Borsos József

A Magyar Nemzeti Galéria Borsos József (1821–1883) biedermeier festő és fényképész munkásságát a jövő évben tervezi bemutatni. A szakma egyik nagy adósságát kívánjuk ezzel törleszteni, mert mind ez idáig nem volt olyan kiállítás, amely az œuvre-t – a lehetőségek szerint – teljes egészében bemutatta volna. 

 

A bor a művészetben

„Helyesen bort csak az tud inni, aki múzsai nevelésben részesült, állandóan költőket olvas, muzsikát hallgat és képekben gyönyörködik” – vallotta az életbölcselet nagy mestere, Hamvas Béla a Bor filozófiája című alapművében. 

 

Görögök megint

Se szeri, se száma a görög művészettel foglalkozó képes albumoknak: úgy a hatvanas évek óta masszív szereplői a hazai könyvpiacnak. Mégis, egy nagy művészettörténeti sorozatból semmi esetre sem hagyhatók ki Homérosz kőfaragó, bronzöntő és cserépfestő unokái. 

 

Andalúzia

A Vince Kiadó egyik legjobb (ha nem a legjobb) sorozata, a Művészeti Kalauz új taggal bővült. Ezúttal, ahogyan azt a 19. századi bedekkerek írták, „Európa Kelete”, azaz Andalúzia került terítékre. 

 

A Mona Lisa-sztori

A művészek tették halhatatlanná Lisa asszonyt, a firenzei kereskedő, Francesco del Giocondo feleségét. Elsősorban is a közkedvelt megakiállítás- és bestseller-főszereplő, Leonardo da Vinci, aki a 16. század legelején festett róla egy költői portrét. 

 

Régi Művésztelep – Szentendre

Sokan és sokféleképpen foglalkoztak már Szentendrével, a magyar képzőművészetben betöltött speciális helyzete miatt. Az elemző művek első hulláma a harmincas évekbeli Vajda-kört, a szentendrei École de Paris-t fedezte fel magának. 

 

Magyar Művészeti Műhely (1917–1929) – Egy elfeledett iparművészeti vállalkozás az art deco jegyében

A magyar művészettörténet-írás és -kutatás adósságai közé tartozik a csaknem teljesen elfeledett Richard Adolf Zutt (Basel, 1887 – Szuez, Egyiptom, 1938) magyarországi pályájának és az általa alapított Magyar Művészeti Műhely történetének, művészetének feltárása és bemutatása. 

 

Stílusok és formák

Ártatlan, színes díszalbumnak tűnik, pedig valójában egy tudományos (és enciklopédikus) igénnyel összeállított iparművészeti alapmű. Ha nem lenne ilyen gazdag és nehezen áttekintető a hazai művészeti albumpiac, akkor a Noël Riley és Patricia Bayer által szerkesztett Stílusok és formák fogalommá válna. 

 

Isten hozott édes életünk – A Batthyány Gyula-albumról

A cím tudatos ferdítés. Báró Szegilongi felesége, Melitta még így énekli az Egy szerelem három éjszakájában: „Tündöklés a boldog keveseknek, / Mely a ránk csukódó éjbe tűnt / Hol vannak a dámák és a krekkek? / Isten veled édes életünk!” A Vas István-vers születése óta több mint félszáz esztendő telt el.

 

Dezső idétlenkedik

Négy szoba, négyszobányi tanácstalanság. Hogyan lehetne betűket kiállítani. Meg lehet mutatni, hogy kik írták a betűket, hol írták a betűket, szerencsés esetben, hogy miről írták a betűket. A kérdés az, hogy vajon közelebb kerülünk-e a betűkhöz. 

 

A táncoló gésa – Adalékok Tornai Gyula japán tárgyú képeihez.

Táncoló gésákkal, a rododenron tánccal, Kiotó romantikus hidakkal átszelt templomkertjeinek virágzó glicíniáival és lilaakácaival, az óriás Buddha, a Daibutsu szobrával, ara ősi templomaival, szent lanternákkal, kolduló szamurájokkal, a tokiói Yoshiwara negyed örömlányaival, a császári kert őszi színekben pompázó jávorfáival és még sok japán csodával Tornai Gyula vásznain találkozhatott először a pesti kiállításlátogató, 1909 októberében.

 

Interjú Pátzay Vilmával

Pátzay Vilma, az egykori Műgyűjtők Galériájának vezetője, most többszörös nagymama, beszélgetésünk helyszínéül az Odeon mozi kávézóját választotta. Ott ült bőrnadrágban, vagányan a rasztás hajú, sörözgető fiatalok között. Határozottan megszorította a kezemet, és elmesélte, hogy ide jár filmeket vásárolni, ugyanis szenvedélyes filmnéző. A beszélgetés tehát a „leglazábban” zajlott, és úgy kaptam betekintést ebbe az izgalmas, tiszteletre méltó életútba, hogy fesztelenül rágcsálhattam közben a pörkölt mandulát. Hiszen a bőrnadrág azért kifejez egy életfilozófiát.

 

Lipcse, a sosem létezett bolygó

Már napokkal a Lipcse-jelenség megnyitója előtt hallani lehetett, hogy milyen életteli, független és szabad szellemű anyag érkezik a Műcsarnokba. Ilyen módon felfokozott érdeklődésemet tovább korbácsolta, hogy az életteli, szabad és független kifejezések egyikét sem tudtam társítani az egykori NDK városhoz, ami a kiállító fiatal festőgeneráció keltetőüzemeként szolgált.

 

Canaletto és Bellotto

Canaletto nem sokat törődött a barokk lángoló-dübörgő lendületével. A színházi díszletfestőként induló fiatal piktor római tartózkodása alatt leste el a látképkészítés fogásait a helyi holland művészek befolyása alatt dolgozó urbinói mesterétől.

 

El lehet képzelni – Koncept koncepció, szemelvények

A Vasarely Múzeumban bemutatott és hatvannál több művészt felvonultató kiállítás egyik értelmezési kulcsa a játékos címből eredeztethető.

 

Áramlás – A Miskolci Galéria kiállítása kapcsán interjú Szépfalvi Ágnessel

Szépfalvi Ágnes rendszeresen szerepel külföldi kiállításokon, itthon legutóbb a Bartók 32-ben és a Karton Galériában láthattuk munkáit, jelenleg a Miskolci Galériában van tárlata. A müncheni Galerie Christa Burger képviseli, s így a filmes és a festői látásmódot ötvöző életművének alakulását leginkább a műtermében járva követhetjük nyomon. Dacolva a festés és a szavak összeférhetetlenségéről szóló klisével, Szépfalvi Ágnest az alkotófolyamatról, a festészeti gondolkodásmódról, az alkotó ember helyzetéről kérdeztem.

 

Bon jour, Monsieur Courbet!

A londoni hatóságokat felháborította, hogy a metró óriásplakátjain Lucas Cranach gótikusan csenevész, „ledér” aktjai népszerűsítik az aktuális megakiállítást. Mit szóltak volna Courbet egyik-másik festményéhez, például a lényegre törő, széttárt női combokat igen közelről ábrázoló, A világ eredete című kicsiny műhöz (ami a mai férfimagazinok címlapját is veri) vagy egy másik erotikus szalonképhez, a Fekvő női akthoz?

 

A táncoló kutya

Impresszionista festőnők – Berthe Morisot, Mary Cassatt, Eve Gonzalès és Marie Bracquemond
Schirn Kunsthalle, Frankfurt 2008. február 22. – június 1. 

 

Peggy Velencében

1948-ban, hatvan esztendővel ezelőtt utazott Peggy Guggenheim, a korosodó, krumpliorrú amerikai milliomoslány Velencébe, hogy megmutassa szenzációs modern gyűjteményét az európaiaknak. Peggy, aki a múzeumalapítványt gründoló dúsgazdag Solomon nagybácsihoz képest szűkös pénzügyi lehetőségekkel rendelkezett, élt-halt az avantgárdért.