Gyönyörű dolgok, nagy művésznő volt!

Gyönyörű dolgok, nagy művésznő volt!

A bécsiek kedvelt festőnőjét még élete utolsó éveiben is gyakran lehetett látni, amint felszerelését jellegzetes kis kocsiján tolva motívumot keres a Práterben. Fiatalkora legszebb képeit is ott festette, mint az osztrák festészet történetében meghatározó Schindler-kör tagja, sőt inkább mint Schindlerrel együtt alkotó szuverén festő, aki sokat tett azért, hogy a művészi tehetséggel megáldott/ megvert nőket a konzervatív művészeti közeg.

 
Mindig tisztább formákkal dolgozik az ember, nem összemaszatolva...

Mindig tisztább formákkal dolgozik az ember, nem összemaszatolva...

Mindig nagyon érdekes, ha fel lehet fejteni, milyen élettények, élmények határozták meg egy pálya kialakulását. Esetünkben például azt, milyen történések, vonzódások alakították azokat a választásokat, amelyek eredményeképp itt áll előttünk egy nemzetközileg is érvényes művészet és egy egészen kivételes hatású művészszemélyiség.

 
Násfák és serlegek

Násfák és serlegek

Szecessziós ékszereink legszebb darabjai és a magyar labdarúgó vándortrófea ugyanazon kéz munkái: a mély tüzű zománcra és csillogó ékkövekre fordított szűrhímzés a női szíveket, a kupaserleg a férfiakét dobogtatja meg.

 
WARDEINER WERKSTÄTTE

WARDEINER WERKSTÄTTE

A századelő egyik legnagyszerűbb magyar építésze, Vágó József legnívósabb budapesti épületei közül sok elpusztult. Szülővárosában, Nagyváradon azonban minden megvalósult terve áll még. A testvérével, Vágó Lászlóval közösen tervezett villa lehetőséget ad a régiónak egy európai jelentőségű múzeum kialakítására.

 
Goya unokája

Goya unokája

Biztos kevesen tudják, hogy amerikai léptékkel mérve a mexikói határtól nem messze fekvő Dallasban van egy kis Prado, komplett spanyol gyűjteménnyel. Nemrég, a múzeum 50. születésnapi ajándékaként érkezett ide egy különleges mű.

 
Az emlékezet konoksága

Az emlékezet konoksága

Vízben álló tárgyak, amelyek kognitív disszonanciát tartanak fenn az általunk felfogható időn túl, miközben mégis az ellentétek összebékítésének emlékműveivé válnak. Tengerben álló kapu, vízben ázó zongoraváz, gémeskút egy tóban, amik között önállóan mozgó, evezős ágy-járat közlekedik.

 
Tahiti Madonna a napfény városában

Tahiti Madonna a napfény városában

Moholy-Nagy köztudottan remek tanár volt, de milyen lehetett vajon gimnazistaként? A cikkből megtudhatjuk, miként támogatta a szegedi kamasz irodalmi szárnypróbálgatásait Juhász Gyula és Móra Ferenc, honnan származtak első információi a villamosságról és a mozgóképről, kiderül, hogyan, de főleg kiről készült egyik korai portréja, valamint hogy nemcsak szervezője, de egyik főszereplője is volt az első szegedi avantgárd kiállításnak 1919-ben, és felbukkan Milkó Nyuszi is.

 
Bevezetés a grúz avantgárdba

Bevezetés a grúz avantgárdba

Az orosz avantgárd nem ismeretlen a magyar közönség számára, utoljára tavaly, a Nemzeti Galériában találkozhatott többek között Vaszilij Kandinszkij, Natalja Goncsarova és Mihail Larionov képeivel. De mit tudunk a grúz avantgárdról? 

 
Jászai tere, Kornélia neve

Jászai tere, Kornélia neve

Az Osztrák–Magyar Monarchia festészetét bemutató kiállítás szerzőnk, P. Szűcs Julianna által is említett érdekességei közül alán a legnagyobb meglepetést Paczka Kornélia Jászai Mariról festett grandiózus képe jelentette.

 
Titkos album

Titkos album

Karikatúragyűjtemény csodálatos visszatérése keletkezése színhelyére, Isztambul diplomatanegyedébe, a régen Perának nevezett Beyoğlu kerületbe. Libanoni keresztények, örmények, görögök, törökök, oroszok, angolok, osztrákok, németek, olaszok, perzsák intrikája és lazítgatása a Boszporusz partján.

 
A „DADAZÓFUS”

A „DADAZÓFUS”

Vége a DLADLA-nak! A Magyar Képzőművészeti Egyetem DLA képzésén pallérozódó művészek dada kiállítása ma este 18:00-kor katalógusbemutatóval és Fajgerné Dudás Andrea DADA BABA című performanszával zárul. A DADA BABÁval Fajgerné öt olyan képzőművésznőre reflektál, akik meghatározó alakjai voltak a dada mozgalomnak és képzőművészként jelentős műveket hoztak létre. Megidéződnek többek között Emmy Ball-Hennings performansz-ruhái, Sophie Taeuber-Arp dada-babái, Jacqueline Chaumont táncmozdulatai, Hannah Höch kollázsai és Baroness Elsa von Freytag-Loringhoven versei. Fajgerné a felkészülés során többek között A „DADAZÓFUS” – Egy nő a dada forgatagban: Hannah Höch című cikkünket is használta.

 
A KERET SOSEM MARGINÁLIS KÉRDÉS

A KERET SOSEM MARGINÁLIS KÉRDÉS

Sorozatunk ötletét egy szokatlan kiállításból merítettük. Néhány hónapja a Kieselbach Galéria tulajdonosa, Kieselbach Tamás megunva a galéria raktáraiban halmozódó felesleges kereteket, felhordatta őket a kiállítóterekbe, és az így keletkezett grandiózus installációt elnevezte Keret-erdőnek. Ez több kérdést is felvetett: ennyi képet kellett szerinte átkeretezni? Ennyire rossz az itthoni keretezési kultúra? (Hiszen különben hogy gyűlhetett volna össze ennyi kép nélküli keret?) Mi lehet a levetett keretek sorsa? Rá lehet vágatni őket más képekre, vagy kerüljön mindbe tükör? Egyáltalán mi a jó keret, minek alapján választanak a biztos ízlésű műértők, és ki számít biztos ízlésű műértőnek? A festők maguk értenek-e a keretezéshez? Milyenek a magyar keretezési hagyományok? Ezeket a kérdéseket feszegetjük, az első részben némi higgadt történeti áttekintést adva a magyar kerettörténetről, múzeumi háttérrel.


 

 
TOTÁLIS MOST –  Sci-fik, ufók, X-akták és a valóság: az F–16-osok

TOTÁLIS MOST – Sci-fik, ufók, X-akták és a valóság: az F–16-osok

Pörög a Nextfeszt, az új generáció fesztiválja a Trafóban. Ennek megfelelően a hely alagsori galériájában bemutatkozó képzőművészek is igen fiatalok, mi viszont már többükre felfigyeltünk. 2016 áprilisában például Fridvalszki Márkkal foglalkoztunk: Sirbik Attila, a St. Euphemia című regény szerzője vezetett végig egy számos kérdést felvető, szubjektív gondolatmenetet 88. lapszámunkban. Miben gyökerezhet, ha egy képzőművész a haditechnológiában látja meg a szépséget? Milyen választott művészi technikák következnek a digitális eszközök működésének hibáiból? 

 
ÉLJ AZ EGÓNAK

ÉLJ AZ EGÓNAK

Egy műteremben nézelődve a készülő munkák, a használatban lévő eszközök, az összevissza javított jegyzetek láttán nem alaptalanul érezzük úgy, hogy szinte látjuk, mi jár a tulajdonos fejében. Vannak olyan alkotók, akik inkább megtartják a műhelytitkokat, másokhoz bátran be lehet kopogtatni, sőt olyanok is vannak, akik művészeti programjuk részeként mutatják be saját munkafolyamataikat. William Kentridge az utóbbiak közé tartozik.

 

 
MÁS KÉP?

MÁS KÉP?

Egy kiállítás, amely alkalmat ad arra, hogy választ találjunk egy nem igazán fontos, mégis mindenkit érdeklő kérdésre: látszik-e a festményeken, egyéb műtárgyakon, hogy alkotójuk vagy épp a modell leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű stb.? Lelőjük a poént: hol igen, hol nem.

 

 

 

 

 
HA MEGTANULJUK EGYMÁST SZERETNI, AKKOR ÉLÜNK, HA MEG NEM, AKKOR NINCS TOVÁBB...

HA MEGTANULJUK EGYMÁST SZERETNI, AKKOR ÉLÜNK, HA MEG NEM, AKKOR NINCS TOVÁBB...

A kétévente megrendezett OFF-Biennálé fő témája idén a Gaudiopolis, vagyis inkább a Gaudiopolis kapcsán az, hogyan lehet új életet indítani romokon, szétvert struktúrákon.


 

 
365 IDEGEN TÁRGY MEGTISZTÍTÁSA

365 IDEGEN TÁRGY MEGTISZTÍTÁSA

Első látásra azt érezzük, akármilyen szép, színes dolgok vannak is itt gondosan sorba rendezve egy különleges felületen, valami nem stimmel. A furcsa érzés csak fokozódik, amikor kiderül, hogy a műtárgyleírásban annak kellene szerepelnie, anyaga: szappan, beton. És még csak hozzájuk sem lehet férni...


 

 
VIRÁG AZ EMBER

VIRÁG AZ EMBER

Látszólag ez is csak egy olyan festmény, ami alól szépen kikoptak a szimbólumok. Már úgy értem, hogy mindig elmondják, hogy akik ott vannak a háttérben, miért vannak ott, mire utalnak, meg mire a vár meg az arany égbolt. Csak hát ha az embernek semmi érzéke nincs a szimbólumokhoz, az nem csak azt jelenti, hogy neki magának nem szól a világ másról, csak a világról, a rózsa az rózsa (és most nem mondom tovább), a fején szennyeskosarat cipelő ember csak a fején szennyeskosarat cipelő ember, és nem azt súgja a fülébe, hogy mindjárt kimossák a mi szennyesünket, a szennyes lelkünket. Nem is csak úgy a mi lelkünket, de az emberiség lelkét. Visszajön a felelősség, hamarosan mi koszoljuk össze a saját ruhánkat.

 

 
Allegro Barbaro

Allegro Barbaro

Régebbi összeállításunk duplán aktuális: egyrészt a hónap végéig még látható a #Bartók kiállítás a Ludwigban, másrészt decemberben, a Kieselbach Galéria 2016-os karácsonyi árverésén rekordáron, 170 millió forintért kelt el Tihanyi Lajos 1908-ban Párizsban készült látképe. A festmény kikiáltási ára 34 millió forint volt, magyar fauve munkájáért eddig még sosem fizettek ekkora összeget. 

Az alábbi összeállítás a Musée d’Orsay 2013-as Allegro Barbaro című kiállítása, valamint az ugyanebben az évben, a budapesti Nemzeti Hangversenyteremben megrendezett „Bartók­-maraton” kapcsán készült, és Bartók vonatkozásában hoz példákat a magyar festészeti megújulásra, zene és képzőművészet akkori kapcsolódási pontjaira. Emellett bemutatja, hogy a magyar modernizmus Párizsba szakadt képviselői milyen élményeket olvasztottak be munkáikba a francia fővárosban töltött időszakból. Ezek közé a tapasztalatok közé tartozik az a látvány is, amelyet a siketnéma Tihanyi Lajos a Pont St. Michel (Párizs)*címmel festett meg 1908-ban. A rekordáron elkelt festményen az a motívum jelenik meg, amit abból a párizsi ablakból festett Tihanyi, amely mellett éppen Matisse lakott.