Rembrandt és egyebek

Rembrandt és egyebek

Bédekkerünk a kiállításhoz. Szó esik benne a világ legszebb csendéletéről, egy rendkívül jól teljesítő kacsáról, festőnőkről, egy festő kocsmájáról, Rembrandt tanulóéveiről, és azt is megtudhatjuk, mely művek jártak már régebben is Budapesten, a híres gyűjtő, Nemes Marcell jóvoltából.
 
Imádunk, Isabella!

Imádunk, Isabella!

Lehet, nem így volt, mégis az jutott eszembe, hogy olyan lehetett Isabella Stewart Gardner fényűző velencei villaként megépült múzeuma Boston közepén, mint a Gehry-féle Guggenheim ezüsthullámai Bilbaóban – elkerekedett szemmel nézhetett sok decens őslakos: hogyan került ide, az űrből jött ez a ház?
 
Czóbel helye és szerepe a háború utáni Szentendrén

Czóbel helye és szerepe a háború utáni Szentendrén

Amíg a két világháború között a magyar festők jó része keresztül-kasul bejárta Európát, addig az ötvenes években, az utazási szabadság megvonásával már csak gondolatban vagy emlékeik felidézésével juthattak el Nyugatra. Kivéve Czóbel Bélát, aki a teleket feleségével továbbra is Párizsban töltötte, viszont alig állított ki Magyarországon. Hogyan élték meg a szentendrei művésztársak Czóbel irigylésre méltó kiváltságát? Cikkünkből az is kiderül, mi állt a számukra engedélyezett utazási szabadság hátterében és hogyan nyílt meg mégis több száz fős közönség jelenlétében Czóbel egyetlen ötvenes évekbeli szentendrei kiállítása.
 
Idei Artmagazin díjasunk: a Trapéz

Idei Artmagazin díjasunk: a Trapéz

Ahogy azt az Artmagazin Online-on már írtuk is, az Artmagazin standszépségmérő bizottsága – Mucsi Emese, Szikra Renáta, Topor Tünde és Winkler Nóra – az aranyalma- jelet, nagy sajtóérteklődés közepette, a fiatal galériának számító Trapéz falára tapasztotta az idei Art Marketen.

 
Scheiber nemes ponyvái

Scheiber nemes ponyvái

Milyen festő Scheiber Hugó? Jó vagy utálni való? Hogy lehetnek egy pályán ekkora kilengések: kapcsolódások a korszak legnagyobb nemzetközi neveihez, közös fotókkal, közös kiállítással, és majdnem ugyanakkor egy pár virsliért vesztegetett, összecsapott, rutinból feldobott képek? Sértődékenység, összeférhetetlenség és mégis, hosszú éveken keresztül békés elvegyülés a Fészek művésztársaságában. Nem létező magánélet, a képeken mégis dizőzök és tangoliták. Ellentmondások mindenütt, az életmű megítélése egy hullámvasút, de úgy tűnik, most épp a felívelő szakasz jön.
 
Nikodémus és az angyalok után szabadon

Nikodémus és az angyalok után szabadon

Van a Szépművészeti Múzeumban egy kép, ami szinte minden művészettörténeti tudásunkon kifog. Miért lebeg egy ruhás ember öltöztetős babaként egy furcsa, íves kereszt előtt, és a jobb lába alatt miért van kehely? Hol járunk egyáltalán, hol lehet ez a kedves folyóvölgy, amiben zavartalanul megy a mindennapi élet, a birkák legelnek, a freskófestő templomot díszít, miközben mégiscsak fel van szegezve egy ember a keresztre? Ennyi is elég lenne, hogy szürrealizmust kiáltsunk, de akkor még nem is ejtettünk szót a szakállas nőről...
 
OLDALPÁRUNK

OLDALPÁRUNK

 
Szerettük volna olvasóinknak azt adni karácsonyra, hogy megmutatkozunk. Aztán a műteremben talált és választott kellékek, illetve testtartások révén olyan lett a tablónk, mintha tele lenne titkos utalásokkal, mi pedig egy szabadkőműves páholy tagjai lennénk. És bár nem vagyunk, a céljaikkal tudunk azonosulni.

 

 
Kinek az ideje?

Kinek az ideje?

Szilágyi Lenke, korunk egyik kiemelkedő fotográfusa két évvel ezelőtt félbehagyta egy fotókönyvét. A még mindig megvalósításra váró eredeti terv szerint elsősorban portrék kaptak volna helyet a gyűjteményben, mindenekelőtt a nyolcvanas évek elejéről, de a válogatás eljutna talán egészen napjainkig. Az egyelőre félbemaradt műről és annak befejezhetőségéről Szilágyi Lenkével Mélyi József beszélgetett a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója FFS Szerda rendezvényén.
 
Búbajos, bűbájos szürreáliák

Búbajos, bűbájos szürreáliák

Egy váza azonosítása...Nem is gondolnánk mennyi minden jön elő egy-egy különös tárgy meghatározásakor. Amikor kiderül, hogy az első világháború körüli felbolydult években összekeveredhettek a tudat alól előkúszó gondolatok a prekolumbián és a távol-keleti művészet motívumaival, mitologikus témák az éhező hátország legköznapibb képeivel. A fő kérdés persze lehet, hogy továbbra is kérdés marad: hóbagoly, pulyka vagy gólya van a vázán? És mire szolgál a furcsa totemoszlop? Kínálhatnánk belőle szívdesszertet?
 
Jakovits sárkánya, Ország Lili orra

Jakovits sárkánya, Ország Lili orra

Vajon mi köze volt a vásári bábos Kemény Henriknek a modern magyar képzőművészethez, mi lett volna a magyar bábművészettel, ha kimaradnak belőle a festők és milyen bábszínház-történeti pillanatnak nem lehetett tanúja Ország Lili korai halála miatt?
 
Párizsi asszonyok

Párizsi asszonyok

Sarah Bernhardt, Yvette Guilbert, Loïe Fuller, ismerős nevek, amik nemcsak saját művészetüknek, hanem főleg a róluk készült Toulouse-Lautrec-művek címeinek köszönhetően maradtak fenn. De ki tudta, hogy a századforduló Magyarországának színpadain is gyakori vendégszereplők voltak? Felléptek a Magyar Színházban, a Vígben, Yvette Guilbert a Somossy Orfeumban, interjúvolták őket a magyar újságírók, például az isteni Sarah-t arról, hogy még mindig hódol-e a koporsóban alvás szokásának. Cikkünkből az is kiderül, hogy a magyar közönség akkoriban fogékony volt minden újdonságra, „kívánta a csemegét”, a modern technikát és „artistaságot” a színpadokon. Színháztörténeti adalékok, avagy megkésett kommentár a Szépművészeti Múzeum Toulouse-Lautrec-kiállításához (amiről az Artmagazin 68-as számában már olvashattak).
 
Liszt-variációk a Régi Zene akadémián

Liszt-variációk a Régi Zene akadémián

Talán nem mindenki tudja, hogy a Régi Zeneakadémia épületében egy ideig egy fedél alatt lakott és alkotott Liszt Ferenc és Strobl Alajos. Itt ült első ízben modellt az idős mester a tehetséges ifjú szobrásznak, ülés közben közös ismerősökről és Strobl bécsi opera kalandjairól beszélgetve. Pihenésképpen Liszt a harmóniumon improvizált, miközben arra vártak, hogy lecsepegjen Strobl különleges spirituszos kávéfőzőjén a fekete.
 
Velázquez a szomszédban

Velázquez a szomszédban

A rendezők lelkesült nyilatkozatai alapján kivételes tünemény lett a spanyol barokk mesternek szentelt tárlat, valami olyasmi, amit a földnek ebben a sarkában eddig még nem lehetett (és jelen nemzedéknek nem is lesz több alkalma) látni.
 
Bankett helyett

Bankett helyett

A budapesti Szépművészeti Múzeum 2014. október 31-én nyílt nagyszabású holland festészeti kiállításán, a számos remekmű között találunk egy 1603-ban készült hatalmas méretű csoportképet, amely nem csupán az ábrázoltak személye, hanem a festmény szokatlan központi motívuma miatt is, művészettörténeti és orvostörténeti szempontból egyaránt figyelmet érdemel.
 
Rembrandt jelen van

Rembrandt jelen van

Szépművészeti Múzeum 40 saját németalföldi képe mellé a világ különböző múzeumaiból, köztük az amszterdami Rijksmuseumból érkezett még további 138, köztük 20 Rembrandt is, hogy megnyílhasson a holland festészet arany évszázadát bemutató kiállítás. Ennek kapcsán kérdeztük Pieter Roelofst, a Rijksmuseum 17. századi holland anyagának kurátorát az akkori viszonyokról, Rembrandtról és a Rembrandt-jelenségről. Szerinte azonban itt lenne az ideje, hogy mások nevét is megjegyezzük, például Jan Lievensét vagy Samuel van Hoogstratenét. És az is kiderül, most éppen mire tanít a művészet.

 
Holtponton a magyar vásár?

Holtponton a magyar vásár?

Az Art Market Budapest három év töretlen fejlődés után olyan ponthoz érkezett, ahonnan többek szerint szüksége lesz valamilyen irányváltásra. A jelenleg egyedüli hazai kortárs képzőművészeti vásár 2011-es indulása óta sok gyermekbetegséget kinőtt, és eljutott arra a szintre, hogy valóban nemzetközileg elismert vásárra válhat. Ez az előrelépés sok tényezőn múlik. Úgy fest, igazán 2015-ben dőlhet el, hogy a szervezőknek sikerül-e megbirkózniuk az új kihívásokkal és elvárásokkal. Hazai galériások megkérdezésével igyekeztünk feltérképezni a budapesti vásár továbblépési lehetőségeit.