"Akkorát kapsz, hogy a fal adja a másikat…“ - A Nádas-élmény reanimációja

„Személyre szabott tárgy” rovatunk szerzői egy-egy számukra fontos műtárgyról mesélnek – szubjektíven. Ezúttal Markója Csilla művészettörténész mutatja be Nádas Péter Önarckép szélharanggal című fényképét. A mű 2009. október 22. és 2010. január 10. között volt látható a Stuttgart melletti Fellbach városka galériájában, azon a tárlaton, aminek anyagát az író maga válogatta
1959 és 2003 között készült fényképeiből. A kiállítás kíséretében megjelent Nádas Péter Schatten an Mauern (Árnyékok a falakon) című fotóalbuma, melyhez az utószót Joachim Sartorius írta.

 

A Szépművészeti Múzeum és az idő

Bár még nincs nyoma az építkezésnek, mégis egyértelműen úgy tűnik, hogy a Szépművészeti Múzeum nagyszabású, föld alatti bővítését nem törölte el a gazdasági válság. Tavasszal már megindulnak a munkagépek, hogy megvalósuljanak Karácsony Tamás tervei: az oszlopsor felszín alatti folytatása, a látogatókat fogadó üvegkocka, a széles kőlépcsőkbe metszett lejárati rámpa és persze a Hősök tere alá benyúló kiállítási csarnok.

 

Európa művészete osztrák-magyar perspektívából

Osztrák-magyar összehasonlító múzeumtudomány a felkelő nap országában. Együtt a Kunsthistorisches 16-18. századi uralkodók által összehordott, és a Szépművészeti 19. századi ízlést tükröző anyagának csúcsművei. A monarchia szellemi öröksége Japánban.

 

Határtalan zsongásban

Szilárdi Béla absztrakció és figuralitás között egyensúlyozó, transzavantgárdból táplálkozó festészete nem ismeretlen a hazai kiállításjárók körében. Annál inkább mozgalmas élete! Az idősödő festő egy regényes visszaemlékezésben vet számot múltjával, izgalmas élete egymást követő állomásaival. Vannak művészek, akik mindig rosszkor vannak rossz helyen – Szilárdi Béla nem ilyen, ő mindig a legjobb pillanatban érkezett, vele született érzékkel talált oda mindig a legforróbb aktualitáshoz.
 

 

A Maulbertsch-jelenség

Maulbertsch divatba jött: télen egymás után rendezett neki kiállítást a bécsi Belvedere és a Magyar Nemzeti Galéria. Mit ér a sváb barokk festő életműve a Monarchia szűk határain belül és az egyetemes művészettörténet széles folyamában? Mérlegen a virtuóz 17. századi mester és hűséges tanítványa, Winterhalder.

 

Csak egy vélemény

Reflex - P.Szűcs Julianna: A fáktól nem látszó erdő - München magyarul - magyar művészek Münchenben 1850-1914 című cikkére (Artmagazin 36. 2009/ 6. 20-26. oldal)

 

Glenn Brown -mutáns szépség (vagy szépség és mutáció)

Fiatal brit Turner-díjas festő, a mi Braun Andrásunkkal egykorú. Elképesztően sikeres és ismert. A modern festészet egyik szupersztárja, és amikor azt mondjuk, modern, ezen már a 2000-es éveket értjük.

 

Szobrászélet Magyarországon 1. - beszélgetés Nagámival

A nagyszerű Csiky Tibortól a „Csiky Akadémián” tanult szobrászatot, mint többen, más szobrászok is. Nagámi (Nagy Gábor Mihály) azóta is az ott tanultakból él. De hogyan él és miből? S ebből mi áll csak rá, és mi a többi magyar szobrászra is?

 

Molnár Farkas családiház-tervei a berlini Bauhaus-archívumban1

Molnár Farkas neve ma már nem csak szűk szakmai körben – az építészek és művészettörténészek között – ismert. Képei és grafikái időről időre feltűnnek művészeti árveréseken, építészeti és képzőművészeti munkái pedig gyűjteményes kiállításokon, mint például a tavalyi Bauhaus-évforduló alkalmából rendezett weimari, berlini és New York-i retrospektív bemutatókon. Az EKF-program keretében rendezés alatt álló és idén nyáron nyíló nagy pécsi kiállításon is méltó helyet kapnak majd alkotásai. Bár életműve többé-kevésbé feldolgozottnak tekinthető, a kutatás még mindig okozhat meglepetést lappangó vagy eddig nem ismert művek bemutatásával.

 

A rabszolgaság vége

„Milljók egy miatt” – nyögte a rabszolgasorsba kényszerített jobbágy és tovább tolta az óriási mészkőkockát a sivatagban. A szépirodalmi művek és a történelmi filmek – Az ember tragédiájától kezdve a szélesvásznú hollywoodi szuperprodukciókig – nagy kedvvel megrajzolt szereplője a fáraó szolgálatában robotoló, egyszeri egyiptomi paraszt. Aki értéktelen élete árán is biztosítja az isteni uralkodó túlvilági halhatatlanságát.
 

 

Rendszerhiba, azaz error

Sejthető, hogy egy művészettel foglalkozó periodika befogadójának vannak – akár tudat alatti – elvárásai, amikor belefog egy műkritika elolvasásába: a cikk kínáljon fel például egy vagy több értelmezési lehetőséget, vágjon rendet a látszólag kusza jelenségek között. Mit tegyen azonban a szerző, ha a bemutatandó kiállítás olyan heterogén műfajokat ölel fel, mint (ahogy ez a sajtóanyagban olvasható) az installáció, a szobor, „a wunderkammer, a sorozat, az enteriőr, a szemléltető ábra, a modell, az életkép, a dioráma, vagy ezek illusztrációi és dokumentációi”, nem beszélve a „tárgyak és szereplők” sokszínűségéről?

 

Húszéves a Knoll

Ha valaki arra vállalkozik, hogy megírja a Magyarországon először megjelent nyugati, kortárs művészettel foglalkozó kereskedelmi galéria történetét, annak óhatatlanul el kell merülnie a magyarországi rendszerváltás történetében és az átmenet időszakának szociokulturális, intézményes közegében is, amit ez az írás meg sem kísérel most. Persze egy galériáról születésnapi tárgyú cikket írni nem tartozik a könnyű és hálás műfajba, és pillanatnyilag hiábavaló vágyakozásnak tűnik valamiféle teljességre törekedve (történeti? kronologikus? tematikus?) előszámlálni a Knoll Galéria által képviselt vagy teremtett értékeket.
 

 

A művészet összeesküvése

Vékony füzetke a Műcsarnok elméleti sorozatának új darabja – de hát miért is lenne vastag, ha a címadó, 1996-os esszé is mindössze négy oldal. Szerzője a posztmodern filozófia kultikus gondolkodója, Jean Baudrillard, akinek 1983-as Szimulákrum és szimuláció című kötetét bibliaként forgatták a kortárs művészek, sőt még a legendás sci-fi, a Mátrix rendezőit is megihlette. (A virtuálisan létező filmbeli „valóság” a szimulákrum-teória kissé leegyszerűsített, hollywoodi megfelelője.)

 

Az aranykor nem múlt el, még csak most jön - mesterművek Pesten és Budán is

Gyűjtés a cári Oroszország végnapjaiban és gyűjtés az ötvenes évek Amerikájában - a művek felelgetnek egymásnak.

 

WANTED – A Nyolcak lappangó művei

Alig pár hónapnyi idő van hátra a régóta tervezett, hosszú előkészítő munkával járó, centenáriumi NYOLCAK kiállítás megnyitásáig, mely az Európa kulturális fővárosa Pécs rendezvénysorozatának egyik legfontosabb pillérprogramja lesz. A Nyolcak Európája munkacímen futó tárlat előkészítő kutatásai során sikerült néhány lappangó mű nyomára bukkannunk, melyek minden bizonnyal a kiállítás csúcsdarabjai lesznek, ám a leltár még mindig jelentős hiányt mutat. Továbbra is főművek hiányoznak.

 

Kereskedőből igazgató

Január 11-én felszállt a füst a Los Angeles-i Kortárs Művészeti Múzeumban (MOCA), a bizottság döntött, az új igazgató: Jeffrey Deitch. A művészvilágot sokkolta a hír, hiszen Deitch jól ismert New York-i galériatulajdonos. Eddig még az amerikai múzeumokkal sem fordult elő, hogy a műkereskedelem területéről válasszanak maguknak igazgatót. „Tökéletesen megfelel. Jeffrey éli, eszi, alussza és lélegzi a művészetet” – lelkendezett Maria Bell, a MOCA vezetőségének egyik tagja.

 

Munch Múzeum?

Oslo vezetése új épületet álmodott a Munch Múzeumnak a norvég főváros dinamikusan fejlődő vízparti negyedében, a szűkössé vált hatvanas évekbeli lapos üveghasáb helyett. A nemzetközi pályázatot a spanyol építészeti iroda, a Herreros Arquitectos nyerte meg tavaly márciusban, a fjord belső csatornájára néző üvegtornyos tervével.

 

Caravaggio hullája

Caravaggiótól, aki hullaházi pontossággal festett meg minden egyes mikroszkopikus részletet a halott szenteken, nem lenne idegen az ötlet: a ravennai és a bolognai egyetem örökségvédő tanszékének kutatói fejükbe vették, hogy megkeresik a 16–17. század fordulóján élt úttörő barokk művész holttestét és kiderítik halálának okát.

 

A pannon Botticelli – Interjú az esztergomi studiolo restaurátorával, Wierdl Zsuzsannával

2007. június 8-án bombaként robbant a hír: az esztergomi studiolo reneszánsz falképeit Sandro Botticelli készítette. A szenzációs felfedezés mögött a restaurálásokat tíz éve vezető Wierdl Zsuzsanna és az ELTE művészettörténeti tanszék professzora, dr. Prokopp Mária kutatásai álltak. A Firenzében bejelentett új attribúciót felkarolta a politika és felkapta a média – csak a szakma fogadta hűvös elutasítással. Művészettörténész-körökben sokan csóválták a fejüket, de a nyilvánosság előtt kevesen vállalták fel véleményüket. Dolgozhatott-e egy sztárfestő az esztergomi várhegyen? Miről árulkodnak az átfestések alól előkerült eredeti ecsetvonások? Működhet-e a stíluskritika a nedves vakolatra készült alárajzolás és alászínezés alapján, ha a freskó felső rétege, maga a „festmény” lekopott? És főként: mekkora művészeti piacot jelentett a quattrocento Magyarország? Az Artmagazin a falkép restaurátorát faggatta az elmúlt évtized legnagyobb vihart kavart hazai régészeti felfedezéséről, a lekapart rétegekről, a Botticelli-attribúción ülő átokról és a legújabb hipotézisekről.

 

Ez a kisfiú már értelemszerűen halott, de most mégis itt kering velünk...

Glenn Brown negyvenes évei közepén járó, csendes, nehezen oldódó férfi. Budapesten a Ludwig Múzeumban, az életművét bemutató kiállításon találkozunk. Finom szürke gyapjúzakóban érkezik, rövidre vágott ősz haja van és szemüveget hord – olyan, mintha az oxfordi egyetem könyvtárába menet zavarnám meg. Nem szeret interjút adni, fényképezni, filmezni egyáltalán nem is engedi magát. Többször elmondja, hogyha valami nem tetszik neki, arra nem fog válaszolni, biztosítom, hogy ez szíve joga, mialatt ő kurátorára néz, aki folyamatosan nyugtató pillantásokban füröszti.