HÁTÚSZÁS KÖZBEN IS SZOKTAM FEJBEN FESTENI...

HÁTÚSZÁS KÖZBEN IS SZOKTAM FEJBEN FESTENI...

Művészi megújulás és felszabadulás 77 évesen egy, az avignoni-pápai lakosztály kőpadlójának részletét mutató képeslap hatására. Újrakezdések, megtorpanások és kiteljesedés – 20. században indult 21. századi magyar női művészsors.

 
KICSIT MÁS VILÁG

KICSIT MÁS VILÁG

Miért volt még Lengyelországon belül is különleges hely Wrocław a hatvanashetvenes- nyolcvanas években? Mit tudott mondjuk az akkori Pécshez képest? Mi kell a művészet virágzásához?

 
KEMÉNY / POP

KEMÉNY / POP

Ha valaki egyszer megírná a „nemzetközi pop-art” történetét a hidegháborús plakátművészet felől olvasva, kétségkívül Kemény György lenne az elbeszélés egyik kulcsfigurája. Az 1960-as években a magyarországi művészeti színtéren talán ő került a legközelebb a pop-art szellemiségéhez és formavilágához, életművének ez a korai szakasza a „nemzetközi pop” markáns példái közé tartozik.

 
A „DADAZÓFUS”

A „DADAZÓFUS”

Európa-szerte kiállítások ünneplik az idén százéves dadát, amely mit sem vesztett ifjonti frissességéből, pimaszságából. A mozgalom a zürichi Cabaret Voltaire megalakulásával indult útjára, de hamar megvetette lábát a háború dúlta kontinens művészeti központjaiban. A berlini dada művészek exkluzív férfiklubjába csupán egyetlen nő kapott bebocsátást, igaz, némi hátszéllel. Örökös klubtag azonban már saját jogán lett Hannah Höch, aki műfajt teremtett abszurd fotómontázsaival, meghökkentő abortuszbabáival.

 
KUTYÁK ÉS VIRÁGOK

KUTYÁK ÉS VIRÁGOK

   A Buckingham Palace után most II. Erzsébet edinburghi kastélyában, az ottani Queens Galleryben látható a Festett éden. A kert művészete (Painting Paradise: The Art of the Garden) című kiállítás. Az angol királyi gyűjteményből biztos mindenféle csoportosításban lehetne elegendő számú képet válogatni, de ha a kert a téma, akkor aránytalanul könnyű a feladat. Talán csak akkor lehetne könnyebb, ha állatportré-kiállítás rendezése lenne a cél: Kutyák és lovak...
   A témához rengeteg minden tartozhat: virágok, zöldségek, sétányok, vízesések, és a kert rengeteg minden hátteréül is szolgálhat: családi boldogság, szerelmi bánat, évődés, gyilkosság.
   Nézzünk most két olyan jelenetet, ahol a kert csak a háttér, és egy olyan tárgyat, amely leginkább virágsíremléknek nevezhető.

 
MEGELEVENEDETT KIÁLTVÁNYOK

MEGELEVENEDETT KIÁLTVÁNYOK

Berlinben, a Hamburger Bahnhof egyik kiállítótermében mostanában tömegek ülnek-állnak, megszállottan nézve az ezerarcú Cate Blanchett főszereplésével készült, nagyjátékfilmes benyomást keltő videókat. A teremben ritkán lehet a kijelölt ideális helyre leülni, mindig foglalt, annyian kíváncsiak, mit is akar mondani rendhagyó médiumán és manifesztumán keresztül egy kortárs német képzőművész.

 
AKTOK KALAPÁCS VAGY NAGYÍTÓ ALATT

AKTOK KALAPÁCS VAGY NAGYÍTÓ ALATT

Picasso, Warhol, Giacometti és Van Gogh neve mellett rendre feltűnik és egyre magasabbra kapaszkodik a műtárgypiaci ranglistán Modigliani is. Merészen kitárulkozó aktjaira, kecsesen hajladozó, melankolikus nőalakjaira mindig nagy volt a kereslet, ami sok műtárgyhamisítót hozott lázba – köztük Elmyr de Hory néven elhíresült egykori honfitársunkat is. Modigliani életművének megtisztítása, megbízható ouevre-katalógusának összeállítása tehát messze nem a művészettörténész- szakma belügye, hanem mint látjuk, kőkemény piaci érdek is.

 
„MINTHA A HÁZ CSAK IZZÓ SZERELMÜK MIATT TARTANÁ ŐKET ÖLÉBEN”

„MINTHA A HÁZ CSAK IZZÓ SZERELMÜK MIATT TARTANÁ ŐKET ÖLÉBEN”

Ki az a magyar festő, aki Marlene Dietrichhel is randevúzott, miután tönkrement a házassága Kun Béla titkárnőjével? És vajon miért maradt szomorúan, örökre a sarokba száműzve a második feleség, a Csellózó nő hangszere? Festészet, zene, pszichoanalízis – és a történelem. A Berény-sztori.

 
Ez az ő asztala – a balatonfüredi Jovánovics György – EGY ÖNÉLETRAJZ című kiállításról

Ez az ő asztala – a balatonfüredi Jovánovics György – EGY ÖNÉLETRAJZ című kiállításról

„I am what is around me.”
 /Wallace Stevens: Theory/


A balatonfüredi Jovánovics György-kiállítás után vettem csak észre, hogy tulajdonképpen minden napomat egy alkimista műhely látványával indítom. A konyhában, rögtön a hűtőnk mellett lóg ugyanis egy tányér, amit egy német használtcikk-kereskedésből újítottam úgy négy éve, rajta alkimista műhelybéli jelenet számos különleges tárggyal, fortyogó lombikokkal, leírt recept alapján ténykedő főalakkal és a tűzhelyet fújtató mellékszereplővel. Jobb szélén, fönt lószem-méretű hiány éleskedik, egyszer eltörött, az állatkoponyás tányérszél pedig azóta várja az újraegyesülést az íróasztalfiókban. Der Alchemist Holzschnitt nach einem Gemälde von David Teniers 1750, vagyis az imént leírt életképet egy David Teniers Az alkimista című festménye alapján készült fametszetről ültették át erre a porcelántálra. Kézzel festett, de ez mindegy is. Mostanra talán nyilvánvaló, hogy ez a darab nem a művészi kvalitása miatt lóg a konyha falán, hanem amiatt a megfejtésre ingerlő rejtély miatt, amely az összes ilyen alkimistalabor- ábrázolásból ki-kiviláglik évszázadok óta.

 
„A DÉLI RONDELLÁNÁL MAJD MINDIG GONDOLJATOK RÁM...”

„A DÉLI RONDELLÁNÁL MAJD MINDIG GONDOLJATOK RÁM...”

A Gerlóczy család történetét kutatva most Gerlóczy Sárit, jelmeztervezőt, festőművészt kérdeztük. Nemcsak férje, Gerlóczy Zsigmond felmenőiről, de saját jogon is. Szó lesz Gida bácsiról (Gerlóczy Gedeonról, a Csontváry-képek megmentőjéről), eltűnt Klee-rajzokról, a Csontváry-film forgatásáról, az életről a Gyerekklinikán, kötelező festményvásárlásokról, vagy például arról, miért állították helyre nagyobb kövekből a budai Vár alatti déli rondellát. (A beszélgetésben Gerlóczy Pál, Sári unokaöccse is részt vett, de az ő története majd a következő részben jön.)