Tagtoborzó az Agyaghadseregbe

Tagtoborzó az Agyaghadseregbe

Évszázadokig az egyiptomiakat tartottuk a túlvilág igézetében égő, funerális művészet rekordereinek. Majd 1974-ben egy víz után kutakodó kínai paraszt rátalált a föld mélyén rejtőző Agyaghadseregre, valahol Kína középső részén, Lintung megyében. Az esetből világszenzáció lett, a régészek hosszadalmas munkával ásták ki a Kr. e. 3. században élt Csin Si Huang-ti óriási síremlékét.

 
Joseph Duveen- A régiségkereskedők fejedelme

Joseph Duveen- A régiségkereskedők fejedelme

A 19. század végén hatalmas műtárgyfolyam indult meg Európából az Egyesült Államok felé. Az olcsó amerikai gabona leverte az élelmiszerárakat és tönkretette a mezőgazdaságból élő földbirtokosokat. Az elszegényedett arisztokraták elkezdték eladni műgyűjteményeiket. Tizianók, Rembrandtok, Fragonard-ok, brüsszeli kárpitok és reneszánsz komódok keltek át az Atlanti-óceánon, hogy a vasútépítések és az olajkoncessziók körüli ügyes spekulációkból meggazdagodott milliomosok vadonatúj palotáit díszítsék. Az amerikai pénzoligarchia kezdetben befektetési szándékkal vásárolt, de a műgyűjtés rövid idő alatt apáról fiúra szálló hagyománnyá nemesedett. Az új műértő réteg megszületésében kulcsszerepet játszott egy leleményes műkereskedő, Joseph Duveen, akinek kezén – becslések szerint – az Egyesült Államok múzeumaiban őrzött összes régi festmény legalább háromnegyede ment át.
 

 
A Nílus- völgyi Jacko

A Nílus- völgyi Jacko

A Michael Jackson-láz a múzeumokat is elérte. Nem, nem a Guggenheim ütött össze pár hónappal a tragikus haláleset után egy utazó sikerkiállítást a pop királyáról. A Jacko-hívők a chicagói Field Museumba zarándokolnak, hogy leróják tiszteletüket a szupersztár előtt.

 
Az ifjú Rembrandt

Az ifjú Rembrandt


Nem nagyon van a fotográfia feltalálása előtt működő művész, akinek arcvonásait jobban ismernénk, mint Rembrandtét. Szinte belénk vésődött krumpliszerű orra, fürkésző, kissé eszelős tekintete, seszínű, kócos szőrzete. Láttuk már elegáns ficsúrként, büszke festőfejedelemként, görög filozófusként, lecsúszott földönfutóként és reményvesztett öregemberként is. A holland festő ugyanis – önelemzésből vagy egoizmusból – időről időre megfestette saját portréját. Jelenleg is több tucat önarcképét tartja számon a szaktudomány. Most viszont – az Art Newspaper beszámolója szerint – előkerült a festőzseni legkorábbi arcképe, ami 16 éves ifjúként ábrázolja.

 
Üvegművészet leporolva

Üvegművészet leporolva

A 12. századból már írásos forrásokkal rendelkező muranói üvegművészet erősen ellaposodott az utóbbi időben. A Velence melletti kis sziget hajdan a világ legfelső elitjét szolgálta ki luxusminőségű tükrökkel és üvegcsillárokkal, ma elsősorban a tömegturistának gyártja a tucat csecsebecséket. Azért is volt nagy meglepetés az idei Velencei Biennále kapcsolódó rendezvénye, a Glasstress, ami a legjobb kortárs művészek – videoanimációtól az installációkig terjedő – munkáit vonultatta fel. (Ebbe beletartoztak Jan Fabre maguk alá piszkító, párkányon üldögélő galambszobrai és Mona Hatoum tarka üveg kézigránátjai is.)

 
Kortársak a stadionban

Kortársak a stadionban

A lerobbant hazai sportlétesítményeket nézve kissé hihetetlen: két különböző amerikai focicsapat – egymástól teljesen függetlenül – befektet a kortárs művészetbe. A Miami Dolphins egy helyi neo-pop festővel, Romero Brittóval díszítteti a stadion bejáratát az őszi idényre.

 
Vigyázat! Frissen mázolva – kortárs hamisítványok

Vigyázat! Frissen mázolva – kortárs hamisítványok

2009. november 20-án az Artmagazin meghívott szakértő vendégei a hazai műtárgy-hamisítás múltjáról és jelenéről beszélgettek. Mit tegyünk, ha hamisítványt találunk? Vessük a tűzre, hogy ne mérgezzék a műkereskedelem köreit? Bízzunk mindent a szabad piacra, ami rendezi önmagát? Vagy szervezzük meg a hamisítók tetten érésének jogi és szakmai hátterét? Miért nincs benne a Büntető Törvénykönyvben a műtárgyhamisítás? Érvek és ellenérvek, szövevényes történetek, krimibe illő esettanulmányok. Az Artmagazin Fórum vendégei: Virág Judit, Martos Gábor, Molnos Péter és Vukán Béla.

 
Frida Kahlo öröksége

Frida Kahlo öröksége

A műkereskedelem jellemzően nem dolgozik nagy profittal, de mindig ott bujkál benne a nagy felfedezés lehetősége. A kincstalálás izgalma és sikere. Azért kacsingatnak a galériások mindig a szűz területek felé, mert onnan várható a nagy fogás. A későn rehabilitált életművek viszont mágnesként vonzzák a hamisítókat és a neppereket is, hiszen a dokumentum-hiányos pályaívbe bárhol beilleszthető egy-két frissen gyártott műtárgy, amire a kincskereső gyűjtők és kereskedők ragadozóként csapnak le. Ez történt az orosz avantgárd festőkkel a hatvanas években és ez történik Frida Kahlóval a szemünk láttára.

 
Top 10 festmény

Top 10 festmény

Melyikek a legnépszerűbb képek? Amik a múzeumok legelőkelőbb falán lógnak? Vagy amiket a legtöbbször reprodukálják a színes albumokban? Esetleg amelyikért a legmagasabb összeget fizeti ki egy vásárló? A legbiztosabb mérce az, ha megnézzük, melyik képet viszik haza a legtöbben. Erre is van egy furcsa mérőszám: a festménymásolatok listája. Egy nagy amerikai reprodukció-forgalmazó internetes cég, az overstockArt.com összesítette a 2000-es évek favoritjait. Következzék hát a Top 10 műalkotás – az elmúlt tíz év eladásai alapján.

 
Maxxi

Maxxi

Az olaszok mindig is kicsit másképp álltak hozzá a művészethez. A turizmus szempontjából persze a klasszikusokat erőltetik, de azt ki gondolta volna, hogy eddig még nem volt valódi állami kortárs művészeti múzeumuk!? De az ezredfordulós múzeum-boom idén elérkezett Rómába is, a kulturális minisztérium novemberben megnyitotta a XXI. Századi Művészetek Nemzeti Múzeumát.
 

 
Hamis Kippenberger?

Hamis Kippenberger?

A modern művészet históriája leírható kocsmák történetével is, Folies-Bergères bárjától kezdve, a zürichi Cabaret Voltaire-en keresztül, a New York-i Studio 54-ig. Ebben az elbeszélésben igen előkelő hely járna Michel Würthle berlini Paris Barjának, a mind mái üzemelő, legendás német művészkocsmának. Az öntörvényű világcsavargó, Martin Kippenberger is jó párszor megfordult itt a nyolcvanas években. A tragikusan fiatalon elhunyt Kippenberger itt bonyolította le első eladását 1981-ben: a kocsmárosnak ajándékozott egy teljes festménysorozatot az ingyenes fogyasztásért cserébe.

 
Diétás Mona Lisa

Diétás Mona Lisa

Az nem meglepő, hogy minden kor a saját érdeklődése szerint írja újra az örök klasszikusok  értelmezését, hiszen a művészettörténész a jelenre utaló nyomokat keres minden műalkotáson. De az azért mégiscsak túlzás, hogy napjaink zavaros táplálkozási szokásait lássuk meg egy félezer éves remekműben. Kapaszkodjanak meg: egy palermói kutató diétára fogná a Mona Lisát, mert táskás szemeiből a túl magas koleszterinszintre következtetett! Reneszánsz kórtan fanatikusoknak.

 
Hamis Michelangelo?

Hamis Michelangelo?

Az olaszok ismét Michelangelóért lelkesednek. Egy alig fél méter magas, festett fa Krisztus járja az országot, hatalmas érdeklődéstől kísérve. Jelenleg a nápolyi püspökség múzeumában látható, de az elmúlt egy évben végigturnézta fél Olaszországot, bemutatták már XVI. Benedeknek és kis híján Obama elnöknek is. A gond csak az, hogy egyre több szakértő mondja a feszületről, hogy nem Michelangelo alkotása. Vizsgálódik a számvevőszék, érik a kultúrpolitikai botrány.

 
Elégett Caravaggio

Elégett Caravaggio

Caravaggio nehéz ember volt, életrajzírói feljegyezték róla, hogy mennyit kötekedett, hogy rendszeresen keveredett verekedésekbe, Rómából épp egy gyilkosság miatt menekült el, később pedig a máltai börtönök vendégszeretetét is megismerhette. Kevés olyan figurája van az itáliai művészettörténetnek, akihez jobban illene egy maffia-ügy, mint az zabolátlan Caravaggióhoz. De ettől még szomorú a napi sajtóban lábra kapott híresztelés, miszerint a 17. századi Itália legeredetibb festőjének legutolsó alkotása a szervezett bűnözés áldozata lett.

 
Kis magyar pornográfia

Kis magyar pornográfia

Lehet sopánkodni. Egy politikus korlátozni szerette volna a művészi szabadságot! A progresszív képzőművészet képviselői és hívei váratlanul új impulzust kaptak. Noha Magyarországon a kortárs kiállítások az értelmiség jó részét hidegen hagyják, a Kis magyar pornográfia című tárlatot megelőző rendkívüli fejlemények váratlanul hatalmas publicitást biztosítottak egy kortárs alkotás számára.

 
Hamis Murillo

Hamis Murillo

A Szent Katalint ábrázoló Murillo-festmény a spanyol barokk piktor fiatalkorát bemutató kiállításon látható most éppen Bilbaóban. Már ha az eredetivel van dolgunk! A képet a spanyol uralkodók igen előkelő diplomáciai ajándékként használták a 19. században – nem is egyszer. Azt gondolhatnánk, hogy a koronás fők nagyvonalúan bánnak gyűjteményük kincseivel. De nem mindig, néha kicsinyes csalásokra is képesek, akár éppen a katolikus királyok legfőbb szövetségesével, a Vatikánnal szemben.

 

 
Kritikusi önvizsgálat

Kritikusi önvizsgálat

A debreceni Modemnek többször főhetett már a feje a kritikától, legutóbb a Gerhesféle Kósa Lajos műanyag büszt váltott ki heves össztüzet a napi sajtóból – miközben a szinte a semmiből létrejött intézményben egymást érik a hatalmas tömegeket vonzó tárlatok. Kezdve a nyitó szenzációval, Az igazi da Vincivel, ami bebizonyította, hogy egy vidéki város vadonatúj kulturális intézménye is bevonzhat több mint százötvenezer látogatót. Ez az imponáló start folytatódott az olyan hiánypótló életműtárlatokkal, mint a nagy sikerű Aba-Novák Vilmos-bemutató vagy a Bukta Imre-retrospektív.

 
A pannon Botticelli - Interjú az esztergomi studiolo restaurátorával, Wierdl Zsuzsanával

A pannon Botticelli - Interjú az esztergomi studiolo restaurátorával, Wierdl Zsuzsanával

2007. június 8-án bombaként robbant a hír: az esztergomi studiolo reneszánsz falképeit Sandro Botticelli készítette. A szenzációs felfedezés mögött
a restaurálásokat tíz éve vezető Wierdl Zsuzsanna és az ELTE művészettörténész
professzora, Dr. Prokopp Mária kutatásai álltak. A Firenzében bejelentett új attribúciót felkarolta a politika és felkapta a média – csak a szakma fogadta
hűvös elutasítással. Művészettörténész körökben sokan csóválták a fejüket, de
a nyilvánosság előtt kevesen vállalták fel véleményüket. Dolgozhatott-e egy sztárfestő az esztergomi várhegyen? Miről árulkodnak az átfestések alól előkerült eredeti rétegek? Működhet-e a stíluskritika a nedves vakolatra készült
alárajzolás és alászínezés alapján, ha a freskó felső rétege, maga a” festmény”,
lekopott? És főként: mekkora művészeti piacot jelentett a quattrocento Magyarország? Az Artmagazin a falkép restaurátorát faggatta az elmúlt
évtized legnagyobb vihart kavart hazai régészeti felfedezéséről, a lekapart rétegekről, Botticelli-attribúción ülő átokról és a legújabb hipotézisekről.

 
Kortársak a Vatikánban

Kortársak a Vatikánban

A művészet és az egyház folyamatosan távolodott egymástól az elmúlt két évszázadban. Bár a hajdani papi mecenatúra intézménye már sosem fog visszaállni, a Vatikán igyekszik kibékülni a kortárs művészekkel. 45 évvel ezelőtt VI. Pál pápa tett történelmi lépést a modern művészek felé, majd tíz évvel ezelőtt II. János Pál intézett levelet az alkotókhoz. Most XVI. Benedek – elődei nyomában járva – meghívta a világ számos ismert művészét egy római találkozóra. A Vatikán komoly kortárs művészeti programot tervez.

 
Vigyázat! Frissen mázolva! I. (Esetleges esettanulmány)

Vigyázat! Frissen mázolva! I. (Esetleges esettanulmány)

Konok Tamás festőművészt valamikor ez év késő tavaszán felkereste egy gyűjtő ismerőse azzal, hogy felkínáltak számára egy Konok-munkát, ám részben a kompozíció kvalitásai, másrészt a képért kért gyanúsan kedvezőnek tűnő ár miatt neki fenntartásai vannak. A festő megnézte az állítólagos munkájáról készített fotót, és egyértelműen kijelentette: a képet nem ő festette.