A „nem zseni” diadala - Márffy-kiállítás és Márffy-monográfia

A „nem zseni” diadala - Márffy-kiállítás és Márffy-monográfia

476 oldalas monográfia, illetve A halandó múzsa című könyv megjelenése, a könyvet megjelenítő tárlat Debrecenben, majd életmű-kiállítás Budapesten
a Kogart Házban – az utóbbi néhány évben ezek az események irányították a figyelmet a Márffy-életműre. Csinszka még a síron túlról is intézi férje sorsát,
hiszen a könyvek szerzőjét és a kiállítások rendezőjét, Rockenbauer Zoltánt először Csinszka alakja érdekelte, a Márffy-életmű a Csinszka-kép hátteréből vált ki, hogy aztán egyszerre induljon el a tudományos feldolgozás és a közönségsiker útján. Mi is két nézőpontból mutatjuk be, kritikaiból, ami a monográfiát is értékeli, majd pedig bennfentes információkat adunk róla.

 
Artmagazin 2010/4.

Artmagazin 2010/4.

INTRO

Előző számunk nagy vihart kavart Robert Capa szerelmeseinek körében, a hullámok átcsaptak a mostani számba is, vaskosra duzzasztva a Reflex-rovatot. A cél persze nem a bálványdöntés és nem is a zseniális magyar fotós-legenda sárbatiprása volt, hanem a hamis mítoszok felfejtése, sőt, még inkább a mítoszképződés folyamatának megértése. Ez pedig bizony azzal jár, hogy egyegy ügyes kalandorról kiderül, hogy nem volt gáncstalan gavallér, pusztán zseniális fotós, aki halott szerelmének, Gerda Tarónak felvételeit is reciklikálta életművébe. Újabb kiállításkritikánk után mindenki eldöntheti, miért: féltékenységből, önzésből, figyelmességből vagy értékmentésből.

 
Frieze Art Fair 2010

Frieze Art Fair 2010

Október 13-án este megnyílt a kortárs műkereskedelem egyik legfontosabb fóruma, a londoni Frieze Art Fair. Az Art Newspaper szerint Latin-Amerika súlya egyértelműen növekszik.

 
A jövő múzeuma vagy pillanatnyi szeszély?

A jövő múzeuma vagy pillanatnyi szeszély?

A művészeti szcéna vezető alakjai október 5-én este New Yorkban gyűltek össze, hogy megünnepeljék az Adobe új virtuális múzeumát. A kezdeményezés igazi kuriózum, mivel a létesítmény megfelel az építészeti követelményeknek, azaz valójában is megépíthető, ám a múzeum kizárólag online létezik. Az Adobe Múzeumot Filippo Innocenti építész és Piero Frescobaldi digitális producer álmodta meg. Az Artinfo jelenti.

 
Marinetti nyomában - Olasz futurizmus és magyar avantgárd a Nemzeti Galériában

Marinetti nyomában - Olasz futurizmus és magyar avantgárd a Nemzeti Galériában


Nagyvárosi dinamizmus, avantgárd paraszti jelenetek és a Casa d’Arte Futurista iparművészeti alkotásai – az olasz futurizmus második hullámának egyre népszerűbb művésze, Fortunato Depero a Nemzeti Galériában vendégeskedik.
A futurizmus és a hazai színtér kapcsolata messzire nyúlik vissza: az olasz izmus legjobbjai – még a hőskorban – kiállítottak Budapesten, a mozgalom motorja, Marinetti bizalmas viszonyt ápolt egy csinos pesti nővel, egy tehetséges ifjú magyar festőt pedig magával vitt Rómába.

 
EGY CSALÁDREGÉNY KÖZEPE

EGY CSALÁDREGÉNY KÖZEPE

Annyira egyszerű és kézenfekvő az ötlet, hogy csak annak örül az ember, nem vetették el éppen emiatt. Vaszary Vaszarynál, unokaöcs a nagybácsinál, olyan, mintha külsődleges volna, mintha Vaszary Piri filmjeit vetítenék a füredi Vaszary-villában. Bár, azt hiszem, ennek is tudnék örülni, de a Vaszary-kiállításnak jobban.

 
Kortárs a kirakatban - Luxusmárkák és a kortás művészeti csodafegyver

Kortárs a kirakatban - Luxusmárkák és a kortás művészeti csodafegyver

A nagy nemzetközi divatcégek és a kortárs művészek léptennyomon keresztezik egymás útját. A Louis Vuitton-székház tetején kísérleti kiállítások zajlanak, egy divatmogul aukciósházat vásárol, a Cartier graffitiseket hív meg. Minek köszönhető ez a nagy egymásra találás? Szimpla üzlet, brandépítés vagy a cégvezérek gyűjtői ambíciói állnak az új trendek mögött?

 

"Akkorát kapsz, hogy a fal adja a másikat…“ - A Nádas-élmény reanimációja

„Személyre szabott tárgy” rovatunk szerzői egy-egy számukra fontos műtárgyról mesélnek – szubjektíven. Ezúttal Markója Csilla művészettörténész mutatja be Nádas Péter Önarckép szélharanggal című fényképét. A mű 2009. október 22. és 2010. január 10. között volt látható a Stuttgart melletti Fellbach városka galériájában, azon a tárlaton, aminek anyagát az író maga válogatta
1959 és 2003 között készült fényképeiből. A kiállítás kíséretében megjelent Nádas Péter Schatten an Mauern (Árnyékok a falakon) című fotóalbuma, melyhez az utószót Joachim Sartorius írta.

 
Közmunkára ítélték a Banksy-hamisítókat

Közmunkára ítélték a Banksy-hamisítókat

1 év felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki július végén a londoni bíróság arra a két férfira, akik hamis Banksy-nyomatokat adtak el. A 44 éves Grant Champkins-Howardot és a 45 éves Lee Parkert csalás bűntette miatt 240 óra közmunkára ítélte el a bíróság, ezen felül öt évre eltiltották őket az internetes kereskedelemtől. Az Art Newspaper jelenti.

 
Szobrászélet Magyarországon 3. - Bohus Zoltánnal beszélget Hernádi Miklós

Szobrászélet Magyarországon 3. - Bohus Zoltánnal beszélget Hernádi Miklós

Zömök, kinézetre bivalyerős, mégis a legtörékenyebb anyaggal dolgozik: üveggel. Káprázatosan hajlékonyak újabb művei, megmunkálási fokuk, kiszámítottságuk maximális. Megannyi gondosan megtervezett, mégis szeszélyesnek tetsző kaland. A látszólagos öntörvényűség mögött szigorú törvénytiszteletet találok.
 

 
Kettős beavatás

Kettős beavatás

A világ első számú modern és kortárs művészeti vására, Észak- és Latin-Amerika, Európa, Ázsia és Afrika vezető galériáival, 300 kiállítóval, több mint 2500 művész szerepeltetésével – a modern művészet klasszikusaitól a legfiatalabbakig –, tavaly 62 500 látogatóval, három szatellitvásárral, amiből a Listére idén is meghívást nyert a Kisterem, a Voltára pedig az acb és a Deák Erika Galéria. Itt kiállítani dicsőség, de lássuk, milyen érzés látogatóként belemerülni a műtárgyáradatba.

 
Robert Capa a színpadon - A fotográfia diadala

Robert Capa a színpadon - A fotográfia diadala

„A világ legnagyobb háborús fotográfusa” védjeggyel Robert Capa-kiállítás járja az országot, miután az állam megvásárolta az International Center of Photographytól a magyar származású fotóriporter számos felvételét. Capa-lázban égve jogos a kérdés: hogyan születettek a fotográfia legendái a baloldali propaganda és a CIA, a menedzserek és az értelmiségiek össztüzében? Kik és hogyan állítottak szobrot Capának a halála után? Megrendezett volt-e a milicista? Valóban Capa kezében volt-e akkor a kamera? Mi történt a D-Day negatívjaival? Mi mindent tett meg Capa a sikerért?
 

 
Isztambuli kortárs színtér

Isztambuli kortárs színtér

A szeptemberi Art Newspaperben Necmi Sönmez elemezte a kortárs török művészet virágkorát. A Düsseldorfban dolgozó kurátor – ahogy azt szokás – ostorozta a kereskedelmi szemléletet és a dekorativitásra fogékony gyűjtőket.

 
A fény embere

A fény embere

Kepes György (1906– 2001) születésének centenáriumára
Száz esztendeje, 1906. október 4-én született Kepes György a Heves megyei Selypen. Olyan családból származott, ahol az írástudás és a világ megismerésének vágya meghatározó erejű volt. A 19. század végén volt egy orvos sarkkutató a családban Kepes Gyula (1847–1924) személyében, de akadt köztük filozófus, ügyvéd, szabadságharcos, diplomata, mûfordító és újságíró is, itthon a család legismertebb tagja valószínűleg, a ma már médiasztárnak számító Kepes András. Elsősorban az ő, valamint mûvészek, tisztviselôk és szakemberek együttes erőfeszítéseinek köszönhető, hogy az életmű 1991-től Egerben, a Kepes György Vizuális Központban megismerhetô.

 
Gerber Pál - Nem vagyok kiábrándult

Gerber Pál - Nem vagyok kiábrándult

„Elégedett ember vagyok, nem kiábrándult” – állítja magáról Gerber Pál, amit jó emberismeret birtokában elhihetünk neki. A csípős humorú, szarkasztikus, találóan kritikus, az emberi kapcsolatok visszásságaira érzékeny alkotókról ugyanis rendre kiderül, hogy valójában jó kedélyű emberek. És valószínűleg éppen ennek az alapállásnak köszönhetően van elég erejük és bátorságuk a bírálathoz. Ilyen képzőművész Gerber Pál is, aki durván megmunkált objektjei, szimbolikus installációi és vad asszociációk szerint összerendeződő festményei alatt ülve színes és anekdotikus történetekben emlékezett vissza pályájára.
 

 
Japán műanyagszobrok Versailles-ban

Japán műanyagszobrok Versailles-ban

A kortárs művészet ismét meghódította a csodálatos Versailles-i Kastélyt: a manga stílusban dolgozó japán szupersztár telerakta műanyag szobraival a Napkirály rezidenciáját.

 
Eat Art - Daniel Spoerri gasztronómiai bankettje

Eat Art - Daniel Spoerri gasztronómiai bankettje

Avantgárd konyha; ehető műalkotások; végeérhetetlen gasztro-happening. – Daniel Spoerri Eat Artjának általában ez a provokatív és sikkes oldala nyeri el a közönség figyelmét. Ám a düsseldorfi, 1968-ban megnyílt Restaurant Spoerri, az 1970-es Eat Art Galéria és az Eat Art bankettek korántsem a jóléti társadalom bohém igényeinek kiszolgálását tűzték ki célul. Éppen ellenkezőleg: Spoerri az „örökkévaló érték, az emészthetőség, a művészet változásai, a művészet mint fogyasztói termék” problémáit vizsgáló mozgalma, mely kiterjed „a legváltozékonyabb dologra, ami csak létezik: arra, ami ehető”, a (művészet-)fogyasztói társadalom kritikája mellett – „az vagy, amit megeszel…” – inkább a gasztronómiai kultúrában (is) állandósult társadalmi tabuk vizsgálatában és megkérdőjelezésében jeleskedik. Az Eat Artnak ez az oldala csak előtörténetének ismeretében válik hozzáférhetővé.

 
Brainstorming, avagy kriminális és szabad asszociációs ötletelés a közgyűjtemények fotóhasználati jogairól

Brainstorming, avagy kriminális és szabad asszociációs ötletelés a közgyűjtemények fotóhasználati jogairól

A jogszabályok útvesztőjében fontos elvi, szinte banális kérdés, hogy mihez is van joga, mi is a kötelessége az adóforintokból a nemzeti közkincs megőrzésére létrehozott és működtetett hazai közgyűjteménynek és az ott dolgozó szakembereknek. Fontos kérdés/érdek a folyamatos finanszírozási problémákkal küzdő intézmények életében, hogy a náluk lévő „vagyon” hasznosítására milyen módszerek alkalmazhatók és ezen megoldások alkalmazásával hogyan lehet javítani az intézmények működésének feltételein. A kérdés – bármilyen irányból közelítünk – sok aspektust és számos súrlódási felületet generál, hisz ahány érdek, annyi ésszerűnek tűnő megoldás létezik. Egy dolog azonban tény: a magyar közgyűjtemények irányítói sem térhetnek el az érvényes jogi instrumentumoktól, illetve nem szerencsés, ha a saját érdekeikre görbítik a különféle, néha gumicsontként is értelmezhető jogszabályi kereteket. A múzeumok gyűjteményeiben őrzött tárgyakhoz kapcsolódó fotóhasználati jogok esetében úgy tűnik, valóságos brainstorming, ötletroham tombol, amelynek lényege: mindent lehet, ami jónak tűnik. Persze nem biztos, hogy ami rövid távon jónak tűnik, az hosszú távon hasznos vagy korrekt is.

 
Múzeumgeológia

Múzeumgeológia

Arcképcsarnok, Modern Képtár, Nemzeti Képtár, Nemzeti Galéria – a magyar országos képtár születésének szövevényes története. Sinkó Katalin a Galéria évkönyvében dolgozta fel a hazai múzeumhistória fejezeteit. Európai hírű szaktudósok, csőlátású pártpolitikusok, közönségkedvenc kiállítások és vastag katalógusok, a tudomány- és intézménytörténet szereplői, vagy inkább mára már néma tanúi kelnek új életre és beszélik el a Nemzeti Galéria Kik vagyunk,  honnan jöttünk-jét, egyelőre még a Merre tartunk? nélkül.

 
Nőművészet vagy nőművészek? A Centre Pompidou új állandó kiállítása

Nőművészet vagy nőművészek? A Centre Pompidou új állandó kiállítása

Tavaly májusban rendhagyó tárlat nyílt Párizsban a Beaubourgban elles@centrepompidou címmel. A koncepcióból két dolog világos már elsőre is: csak női kiállítókkal találkozhatunk és kizárólag olyan darabokkal, amelyek a múzeum gyűjteményéből valók.