Frida Kahlo, szupersztár

Kiállítást rendezni vagy albumot szentelni Frida Kahlo munkásságának nem könnyű dolog. Amilyen csekélyke, alig hetvenvalahány képre rúgó a festői életmű maga, olyan sokfelé szétszóródva, különféle múzeumok, magángyűjtemények részeként él tovább. Most, születésének századik évfordulója alkalmából Ciudad de México legnagyobb presztízsű kiállítóhelye, a Museo del Palacio de Bellas Artes adott helyet Frida Kahlo eddigi legnagyobb gyűjteményes kiállításának.

 

Színes magyar álom - A gödöllői szövőműhely

A gödöllői művésztelep nemzetközi hírnevét szövőműhelye alapozta meg. Ez az iparművészeti tevékenység a 19–20. sz. fordulóján olyan jelentős volt, hogy ma világszerte – más iparművészeti ágakkal együtt – nagyszabású magánmúzeumokban szerepel (mint például a miami) és nemzetközi kiállítások témája lehet (Los Angelestől a londoni Victoria and Albert Museumon át Helsinkiig), ahol is a gödöllői mesterek munkáit európai kortársaik és barátaik műveivel közös térben lehet látni.

 

Wanted: Szocreál

A debreceni MODEM 2008 nyarán nagyszabású történeti kiállítás keretei között mutatja be a hazai szocialista realista képzőművészet sok vitára okot adó korszakát. Annak is a legbizarrabb, szocreál periódusát, az 1949 és 1956 közötti tematikus festészetet és szobrászatot.

 

Művészet nagybetűvel – Szabó Gyula művészetéről

Szabó Gyula – hosszabb-rövidebb szünetektől eltekintve – gyakorlatilag egész életét a művészeti központoktól távol, Losoncon töltötte, mégis inkább magányos, mintsem provinciális művésznek nevezhető. Ez a sajátos magány egyrészt a város státuszából adódott: a történelem folyamán hol Szlovákiához, hol Magyarországhoz tartozott, másrészt művészi társtalanságként is érthető. ő ugyanis a viszonylag zárt, kisvárosi miliőben jellemzően a plein air festészeti hagyományokat követő, illetve a módosabb megrendelői igényeket kiszolgáló mesterkélt „naturalisztikus” művészettel szemben a modern európai irányzatokkal lépést tartó, azokat – részben utazások, részben a különböző művészeti folyóiratok, kiadványok által folyamatos önműveléssel képezve magát – figyelemmel kísérő, hozzájuk sok szállal kötődő, de teljes egészében egyik irányzatba sem illeszthető, egyéni festészetet hozott létre, amely ugyan nem mondható egységesnek: szenvedélyessége nem tette lehetővé, hogy hosszabban időzzön egy-egy festői problémán, mindig tovább kellett lépnie mondanivalója újabb kifejezési lehetőségei után kutatva.

 

Koponyák kora - Damien Hirst

Damien Hirst, a brit fiatal művészek (yBa) korosodó generációjának multimilliomos szupersztárja a londoni White Cube Galériában állította ki új munkáit idén nyáron. Hirst – sosem látott médiaérdeklődéstől kísérve – platinából öntetett ki egy emberi koponyát, amit gondos ékszerészek keze (Bentley & Skinner) több mint 8000 gyémánttal díszített. A For the Love of God (Az Isten szerelmére) címet viselő extravagáns memento morival tele volt a bulvársajtó.

 

Nóra jelenti: Víz

Tinédzserkorunkban Móni barátnőm, válogatva a nyomuló pasik között, amelyik leszerepelt – nyálasan udvarolt, bénán vezetett, uncsi viccei voltak, bármi, akármi stb. –, azzal kapcsolatban rám nézett és azt mondta, hát, akkor asszem Zolinak víz. Sose tisztáztuk, miért pont így hívja, mi lehet az etimológiája, esetleg régen toronyszobájuk kis ablakából öntöttek vizet a hercegnők a lent toporgó szerencsétlen trubadúrra, nem tudom, most meg már fura lenne visszakérdezni, mindegy, víz, vagyis mehet.

 

A biennálén innen és TÚL… - Velence, 2007 nyár

Az 52. Velencei Biennáléról, művekről, hírekről, újdonságokról, érdektelenségekről e magazin hasábjain is beszámoltunk már (Artmagazin 2007/3.). A következőkben mindarról lesz szó, amit a biennálén túl láthat, fedezhet fel a kalandos kedvű látogató (tegyük hozzá: akinek nem szűk 2-3 nap áll rendelkezésére, hogy feltérképezze a meglehetősen zegzugos művészeti útvesztőt).

 

A múltnak szövevénye

A gödöllői szőnyeg 100 éve címmel június 7–8. között kétnapos tudományos konferenciát rendezett a Városi Múzeum. Keserü Katalin és Gellér Katalin vezetésével 18 előadó tarthatta meg előadásait. őriné Nagy Cecília lelkesedésének köszönhetően számosan csatlakoztak a konferenciához, olyanok is, akik nem foglalkoznak általában a kárpittal vagy a textilművészettel, vagyis nem specialisták. Ennek köszönhetően nagyon érdekes, szerteágazó képet kaptunk erről a különleges, kissé háttérbe szorult területről.

 

FotoRio

A FotoRio fesztivál Rio de Janeiro egyetlen nemzetközi fotófesztiváljaként startolt 2003-ban, majd rövidesen biennálévá dagadva a kontinens egyik legjelentősebb és Brazília második (a másik a FotoArte) fotós/videós találkozójává vált.
Rio egyébként az egyetlen olyan egykori gyarmatváros, amely egy gyarmattartó birodalom fővárosa volt, egyben az egyetlen olyan Európán kívüli helyszín, mely egy európai birodalom fővárosa is lehetett.

 

Művészettörténészek és kurátorok (All in one)

Az idén ötvenéves Nemzeti Galéria 2005-ben jutott hozzá a Budavári Palota A épületében lévő, az egykori Munkásmozgalmi, majd Ludwig Múzeum termeihez, ezekhez a sajátos belsőépítészeti normák szerint kialakított belső terekhez. Mózer Pál munkája, különösképp a Munkásmozgalmi Múzeum vörösmárvánnyal borított, elviselhetetlenül dagályos, nyomasztóan üres és ünnepélyes – panteonszerű – központi tere, s az azt uraló lépcsősor olyan erejű környezet, amely a legnagyobb jóindulattal sem sorolható a semleges, white cube típusú múzeumi terek közé. Ehhez a rejtőzködő hatalmi emléktérhez szellemében, hatásmechanizmusához hasonlót, persze totális formában, Münchenben, a Paul Ludwig Troost tervezte, 1937-ben átadott Haus der – eredetileg deutschen – Kunstot látogatva találhat a néző. Más kérdés, hogy a múzeummá átalakított Budavári Palota belsőépítészetének egészét a hatalmi reprezentáció üres és nyomasztó retorikája uralja, de tény, hogy az A épület központi terének arroganciája az egész Váron belül is egyedülálló.

 

A Da Vinci-ló

Annyira szép a kiállítás, hogy majdnem csak egy zavaró momentum van benne. Azért majdnem, mert tulajdonképpen kettő, az egyik és lényegtelenebb a fordítások, néha nehézkesebb szavakat találnak a kelleténél, a félholdak területe helyett azt mondják, kiterjedés, az egyik film narrátora csak másodjára találja el, hogyan is kell kimondani azt, hogy Cascina, mindegy, az úgyis Michelangelo, de az anghiarit, ha melléknév, biztosan kisbetűvel kell írni.

 

Lechner Ödön - karikatúrák tükrében

Lechner Ödön a századforduló egyik különösen közismert alakja volt. Jellegzetes sapkájában és az alóla kilógó ősz hajával feltűnést keltett a pesti utcákon. A városban sétálva számtalan ember köszöntötte és ismerősei, de még a hírlapírók is csak „papszi”-ként emlegették őt. Kedves és közvetlen öregúrként ismerte mindenki, aki a Japán kávéházban a művészek részére fenntartott asztal mellett szívélyesen elbeszélgetett bárkivel, aki meghallgatta építészeti elképzeléseit. Amúgy meg, ha a társalgás nem érdekelte, kedvtelve nézegette az Andrássy úton sétáló fiatal asszonyokat vagy építészeti terveket skiccelgetett. Egy karikatúrán is, amely a Japán kávézó művészasztalát mutatta be, az asztal mellett folyó vitától elfordulva az ablaküvegről törölgeti a párát. A rajz egyébként nagy sikertörténetet futott be, mert mindenki – aki eredetileg nem került rá – szeretett volna belőle egy olyan példányt, amelyiken ő is szerepel. Ilyenkor Hermann Lipót a megrendelőt rajzolta a főhelyre, a művészek pedig az ő mondandójára figyeltek. Bizonyos felár esetében hajlandó volt Lechner Ödönt is úgy ábrázolni, amint kedvenc foglalatosságával felhagyva elfordul az Andrássy út látványától és a megrendelőt figyeli.

 

Akiko & Masako Takada művészetéről

A londoni művészeti szcénában és a londoni művészeti akadémiákon különösen magas a japán származású művészek aránya. Megpróbáltam utánajárni, hogy London általános „mágnes”-effektusán túl és a japánok általános gazdasági jólétéből és szellemi kíváncsiságából fakadó utazási és tanulási vágyán túl mi az, ami idehozza és itt tartja őket.

 

Keleti művészeti lexikon

A Corvina kiadó hiánypótló kötettel kedveskedett Ázsia szerelmeseinek: Fajcsák Györgyi szerkesztésében megjelentette a Keleti művészeti lexikont. A vaskos új kiadvány sorra veszi a hatalmas kontinens összes jelentős kultúráját, a törököt, a közel-keletit, az iránit, a közép-ázsiait, az indiait, a burmait, a thait, a laót, a kambodzsait, a vietnamit, az indonézt, a tibetit, a kínait, a belső-ázsiait, a mongolt, a koreait és a japánt. Még felsorolni is hosszú!

 

Klasszikus főváros

2006 végén sajnos lecserélték a Budapesti Történeti Múzeum legsikerültebb múzeumon kívüli kiállítását, a Budapesti építkezések állomásait az egyes metró megállóinak tárlóiból. A millenniumi kisvasút pályájára felfűzött helytörténeti anyag a klasszikus főváros, azaz a 19. századi és a 20. század eleji Budapest építéstörténetét dolgozta fel, rövid magyarázó szövegek, vintázs fotográfiák, penészfoltos tervrajzok és költői akvarellek segítségével.

 

Vasarely

Minek tagadjuk, az irizáló geometrikus minták, a fekete-fehér sakktáblák és a szembecsapó raszter-modulok vagány hatvanas évekbeli erejét mára kiszívta a nap. Megfakultak. Ahogy az Artforum recenzense kijelentette a közelmúlt két op-art kiállítása után: az op-art egy művészettörténeti vesztes, egy század közepi anakronizmus, amit csak a kutatók túrtak elő kínjukban a hatvanas évek feltárásának a legvégén.

 

Kis apartmanok

A kis alapterületű lakások divatba jöttek a huszadik század második felében, a zsúfolt metropolisok szűkös lehetőségei és a személyes tér iránti elemi igény miatt. A Taschen új építészeti képkötete a szükségből kovácsolt erény mintapéldáit dolgozza fel, Bogotától New Jerseyig, háromnyelvű (angol, román és magyar) kísérőszöveggel.

 

Gyűjteménykalauz

Az uniós szabályozásnak köszönhetően a múzeumok állandó kiállításait hamarosan ismét pénzért tekinthetik csak meg az állampolgárok. A bibliofileknek hadd ajánljunk egy könyvészeti kerülő utat a jegyvásárlás problémájára: a fél évszázados fennállását ünneplő Magyar Nemzeti Galéria új gyűjteménykalauzzal állt elő.

 

Kapcsolatművészet

A Műcsarnok Petrányi Zsolt irányítása alatt – ahogy egy európai kortárs művészeti központhoz illik – elméleti könyvek kiadásába kezdett. A teoretikus sorozat első szerzője a társadalmilag elkötelezett művészet új francia ideológusa, Nicolas Bourriaud. A Relációesztétika című vékonyka kötet a 90-es évek társasági kapcsolatművészetéhez kínál elméleti mankót.

 

Documenta 12 blog

Az ACAX | Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Iroda és a tranzit.hu által támogatott Documenta 12 tanulmányút kiírásának egyik célja az volt, hogy a hazai közönség minél több, minél frissebb információhoz jusson Európa egyik legjelentősebb képzőművészeti eseményével kapcsolatban. Az ösztöndíj nyertesei, László Zsuzsa és Somlyódy Nóra ezért egyéb publikációk mellett blogot indítottak. (A blog a http://documenta-12.freeblog.hu címen érhető el.)