A milicista halála (avagy a mestermű, mely felfedte az igazságot)

Peter Greenaway filmes látásmódja mindig is vizualitás-központú volt. Ha filmjeire gondolunk, inkább képeket, mint bizonyos jeleneteket tudunk felidézni. Hiszen a kompozíció minden tényezőjének gondosan alávetve olyan mozgókép születik filmjeiben, amely természete szerint inkább állóképhez hasonlít, vagyis művészi hatású „felvétel”. A szigorúbb, klasszikus kompozíciós sémák használata vagy az előképek alkalmazása a képzőművész Greenaway filmjeit egyértelműen a festészethez kapcsolják.

 

Hamburger a Louvre-ban?

A francia művészettörténészek már kezdenek hozzászokni a bizarr újdonságokhoz. Lenyelték, hogy a múzeumok királynője, a Musée du Louvre eladta magát az olajsejkeknek, hogy Abu-Dzabiba viszik a patinás nevet és a világhírű képeket. De most betelt a pohár: a Louvre-ba költözik az amerikai fogyasztói kommersz szemét szimbóluma, a McDonald’s.

 

Paris Photo

Bár a fénykép iránti vásárlókedv felélénkülésével sorra születnek a fotóvásárok szerte a világon, a műfaj koronázatlan királya még mindig a Paris Photo. Idén november 18–20. között tizenharmadjára gyűltek össze a 19. századi, a modern és a kortárs fotográfia a francia fővárosban. A szervezők savanyú összesítése szerint a standokon mérsékelt forgalom zajlott, de a látogatók száma (40 ezer) rekordot döntött. A részt vevő 102 kiállító – galériák és kiadók – 23 országot képviselt.
 

 

A képsíkból kinyúló kéz-Botticellitől Tizianóig: Az itáliai festészet két évszázadának remekművei

A Szépművészeti Múzeum nagy seregszemléje nem akarja átírni az olasz reneszánsz festészet történetét; nincsenek a háttérben radikálisan új interpretációk vagy provokatív eszmék. A múzeum igazi karácsonyi ajándékot nyújt át inkább a művészetet szerető közönség számára, amely a művészet klasszikus arisztotelészi hármas funkciójából egyértelműen a gyönyörködtetésre helyezi a hangsúlyt. Pazar mesterművek hosszú sora invitálja a látogatót a szépség élvezetére, a szem érzéki kényeztetésére, nehéz teoretikus ballasztoktól mentes vizuális lakomára.
 

 

A Napkirály újra Versailles-ba költözött

Vajon milyen ember lehetett az a király, aki halálos ágyán a következő szavakat intézte unokájához, a dauphine-hez:„Önből nagy király lesz, gyermekem. Ne kövessen azépítkezések meg a háborúzás iránti hajlamomban, éppellenkezőleg: igyekezzék békében élni szomszédaival.Adja meg Istennek, amivel neki tartozik, ne feledkezzékmeg iránta való kötelességéről, és cselekedjék úgy,hogy alattvalói is tiszteljék az Urat. Kövesse mindig a jótanácsokat, iparkodjék könnyíteni népének terhein, én
igen nagyon fájlalom, hogy nem ezt tettem.”1

 

 

Festőélet Magyarországon IX. - beszélgetés Kováts Alberttel

Újabb képein mindenütt hálók, ezek domináltak október–novemberi, Ráday Galéria-beli kiállításán és a róla szóló új könyvben. Meg merjem-e kérdezni, hogy fél évszázad elteltével is még mindig a börtönrácsok emlékei a képeit behálózó alakzatok?

 

 

Te megennéd Goyát? (avagy barangolások a tetvek mezején)- Kis Róka Csaba műveiről

Kis Róka Csaba festményeit nehéz elfelejteni. Még nehezebb a műveit a fiatal magyar mezőnyben bárki máséval összetéveszteni. Ezt pedig csakis konzekvens alkotói módszerének köszönheti, amivel viszonylag rövid idő alatt egy teljesen koherens művészeti univerzumot épített fel magának. Bár a székesfehérvári születésű művész még csak 28 éves és 2007-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, máris saját védjegyeként funkcionál párját ritkító motívumrendszere. Kis Róka Csaba gyakorlatilag még nem létező brand a magyar műtárgypiacon, de unikalitása az utóbbi egy-két évben máris többeknek feltűnt, így egyre gyakrabban láthattuk kiállításokon csonkolt huszárjait és mániákusan ismételt szakállas férfialakjait. De mitől is kezdett el lassancskán „cool”-nak számítani Kis Róka Csaba festészete? Kezdjük az elején.

 

Chintan Upadhyay: "Úgy dolgozom, mint egy DJ"

A fényesre polírozott, indiai motívumokkal festett babák és az ugyanezt a figurát feldolgozó, hatalmas festmények közt úgy mutattak a budapesti műkedvelők, galériások és művészek, mintha egy hollywoodi filmben lennének, ahol a főhős egy látványosan elit művészeti partin tűnik fel.
Chintan Upadhyay indiai művész alkotásai ugyanis mintha összefoglalnák mindazt, amit jelenleg a cutting edge képzőművészet jelent a médiában.

 

 

Gender check - Now or never

A bécsi MUMOK csekkolja a posztszocialista országok nemi szerepeinek jelenét és múltját. Minek foglalkoznak az osztrák kollégák a genderrel a 21. század Európájában? Hogy ne csak a holland katona graffitije maradjon meg emlékként a régió asszonyairól, a büdös, bajszos, fog nélküli lányokról. Szénagereblyézés, szocreál feminizmus, neoavantgárd alfa-hím és férjfogás az EU-s paradicsomban.

 

A Visitors Program

Ha olvasóink estefelé látnak egy őrült tempóban gyalogló nőt lobogó hajjal, amint maga után vonszolja elegáns, külföldinek látszó, kicsit már kidöglött emberek néhány fős csoportját a kortárs galériákat rejtő utcákon vagy jobb éttermek felé, akkor biztosak lehetnek benne, hogy Bagyó Annával találkoztak. Ő az ugyanis, aki már-már megszállottan igyekszik tenni az ellen, ami miatt mások különböző fórumokon eddig csak siránkoztak, vagyis hogy Magyarország nincs fenn a kortárs művészet világtérképén. Ő találta ki azt a programot, amely talán segít felszámolni viszonylagos elszigeteltségünket. A Visitors Programként elhíresült projektről Winkler Nóra kérdezi.

 

Festmények az utcán

Unja a kiállításplakátokon sorakozó mesterművek reprodukcióit? A Kunsthistorisches Museum kitalálta a megoldást, hogyan keltse fel a múzeumreklámokba belefásult bécsi kultúrfogyasztók érdeklődését. Kirakta a festményeket az utcára. Novemberben a császárváros utcasarkain és terein a régi mesterek kellették magukat.

 

Bogáncs a sarokban

Nem tudom, van-e értelme annak a világtörténelmi távlatnak, amibe Franz-Anton Maulbertsch folyton-folyvást belehelyeződik. Mintha az emberiség történelme osztályharcok története alapon felmentést kaphatnánk Maulbertsch alól. A rövid összegzés körülbelül úgy szólna, hogy ez ideologikus művészet, a lendületét az adja meg, hogy a rekatolizációval vissza kellett téríteni Magyarországot az Egyház kebelébe, s vele az abszolút monarchia jármába, és amikor ez megtörtént, Maulbertsch is elfáradt, a jól végzett munka örömével kezdett lemerevedni, rutinosodni, üresedni. És ha így van, felmentést kapunk Sümeg és Eger alól egyaránt, az ifjú Maulbertsch haját fényes szellők fújják, az idősön meg mit nézzünk tátott szájjal, kificamodott nyakkal.

 

Csörgő Attila - az arkhimédészi pont meg a formateremtés

Matematika és fizika, spirális mozgások, spirálisan tekeredő síkok, geometriai testek, gömb és félgömb – mind szereplői Csörgő Attila őszi retrospektív kiállításának a Ludwig Múzeumban. A legrangosabb németországi médiaművészeti elismeréssel, a Nam June Paik-díjjal tavaly kitüntetett művész eddigi, közel húszéves pályáját tekinti át a kiállítás az 1992-es Forgástesttől a 2006/9-es Möbius terekig.
 

 

Emerging artists

A hazai kritikai szaknyelv bajosan tudja lefordítani az „emerging artist” kifejezést, vagyis csak olyan szerencsétlenül tapogatózó körülírásokkal, mint a „feltörekvő, felfutó művész” vagy a „nagy jövő előtt álló friss tehetség, aki már bekerült a köztudatba”. Nem véletlen a fogalmi hiányosság, utoljára a nyolcvanas évek újfestészetének képviselői robbantak be ígéretes üstökösként Magyarországról a nyugati színtérre – de tartósan megkapaszkodniuk nem nagyon sikerült. A rendszerváltás óta pedig egy fiatal művész se futott be látványos ívet a nemzetközi műkereskedelem világában (El-Hasszán Róza és Sugár János nevét azért meg kell említenünk, de a nemzetközi karrier kiteljesedése az ő esetükben is megtorpant). Most mégis megmozdult valami, a budapesti kortárs galériák egymás után számolnak be sikeres külföldi vásárokról, ahol nemcsak szerepelni, de eladni is tudtak.

 

A Festőművészet titkai

Nem unalmas ma Bécsben múzeumot vezetni. Miután 1998-ban Ausztria komoly lépéseket tett a jogi akadályok elhárítására, sorra érkeztek a restitúciós kérelmek a császárváros híres-neves gyűjteményeihez. A Belvedere elbukott pár turistakedvenc Klimt-festményt, a magán alapítású Leopold Múzeum fapofával hárítja el magától a követeléseket, most pedig már a Kunsthistorischesnek is magyarázkodnia kell. A patinás múzeumban őrzött Vermeer-klasszikusra, a Festőművészetre egy korábbi tulajdonos leszármazottja jelentette be igényét.

 

A fáktól nem látszó erdő

Január 10-ig látható még a Nemzeti Galériában az a nagyszabású kiállítás, ami a kétszáz éves müncheni festőakadémia magyar festészetre gyakorolt hatását mutatja be München magyarul - magyar művészek Münchenben 1850-1914 címmel. Highlights! Igaz, kicsit megkritizálva.

 

Két egér kalandjai

Ez nem siránkozás, de tény: a hazai képzőművészeti műveltség erősen elmarad a nyugati átlagtól. Az ok igen egyszerű: gyenge a magyar művészettörténeti oktatás, kevés a rajzóra és kevés a múzeumlátogatás. Mit tegyen az a szülő, aki mégis szeretne egy kis vizuális kultúrát csepegtetni gyereke fejébe? Vigye el az évről évre egyre jobban működő múzeumpedagógiai foglalkozásokra – és vegyen neki művészeti mesekönyveket. Mostanra ugyanis már abból is akad jó néhány, a műfajból a legjobb a Két egér kalandjai sorozat.

 

 

Térey Gábor

Amikor 1906. december 1-jén I. Ferenc József magyar király és kísérete majdhogynem titokban, mintegy a múzeum hivatalos megnyitóját kiváltó eseményként végignézte az akkorra elkészült Szépművészeti Múzeum gyűjteményét, egyik kalauza a Régi Képtár akkori igazgatója, Térey Gábor volt. Radványi Orsolya, a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának jelenlegi munkatársa monográfiájában – amely a Térey Gábor-emlékkiállítás kapcsán jelent meg – az egykori direktornak állít méltó és egyben rendkívül izgalmas emléket.

 

Éjjeli őrjárat – új megvilágításban

Ha azt olvassuk, hogy egy bizonyos festmény Frans Banninck Cocq kapitány és Wilhelm van Ruytenburch főhadnagy polgárőrcsapatát ábrázolja, rögtön azonosítjuk a művet? Nem, pedig egy milliószor reprodukált remekműről van szó. Persze ha úgy említik, hogy az „Éjjeli őrjárat”, már sokkal könnyebb a dolgunk. Pedig a világszerte Éjjeli őrjáratként ismert Rembrandt-kép valójában nem éjszakai jelenetet ábrázol. Mindössze a besötétedett lakkréteg okozta, hogy az amúgy is feketés alaptónusú, erős fény-árnyék kontrasztokra épülő művet a 18. századtól kezdve Éjjeli őrjáratnak kezdték nevezni. S.A.C. Dudok van Heel holland történész az amszterdami Rijksmuseum tavaszi kiadványában összefoglalta a festménnyel kapcsolatos eddigi kutatási eredményeket, cáfolva és pontosítva korábbi ismereteinket.[1] Művészettörténeti ki kicsoda a világ leghíresebb muskétásainak csoportképén.

 

Fairy Tales I. – Fantomfájás – Budapest Art Fair

Fantomfájás. Idén a kortárs galériák többségének távolmaradása miatt nem volt sátor, ezért érezhettek valami hasonlót azok a résztvevők és rendszeresen visszatérő látogatók, akik megszokták, hogy a pár éve Antik Enteriőrből Budapest Artfairré fejlődött vásáron van egy jó kis átjáró a kortárs galériák standjait befogadó ideiglenes építménybe. Csakhogy ezt a részt levágták, pontosabban ki sem nőtt idén, mert az összes kiállító elfért – ismét – a Műcsarnok falai között. Pedig milyen nagy vívmánynak tűnt 2005-ben, hogy sok év kihagyással a szép emlékezetű Budapest Art Expo után megint lett egy olyan fórum, ahol legalább évente egyszer szinte teljes képet alkothatott az érdeklődő közönség arról, hol tart a magyar kortárs műtárgypiac a professzionálissá válás útján.