Markó fiúk, Markó lányok

Markó fiúk, Markó lányok

Markó Károly a magyar romantikus tájképfestészet megteremtője, sőt tulajdonképpen az egész magyar festészetre is tekinthetünk úgy, mint ami az ő köpönyegéből bújt elő. Számos tanítványa volt idehaza és Firenzében is, ahol élete utolsó évtizedeit töltötte. A Markó fiúk festményeivel is sokszor találkozhatott a közönség, akár aukciókon,
akár a legutóbbi Markó-kiállításon, azt azonban a kevés szakmabelin kívül alig páran tudhatták, hogy festőként érvényesülő fiai (András és ifjabb Károly), sőt Károly révén
unokája, Enrico/Henrik mellett két igen tehetséges lánya is volt. Rohamosan romló látása miatt Barberina segítette apját a kisalakos jelenetek megfestésénél, ő azonban
Katalin lányát tartotta igazán tehetségesnek, akinek a Galériában őrzött egyetlen ismert festményét is megmutatjuk. Címe mi más lehetne, mint Eszményi táj.
 
Derkovits – újratervezve

Derkovits – újratervezve

Bölcs gondolatot olvastam a katalógus egyik remek tanulmányában Standeisky Évától. Minden korszaknak „megvan a maga Derkovitsa, Derkovits-interpretációja, illetve nem-Derkovitsa, azaz Derkovits-felejtése…
 
Az új Budapest Galéria avagy a partra vetett bálna

Az új Budapest Galéria avagy a partra vetett bálna

Budapest egyik legizgalmasabb, formabontó high-tech épületét tervezte meg a holland Kas Oosterhuis a pesti Dunaparton. A régi közraktárak épületrészeit is hasznosítva gigantikus üvegbuborékot álmodott a fővárosnak, amelyben rendezvényközpontot és egyéb kulturális létesítményeket képzeltek el a megbízók. 

 
Kínai valóságok Berlinben

Kínai valóságok Berlinben

Mára nyilvánvalóvá vált: Kína kortárs képzőművészete olyan átláthatatlan, homályos és komplex univerzum – melyre maximálisan áll a minden és mindennek az ellenkezője is igaz közhely –, hogy csak szeleteket, befutott hírességeket vagy esetlegesen kiválasztott művészeket mutathat be egy-egy önálló kiállítás. Az alkotói nézőpontok, módszerek vagy akár a földrajzi tájegységek sokasága szédületbe ejti a Kína iránt érdeklődőt, az egyes tárlatok csak résnyi bepillantást tudnak adni e bonyolult valóságba.
 
Bukaresti szafari

Bukaresti szafari

A román kortárs képzőművészet nagyon jól szerepel a nemzetközi elit porondokon. Megnéztük Bukarestben, hogy mi a helyzet az alapokkal. Félbalkáni állapotok, jó perspektívával.
 
 
 
 
Kiállítási mozaik

Kiállítási mozaik

Ha technikai eszközöktől sújtott életünk, vagyis a modernitás gyökereit keressük, látogassunk el az Iparművészeti Múzeum plakátkiállítására. Ami nem is egyszerűen plakátkiállítás, hiszen amennyire a történelem és az anyagfáradás engedi, a hirdetések mellett megnézhetjük igazi, tárgyi valójukban azokat a termékeket, amiket a két háború között szinte szárnyaló modern reklámipar hirdetett. 
 
160 centiméternyi vonal négy emberre tetoválva

160 centiméternyi vonal négy emberre tetoválva

2012-ben a Louvre egyik szárnyában egy félmeztelen férfi várta a látogatókat. Üldögélt. Hátán rózsacsokorral övezett mexikói koponya, sárga dicsfényben ragyogó fekete-fehér madonna, sarlósfecskék és egy pár koi ponty. Nyilvánvaló volt, hogy Tim Steiner nem egy exhibicionista látogató, aki csak gondolt egyet, a világ legforgalmasabb múzeumában ledobta az ingét és kifeszítette a gerincét, hogy megmutassa klasszikus motívumokból építkező tetoválásait. Tim egy műtárgy, aki a szó szoros értelmében vitte vásárra a bőrét, mígnem az 2008-ban 150 000 euróért el is kelt, a Budapesten 2008-ban kiállító Wim Delvoye számlaegyenlegét javítva.
 
André Kertész (1894-1985) és a magyar mozdulatművészet

André Kertész (1894-1985) és a magyar mozdulatművészet

Meztelen alakok ugrálnak a mezőn vagy hajolnak természetes vizek fölé: a fiatal Kertész Andor mozgástanulmányai a Magyarországon is terjedőben lévő szabad testkultúra kezdeteit is dokumentálják, illetve néhány évvel később megörökítik majd a különböző iskolákba szerveződött szabadtánc-, illetve mozdulatművészeti törekvések különös gyakorlatait a halugrástól a mozgáshumoreszkekig.
 
Felebarátod házastársa

Felebarátod házastársa

Hozzánk hasonlóan Velence, illetve Velencében a Palazzo Fortuny kurátorai is a nőket futtatják: egy-egy művésznő egyéni kiállítása mellett a fotográfia amazonjait állítják csatasorba, de a fő szenzáció a Dora Maar-kiállítás, ami nők ide, nők oda, mégiscsak a talán szörnyeteg Picassóhoz képest határozza meg, ki is volt Dora Maar. Hisz a kiállítás címe: Dora Maar. Picasso ellenében.
 
Hruscsov erre azt mondta Nixonnak: mi meg nem zárjuk a nőket a konyhába

Hruscsov erre azt mondta Nixonnak: mi meg nem zárjuk a nőket a konyhába

Juliet Kinchin angol művészettörténész a MoMA vezető kurátora, számos sikeres, nagy kiállítás rendezője, melyek közül egyet az Artmagazin olvasói is alaposan ismerhetnek 2012/4-es számunkból. Rövid budapesti útján találkoztunk, és beszélgetésünk helyszínéül az Iparművészeti Múzeumot választottuk. Ahogy leültünk a kávézóban, egyre több múzeumi ismerőse húzta mellénk a székét, és közös barátokról, családról, Márkus Liliről, pirogránitról és szőnyegekről beszélgettek hosszasan.
 
Augustus júliusban Párizsban

Augustus júliusban Párizsban

Jó nyári program! De vigyázat! Csak július 13-áig látható a párizsi Grand Palais-ban az Augustus halálának kétezredik évfordulójára rendezett nagyszabású, olasz–francia koprodukcióban rendezett tárlat, melyet idén február elejéig a római Scuderie del Quirinaléban lehetett megcsodálni.
 
Az emberarcú pártfunkcionárius

Az emberarcú pártfunkcionárius

Egy rendhagyó karrier a 20. századból: miként vált a kiváló Aba-Novák-tanítványból marxista tótumfaktum. A század egyik nagy tanúja papírra vetette emlékeit.
 
Nizsinszkij - az utolsó tánc

Nizsinszkij - az utolsó tánc

„Az ember nem is hinné, hogy ez a kis majom a ritkuló hajával, egy számmal nagyobb télikabátban, kalappal a feje tetején a közönség bálványa lehet. És mégis az volt. Színpadon a túlfejlett izomzata hajlékonynak látszott. Magas lett (a sarka soha nem ért a talajhoz), a keze mintha a gesztusok lombjává vált volna, és az arcából sugárzott a fény.”
 
Mézeskalács-revü Korb Flóra

Mézeskalács-revü Korb Flóra

A Zeneakadémiát tervező édesapa és a tehetséges, ám tragikusan fiatalon elhunyt festő nővér mellett nem lehetett könnyű művészi pályán érvényesülnie a kisebbik Korb lánynak. Flóra azonban nemcsak a mozdulatművészet terén ért el szép sikereket, de igazi hungarikum köthető nevéhez. A két világháború közti időszak felfokozott nemzeti érzületének jegyében társulatával megteremtette a magyaros revü különös műfaját.
 
Mégis Berény!

Mégis Berény!

Amikor a laikus csak annyit lát, volt egy pár festő a 20. század elején, akik nagyjából hasonlóan festettek, a téma szakértői nagyon apró, de fontos különbségeket tesznek. Próbáljuk meg követni a gondolatmeneteket, és közben sok mindent megtudunk az akkori Párizsról, benne a festőkről, a festői problémákról és azok különböző megoldásairól.
 
 
 
Nők a prés alól

Nők a prés alól

A Magyar Képzőművészeti Egyetem egyik kiállítóhelyiségében az elmúlt hónapokban az intézmény egyik legizgalmasabb gyűjteménye kapott helyet: a Barcsay Termet a 19–20. század fordulóján készült litografált plakátok foglalták el.

 
Kőnyomó műhelyek

Kőnyomó műhelyek

A litográfiát, bár eredetileg nem erre találták fel, manapság már leginkább csak a képzőművészetben használják. Ahhoz, hogy nagy szériában is termelni képes kőnyomó gépet találjunk, olyat, aminek nem nagyon van már párja Európában, elmehetünk Vácra vagy különböző budapesti helyszínekre.
 
A művészet sugárúti palotái

A művészet sugárúti palotái

Kevesen tudják, hogy a budapesti Képzőművészeti Egyetem hallgatói két különálló, később összenyitott, az elmúlt évtizedek során rendkívül változatos funciókat betöltő épületben tanulnak. Régi Műcsarnok, Mintarajztanoda, Plasticon, a Kalifa Tündérkertje, Nagy Endre Kabaré, avagy egy hely szelleme.