Pusztuló múlt – A szocreál utóélete

Pusztuló múlt – A szocreál utóélete

A művészettörténészek körében a rendszerváltás után egyértelművé vált, hogy a szocialista realizmus – kissé pejoratívan: szocreál – a „rövid” ötvenes évek hivatalos művészetét jelenti. (Lásd Szücs György szócikkét a Kortárs magyar művészeti lexikonban.) A kommunista kultúrpolitika negyven évig hivatalosan nem váltotta le a szocialista realizmust, de a hatvanas években diszkréten és csöndben átpártolt a sztálinista, akadémikus szocreálról egy elvontan baloldali, félig modernista köztéri stílushoz.

 
Kísérletek láthatatlan művekkel - Kamen Sztojanov – Felejtsd el, nem engedhetjük meg magunknak

Kísérletek láthatatlan művekkel - Kamen Sztojanov – Felejtsd el, nem engedhetjük meg magunknak

A világ és azon belül a mikroelektronika úgy alakult, hogy a műalkotásokat egyre kevesebbszer vehetjük szemügyre testközelből. Inkább interneten, mailen küldött csatolmányként, tévében látunk művészi produkciókat, vagy csak elbeszélésből értesülünk az egészről.

 
Csókos Klimt

Csókos Klimt

A bécsi Belvedere – az előzetes várakozásokkal szemben – nem állíttatja helyre Gustav Klimt utolsó műtermét idén, a leghíresebb osztrák festő halálának kilencvenedik évfordulóján. Viszont rendez egy óriási tárlatot Klimt híres-neves Csókjával a középpontban. Méghozzá olyan rekonstrukciós körítéssel, ami a műteremházat hiába kereső Klimt-zarándokokat is megrendítheti: újjáépítették a „Kunstschau 1908” (vagyis az 1908-as Művészetszemle) című, száz évvel ezelőtti kiállítást.

 
Bilbaói fiaskó

Bilbaói fiaskó

Miután a nemzetközi kortárs művészet működtetésében egyre riasztóbb súllyal van jelen a piaci szemlélet, sok szakértő közgazdasági ismereteket kér számon a múzeumigazgatókon. A múzeum nem a humán értelmiség félhomályos fészke többé, hanem sikerben és pénzben fürdőző látványtár. Ahol a méregdrága sztárművészeket felszentelik.

 
Wagner a szemnek

Wagner a szemnek

Volt régebben, a VHS kazetták dicső közelmúltjában egy kedves videóm: a Rózsalovag némafilmen. Kétségbeesett és szükségszerűen elbukott harc, mégis nemes, menteni a menthetőt, tudjuk, hogy a zene a lényeg, de annyira, annyira szeretjük a zenét, hogy azt reméljük, a puszta történet is fölidézheti majd a dallamokat. Nem idézi föl, éppen a lényeg hiányzik, olyan, mint Toscanini pálcáját mutogatni, vagy a Figaro házassága prózai változatát játszani, bohónak bohó, de kit érdekel, hogy a lakáj mit machinál a levelekkel.

 
Mecenatúra

Mecenatúra

Az Amadeus-ösztöndíj hosszú és szívós munkával a képzőművészeti színtéren kiépülő pályázati rendszer fontos résztvevője lett. Az alapítványt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető tanára, Baranyay László professzor még 1993-ban hozta létre, a hirtelen piaci körülmények közé került komolyzenei tehetségek felkarolására.

 
Guggenheim Vilniusban

Guggenheim Vilniusban

A nyakas litván nép évtizedeken keresztül ellenállt az erőszakos oroszosításnak (a balti államok között messze itt a legalacsonyabb az oroszok aránya), most viszont szabad országként önként engedi be fővárosába a nagy szomszédot. 

 

 
Peggy Velencében

Peggy Velencében

1948-ban, hatvan esztendővel ezelőtt utazott Peggy Guggenheim, a korosodó, krumpliorrú amerikai milliomoslány Velencébe, hogy megmutassa szenzációs modern gyűjteményét az európaiaknak. Peggy, aki a múzeumalapítványt gründoló dúsgazdag Solomon nagybácsihoz képest szűkös pénzügyi lehetőségekkel rendelkezett, élt-halt az avantgárdért.

 
Piramis©

Piramis©

Az első piramis építőmesterét, a zseniális hivatalnokot, Imhotepet istennek tartotta a hálás utókor Egyiptom földjén. Az Európából érkező kalandorok és kincsvadászok már jóval kevesebb tiszteletet tanúsítottak iránta, el is rabolták az ókori civilizáció emlékeiből, amit csak a sivatag engedett. A mai egyiptomi kormány szélmalomharcot folytat a neves európai múzeumokat díszítő egykori leletek visszaszerzéséért.

 
Nóra jelenti: Szerelemáradat

Nóra jelenti: Szerelemáradat

Agresszív férfiököl, mintha ütésre állna, ujjain az aranygyűrűk a L O V E feliratot adják ki. Isaac Julien fotójával hirdetik a True Romance kiállítást. Etetős, egyértelmű, akár vicces kép, pusztán ennyiből még nem lehet eldönteni: csak színes vagy jó is az anyag, ami a szerelem allegóriáit veszi sorba a reneszánsztól a mostig. Kunsthalle-pólóban ül a teremőr fiú, kíváncsi lennék, hogy rotálják-e őket is, mint mondjuk a Zarában a próbafülkétől a pénztárig, a női osztálytól a gyerekig, de itt jó lehet lenni. Rögtön például Marina Abramovic Rest Energy című filmjének egy kockája fogad, férfi és nő egymással szemben, köztük egy íj, amit ketten két oldalról feszítenek, fehér ingben, fekete aljban, tartják csak végtelenül. Olyan, mintha egy partin epres pezsgő helyett dupla vodkát adnának welcome drinknek. Oké, akkor így szórakozunk.

 
Művésznő vagy kurtizán? - Anita Berber (1899–1928) tündöklése és bukása

Művésznő vagy kurtizán? - Anita Berber (1899–1928) tündöklése és bukása

A Színházi Élet című lap 1923-ban arról adott hírt, hogy a berlini „meztelen táncosnő”, Anita Berber szenzációs fellépése a budapesti Parisian Grillben estéről estére tomboló sikert arat.[1] A mindössze huszonhárom éves, de nagy múltra visszatekintő, hírhedt díva akkori férjével, az extravagáns Sebastian Droste mozgásművésszel Bécsből érkezett, ahonnan botrányos viselkedésük miatt kiutasították őket. A sajtó őrjöngő tapssal ünneplő pesti közönségről tudósított, amely felfokozott érdeklődéssel figyelte az egzotikus kosztümökben és szokatlan összeállítású díszletek között játszódó táncjeleneteket. Persze a műsor kihívóan feltárulkozó, akár szemérmetlennek is értékelhető előadásmódja megosztotta a nézeteket. A konzervatív szemléletű lapok újságírói, a közerkölcs védelmében felháborítónak tartották a színházi eseményt.[2]

 
Festmények az Albertinába!

Festmények az Albertinába!

Albert Kázmér szász-tescheni herceg különös érdeklődéssel viseltetett a grafikák iránt. Ennek a szenvedéllyel kevert vonzalomnak az eredménye lett a százezres nagyságrendű grafikai gyűjtemény, a ma már egymilliónál is több papíralapú műalkotást őrző Albertina alapja. A bécsi múzeum – olyan remekművekkel, mint Dürer nyúl-tanulmánya – biztosan dobogós a világ grafikai gyűjteményei között. Klaus Albrecht Schröder, az Albertina igazgatója most mégis megtörni készül az intézmény tiszta profilját.

 
Művészeti szupermarket

Művészeti szupermarket

Nem mindenki leli örömét a kereskedelmi galériák kihipózott, steril közegében, ahol kenetteljes kereskedők tukmálják portékájukat az egyszerű halandóra. Viszont vétek lenne a kortárs művészeti piac konjunktúráját kihagyni – fogalmazódhatott meg Christian Smretschnig fejében, aki megálmodta és létrehozta Ausztria első művészeti szupermarketjét.

 
Boldogságmúzeumok

Boldogságmúzeumok

Alig ötszáz méterre Abu-Dzabi partjaitól, a Boldogság-szigetnek nevezett, 27 négyzetkilométeres, természetes földdarabon minden idők legnagyobb és legösszetettebb építészeti beruházása zajlik. (Artmagazin 2007/1., 29. o.) A Föld ismert kőolajtartalékának majd tíz százaléka fölött rendelkező közel-keleti emirátus 2018-ra készül el a lenyűgöző méretű és árú luxusnegyeddel. A Boldogság-szigeten világhírű múzeumok leányvállalatai és újdonsült intézmények gondoskodnak majd a turisták szórakoztatásáról. A tervnek sikerült megnyerni a világ legnagyobb sztárépítészeit.

 
Gaál István, a film- és képrendező

Gaál István, a film- és képrendező

A Filmcritica című olasz szakmai lap 1966 januárjában megkérdezett huszonkét filmkritikust, mely filmeket tartja az elmúlt esztendő legfontosabb filmjeinek. Az első tíz között volt a Sodrásban. A G -A-Á-L betűkből képzett tulajdonnevet ekkor egy sorban írták B-U-N-U-E-L, L-O-S-E-Y, T-R-U-F-F-A-U-T, G-O-D-A-R-D, K-A-Z-A-N, P-A-S-O-L-I-N-I nevével. Most azonban kanyarodjunk vissza a fotóihoz, amelynek többségét ebből a könyvből ismerheti meg először az olvasó. Ezekről, mint már az írás elején kiderült, eddig Gaál azt állította, hogy számára nem fontosak, csak olyan menet közbeni ujjgyakorlatok, motív-gyűjtések két mozgófilm között.

 
A megtalált Paradicsom

A megtalált Paradicsom

„Igazán minden igényt kielégítő kiállítás. A szem és az intellektus elkényeztetése.” – Ez a legkevesebb, ami a bécsi Gartenlust, avagy a Kert a művészetben című kiállításról elmondható, ami több helyszínen is fogadja az érdeklődőket. Maguk a helyszínek fontos részét képezik a kiállítási koncepciónak. A barokk korban épült, díszes parkkal körülölelt Belvedere, amelyből, mint neve is elárulja, rendkívül szép kilátás nyílik a környező vidékre, valamint a Duna másik partján elbújó Augarten, természetes parkjával ideális környezetet biztosít „a kert a kertben”-gondolat megvalósulásához.

 
Reök-palota

Reök-palota

Újabb láncszemmel bővült a 21. századnak megfelelő, kultúrmenedzser-szemléletű, vidéki múzeumhálózat.Az összevonásokkal és forráshiánnyal küszködő megyei múzeumrendszer mellett sorra nyílnak az önkormányzati kultúrközpontok a magyar nagyvárosokban. Kielégítve a múzeum-boom fogyasztóinak étvágyát. A debreceni Modem után most a Dél-Alföldön a sor: a következő versenyző Szeged.

 
Rippl a Vadak között - Egy magyar kép Houstonban

Rippl a Vadak között - Egy magyar kép Houstonban

Egy ország képzőművészetének súlya, nemzetközi megítélése leginkább abban mérhető, milyen művekkel van jelen a világ jelentős múzeumainak állandó és időszakos tárlatain. Magyarország helyzete ebben a tekintetben rendkívül ambivalens: ahol feltűnünk – leginkább a 20. századi fotóművészet területén – kizárólag olyan művészek alkotásai kerülnek közönség elé, akik emigránsként váltak világhírűvé, s így individuális jelenlétük nem vagy csak elenyésző mértékben kapcsolódik össze szülőhazájuk elismerésével. Kertész, Brassai, Capa és Moholy-Nagy a műfaj ikonjaivá vált alkotásai szinte kivétel nélkül a francia és német fotóművészet két világháború közötti alkotásaiként kerülnek bemutatásra, míg például Drtikol, Sudek és Funke műveit mint az Osztrák–Magyar Monarchiától függetlenné váló Csehszlovákia művészetének kiemelkedő eredményeit tárják a közönség elé.
Festészetünk jelenlegi nemzetközi megítélésével kapcsolatban ilyen gond fel sem merül: hírünk nincs, jelenlétünk elhanyagolható.