Az emlékezet konoksága

Vízben álló tárgyak, amelyek kognitív disszonanciát tartanak fenn az általunk felfogható időn túl, miközben mégis az ellentétek összebékítésének emlékműveivé válnak. Tengerben álló kapu, vízben ázó zongoraváz, gémeskút egy tóban, amik között önállóan mozgó, evezős ágy-járat közlekedik.

 

Tahiti Madonna a napfény városában

Moholy-Nagy köztudottan remek tanár volt, de milyen lehetett vajon gimnazistaként? A cikkből megtudhatjuk, miként támogatta a szegedi kamasz irodalmi szárnypróbálgatásait Juhász Gyula és Móra Ferenc, honnan származtak első információi a villamosságról és a mozgóképről, kiderül, hogyan, de főleg kiről készült egyik korai portréja, valamint hogy nemcsak szervezője, de egyik főszereplője is volt az első szegedi avantgárd kiállításnak 1919-ben, és felbukkan Milkó Nyuszi is.

 

Bevezetés a grúz avantgárdba

Az orosz avantgárd nem ismeretlen a magyar közönség számára, utoljára tavaly, a Nemzeti Galériában találkozhatott többek között Vaszilij Kandinszkij, Natalja Goncsarova és Mihail Larionov képeivel. De mit tudunk a grúz avantgárdról? 

 

Jászai tere, Kornélia neve

Az Osztrák–Magyar Monarchia festészetét bemutató kiállítás szerzőnk, P. Szűcs Julianna által is említett érdekességei közül alán a legnagyobb meglepetést Paczka Kornélia Jászai Mariról festett grandiózus képe jelentette.

 

Titkos album

Karikatúragyűjtemény csodálatos visszatérése keletkezése színhelyére, Isztambul diplomatanegyedébe, a régen Perának nevezett Beyoğlu kerületbe. Libanoni keresztények, örmények, görögök, törökök, oroszok, angolok, osztrákok, németek, olaszok, perzsák intrikája és lazítgatása a Boszporusz partján.