Erotikus viszony az anyaghoz

Erotikus viszony az anyaghoz

A Nemzeti Galéria Mednyánszky kiállításának számos remekműve egy különleges budapesti műgyűjtemény kincse. A kollekcióból 1998 őszén a Kieselbach Galériában volt látható válogatás, ahol a közönséget nemcsak a művek kvalitása lepte meg, hanem az oly különbözőnek tartott egyes alkotók és irányzatok érzékeny szemmel kialakított együttélése.

 
Újlak csoport, 1989–1995

Újlak csoport, 1989–1995

Azok a csodálatos kilencvenes évek, mondhatjuk, ha végiggondoljuk, hogy az akkori struktúrák szétesése micsoda szabadságot jelentett pár évig. Be lehetett költözni használaton kívüli, a város régi életének emlékét őrző ingatlanokba, pályázni a Soros-alapítványhoz, ami akkoriban még mindent támogatott, ami a zártból a nyitott felé törekedett, közös akciókat eltervezni, majd teljesen másképp végrehajtani, figyelmen kívül hagyni az egyébként is még alig-alig éledező művészeti piacot, az állandóan változóban lévő, de merev intézményrendszert, de mindenekelőtt a műfaji határokat. És itthon még kurátorok se nagyon voltak. Az utolsó időszak, amikor a művész még önmaga kurátora.

 
Carlo Scarpa. Venini

Carlo Scarpa. Venini

Scarpa gumikacsával - így hangzik a BETON workshopon készült kútkifolyóról írt beszámoló címe. De ki az a Scarpa? Az olaszok egyik legnagyobb mesteréről Topor Tünde írt 2012-ben.

 
Wagner, Velence és Mariano Fortuny

Wagner, Velence és Mariano Fortuny

Kricsfalusi Beatrix

Christoph Schlingensief Wagner-rendezéseihez - a provokatív, vegyes fogadtatású 2004-es Parsifalhoz például - hasznos történeti adalék Keserű Luca Wagner velencei utazásairól, Mariano Fortuny festményeiről, a Wagner-operák egykori látványterveiről és a Palazzo Fortuny-ról írt Artmagazin-cikke.
Kricsfalusi Beatrix 2014. június 3-i szövegében írja, hogy Schlingensiefet „intenzíven foglalkoztatta a Wagner-életmű, és a 2000-es évek közepétől létrehozott animatográfjai csakúgy, mint operarendezései értelmezhetők a bayreuthi Festspielhaus esztétikájának médiatechnológiai újragondolásaként.”

A tavaly fiatalon meghalt Schlingensief nem elsősorban képzőművészként volt ismert, hanem rendezőként, például az ő nevéhez fűződik a bayreuthi közönséget sokkoló, vagy legalábbis megosztó 2004-es Parsifal-rendezés, amikor egy nyúl nyüvektől nyüzsgő tetemét vetítették a háttérre. - See more at: http://artmagazin.hu/artmagazin_hirek/velence_felhoi.1313.html?module=38&mywbContentTypeCtrlAction=Item&mywbContentType_id=3#sthash.hb1hhlzE.dpuf
 
Artmagazin élőben dOCUMENTA(13), 2012

Artmagazin élőben dOCUMENTA(13), 2012

Az Artmagazin szerkesztőségéből idén nyáron többen is fejenként 2400 kilométert utaztunk, hogy megnézzük a világ talán legfontosabb, új irányokat kijelölő kortárs művészeti kiállítását, az ötévenként rendezett Documentát Kasselban. Élményeinket beleírtuk a lapba, de jó pár történet, háttérinformáció, vicces kaland vagy megdöbbentő összefüggés van, hogy élőben jobb. Ez volt az első Artmagazin liveact, de az érdeklődés minket is meglepő nagysága mellett nem megyünk el tétlen. Lesznek még ilyenek, mint ez a lapbemutató, ahol rengeteg képpel, előadásokkal és azokhoz hangolt falatokkal érzékeltettük, milyen volt műveket nézegetni 4000 négyzetméteren, tűnődni gazon, gaz-e vagy műtárgy, és mint Felix Baumgartner, egyben látni a világot.

 
Összetett látkép

Összetett látkép

10 éves az Artmagazin – ezt talán említettük már –, és idén nemcsak hogy tíz lapszámot jelentetünk meg a korábbi hat helyett – talán ezt is említettük már –, de még egy új fejezetet nyitottunk; március végén ugyanis elindult az új, önálló felületként működő artmagazin.hu oldal. Miközben az online magazin kreatívan tudja hasznosítani a lap kincset érő, tízévadnyi tartalmát, önálló arculata, hangvétele, céljai és tervei is vannak. Somogyi Hajnalkát, az online lap szerkesztőjét kértem, hogy meséljen ezekről.

 
A Néphadsereg utcától a MEO-ig

A Néphadsereg utcától a MEO-ig

Műkereskedőket bemutató, a műkereskedelem 80-as évek utáni újraindulását rekonstruáló interjúsorozatunk következő szereplője Kováts Lajos, aki igazi rendszerváltáskori karriert befutva lett beatzenészből az 1990-es évek műkereskedelmének abszolút főhőse, egy magánkézben lévő hatalmas kortárs művészeti múzeum, az azóta sajnos megszűnt MEO alapítója. Rézágy, kisipari cipő, zenestúdió a melléképületben, az első elárverezett Csontváry és a műpiac azóta meghatározóvá vált szereplői mind-mind feltűnnek a beszélgetésből kirajzolódó kortörténeti tablón.

 
Maár Gyula, hol van?

Maár Gyula, hol van?

A Hold másik oldala, avagy most talán képet kaphatunk arról, mivel tölti az idejét egy filmrendező, amikor nem forgat. Hová kerültek a színek Maár Gyula filmjeiből? Az eddig titkos életmű kiállítása és elemzése az Artmagazin 2012-es, 52. számából.

 
Top 10 művészkert

Top 10 művészkert

A Fajgerné Dudás Andrea hajába tűzdelt, majd lenyisszantott virágok szándékoltan Frida Kahlo-t idézik. S hogy milyen virágokból válogatott a megidézett előd? Frida mexikóvárosi mindennapjait a kertjében hatalmasodó jukkák, a tövükben virágzó kálák és liliomok illatozták be.

 
Kis Róka, Nagy Vita

Kis Róka, Nagy Vita

Álmomban nem reméltem olyan szélsőséges reakciókat, mint amilyeneket a LOFFICE, a WEBSTATION, illetve az általam szervezett közös bécsi kiállítás képei váltottak ki. 

 
Körkérdés: Munkácsy és a bitumen

Körkérdés: Munkácsy és a bitumen

Festményeket nézegetve hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a kép anyag is, nem csak „világnézeti energiák sűrűsödése”. Az, hogy milyen anyagokat használtak az egyes festők, mikkel kísérleteztek, milyen saját receptjeik voltak, szoros összefüggést mutat stíluskérdésekkel, vagyis azzal, milyen hatást szerettek volna elérni, kit tekintettek az elérni – esetleg meghaladni – vágyott példaképnek az elődök közül.

 
Helyet a nap alatt!

Helyet a nap alatt!

Ki tudja hová tűntek a fiúk a művészeti iskolákból? Legalábbis ha megnézzük a művészképzésben a nemek arányát, túlerőben lesznek a lányok.

 
A kolozsvári sikertörténet

A kolozsvári sikertörténet

A magyar galériások négy-öt éve sustorognak egy sehonnan jövő, mégis üstökösszerű pályát befutó szomszéd országbeli galériáról, a Plan B-ről. Ami időközben bejutott a nemzetközi műkereskedelem elit világába, a rangos vásárok és a komoly műgyűjtők birodalmába – Kolozsvárról. A Műcsarnok új kiállítása feldolgozza a város kortárs közelmúltját, a folyóiratoktól a kereskedelmi galériákig.

 
Ujj Zsuzsi: Képek, 1986–1991

Ujj Zsuzsi: Képek, 1986–1991

Ujj Zsuzsit ma sokan mint a Csókolom együttes énekesnőjét ismerik, bár akadhatnak olyanok is, akik nem tudják, hogy a Péterfy Bori által is énekelt Dunántúli sláger című dal nem az Amorf Ördögök, hanem Zsuzsi szerzeménye.

 
Cinquecento és Quattrocento között

Cinquecento és Quattrocento között

Megnéztem, nem is ezt mondja Gorcsev Iván, amikor Tintorettóként mutatkozik be, csak annyit mond, hogy Cinquecento, ahonnét származik, kis község Avignon és Toulon között. Mindenesetre egy életre elintézte vele a festőóriást, vagy mit, művelt ember ma is ezen röhög, Tintoretto és mi a tisztelt keresztneve? Kázmér.

 
A szép jegyében

A szép jegyében

Ha az ember eltölt némi időt a Magyar Nemzeti Galéria Ferenczy-kiállításának aktos termében (1), egy idő múlva légszomj kezdi gyötörni és nyomasztja a bezártság. Ritka a levegő, a kitekintés széles, de nem vezet út tovább. Az életmű, egy élet műve itt lezárul.

 
Leonardo Anzix

Leonardo Anzix

Az, hogy a művészettörténet mennyire élő, dinamikusan változó diszciplína, nem a modern és kortárs művészet vizsgálata során tapasztalható igazán, hanem az olyan agyonpublikált régi mesterek kapcsán, mint Leonardo da Vinci.

 
documenta (13)

documenta (13)

A dOCUMENTA a világ egyik legjelentősebb kortárs művészeti kiállítása és eseménye, amelyet 1955 óta ötévente rendeznek meg a németországi Kasselban. A 2012-es, vagyis a 13. dOCUMENTA fő gondolati iránya a Collapse and Recovery (Összeomlás és felépülés).

 
A legjobb kiállítások 2012-ben

A legjobb kiállítások 2012-ben

Még tavaly év végén a Guardian összeállította a 2012-es művészeti kiállításainak Top 10-es listáját. Ugyan a nemzetközi Top 10-ben egyenlőre még nem szerepel magyar tárlat, az Artmagazin szerkesztősége kísérletet tett az idei év 10 legjobb magyar kiállításának összegyűjtésére.

 
az Artmagazin legutóbbi számából

az Artmagazin legutóbbi számából

A címlapon Raffaello ifjúja, aki egy újabb elmélet szerint  ugyanaz a személy, mint aki Bartolomeo Veneto nemrégiben Bécsben elárverezett képén is szerepel, vagyis: Ippolito d’Este, Mikszáth Kálmán kis prímása... Elméletek, avagy egy ifjú azonosítása a címlapsztoriban. Ezután Cézanne művészetéről, és a budapesti kiállítás jelentőségéről esik szó, míg az Art Market Artmagazin-díjas standja, a 2B Galéria vezetőjét, Böröcz Lászlót a galéria történetéről, terveiről kérdeztük. Szó esik Csontváry sokáig lappangó Traui tájkép naplemente idején című képének azonosítási folyamatáról, de Vedres Márk firenzei, svájci, amerikai hagyatékokban fellelhető műveiről is.  Megismerkedünk Rippl-Rónai harctéri művészetével, hogy végül a Bécsi Képzőművészeti Akadémia különleges rajz- és metszetgyűjteményének történetével búcsúztassuk a 2012-es évet.